A Sharm el-Sheikh-ből indult és Szentpétervárra tartó repülőgép lezuhanásának körülményei a mai napig tisztázatlanok, de az eddigi vizsgálatok és a fekete dobozok adatai alapján – a nyugati országok szerint – egyre valószínűbb, hogy merénylet történt. Éppen ezért számos ország döntött úgy, hogy nem repül az egyiptomi üdülőközpontba, egyes légitársaságok – például az Emirates, az Etihad, a Qatar Airways, a Turkish Airlines, a Lufthansa, az Air France, az easyJet és a Royal Jordanian – pedig a Sínai-félsziget légterét is elkerülik.

A brit kormány november 5-én úgy döntött, engedélyezi a brit légitársaságoknak, hogy 6-ától Sharm El Sheikh-be repüljenek az utasok visszaszállítása érdekében, azonban újabb utasokat nem szállíthattak ide. November 6-án, pénteken azonban a tervezett huszonkilencből mindössze nyolc repülőgépet tudtak indítani Sharm el-Sheikh városából Nagy-Britanniába azokkal az utasokkal a fedélzeten, akik a légi katasztrófa miatt rekedtek Egyiptomban – közölte Hoszám Kamál, a polgári légi közlekedésért felelős egyiptomi miniszter.

A tárcavezető a korlátozásokat akkor azzal indokolta, hogy a "brit légitársaságok megtagadták az utasok csomagjainak hazaszállítását", a Vörös-tenger partján fekvő üdülőközpont repülőterének termei viszont nem adnak lehetőséget 120 tonnánál több visszamaradt csomag tárolására. Azonban még aznap elindítottak egy teherszállító repülőgépet a hátrahagyott csomagokkal. Kamál közleményében arra az előző esti londoni bejelentésre utalt, amely szerint a fokozott biztonsági intézkedések részeként csak a kézipoggyászokat engedik fel a hazatérő járatokra – hasonlóan a holland KLM-hez, amely még a kairói repülőtérről is csak csomagjaik nélkül engedte fel az utasokat egy hazatérő gépére. A honlapján megjelent értesítés szerint a KLM döntését "elővigyázatosságból, belföldi és nemzetközi értesülések alapján hozta".

Röviddel az egyiptomi tárcavezető felszólalása előtt a brit Easyjet egy közleményt jelentetett meg honlapján, amely szerint az "egyiptomi hatóságok meghiúsították a több száz brit turista hazarepítését célzó terveket". Erre reagálva Nagy-Britannia egyiptomi nagykövete – a várakozó turistáktól zsúfolt Sharm el-Sheikh-i repülőtéren az újságírókhoz szólva – cáfolta, hogy az egyiptomi hatóságok megakadályozták volna a brit gépek berepülését.

Az egyiptomi kormány számos tagja élesen bírálta London "elhamarkodott" döntését, amellyel átmenetileg leállította a légi forgalmat Nagy-Britannia és Sharm el-Sheikh között. David Cameron miniszterelnök magyarázata szerint "hírszerzési értesülések alapján valószínűbb az, hogy terrorcselekmény okozta a katasztrófát, mint az, hogy nem".

Az észak-afrikai ország elnökével együtt éppen Londonban tartózkodó egyiptomi külügyminiszter, Számeh Sukri is csalódottságának adott hangot, mondván: "azt reméltük, hogy megvárják a vizsgálatok eredményeit, és nem vetítik előre az eseményeket". Egyiptom gyengélkedő gazdasága jelentősen függ az idegenforgalomtól, amelynek egyik legfőbb célpontja a Vörös-tenger partján fekvő Sharm el-Sheikh.

Francia források szerint a fekete dobozok adatai merényletre utalnak

A Sínai-félszigeten lezuhant orosz repülőgép fekete dobozainak vizsgálata, összevetve a szerencsétlenség helyszínen talált nyomokkal, valamint a nyomozók tapasztalataival, "nyomatékosan alátámasztja" azt a feltételezést, hogy merénylet történt – erősítette meg november 6-án, pénteken a francia hírügynökség és a France2 közszolgálati televízió kairói tudósítója.

A repülési adatokat rögzítő fekete doboz (Flight Data Recorder) vizsgálata és a pilótafülkében rögzített hangok (Cockpit Voice Recorder) azt jelzik, hogy műszaki téren és a pilóták közötti beszélgetésben is "minden rendben volt" a repülés 24. percéig, amikor is mind a két fekete doboz hirtelen abbahagyta a működését. Ez pedig annak a jele, hogy nagyon hirtelen történt, robbanásszerű volt a kabinnyomás csökkenése – közölte egy meg nem nevezett forrás az AFP hírügynökséggel.

A forrás szerint nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy technikai meghibásodás vagy tűz okozott robbanást, mert a jelzőberendezések szinte biztosan jeleztek volna valamit, mielőtt leálltak, és a pilóták is utaltak volna rá.

Ilyen okokból "elvileg lehetséges egy véletlenül és hirtelen bekövetkezett robbanás, de a valóságban nagyon kicsi a valószínűsége" – vélte a forrás, aki szerint egy repülőgép olyan hirtelen nem áll le repülési magasságban, mint ahogy azt az adatok mutatják, kivéve, ha hirtelen robbanás történik.

A témával foglalkozó internetes oldalak szerint a kabinnyomás robbanásszerű csökkenése kevesebb, mint fél másodperc alatt következik be, azonnali károsodásokat okozva a tüdőben és a repülőgép szinte azonnali szétesését eredményezve. Ezzel magyarázható, hogy a roncsok és a holttestek nagyon kiterjedt térségben szóródtak szét a Sínai-félszigeten. Egy légügyi szakértő szerint a kábelek, amelyek a repülés adatait rögzítő jelzőszerkezeteket kötötték össze a berendezés különböző részeivel, azonnal leszakadtak, a fekete dobozok ezért "némultak el" azonnal a robbanás után.

Egyiptommal nem osztottak meg terrortámadásra utaló értesüléseket a külügyminiszter szerint

Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel közös, november 7-i kairói sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: az ügyet vizsgáló külföldi hatóságok nem osztották meg Egyiptommal azokat a hírszerzői értesüléseket, amelyek arra utalnának, hogy a légi katasztrófát terrortámadás okozta volna. "Hallottunk ilyen információkról, de az egyiptomi biztonsági szolgálatokkal nem osztották meg ezeket, ami komoly kérdéseket vet fel, hiszen mi vagyunk az üggyel legszorosabb kapcsolatban álló fél" – mondta Sukri.

Hírügynökségi források szerint az egyiptomi fegyveres erők eközben átvették a kiutazó turisták regisztrációját a Vörös-tenger parti Sharm el-Sheik repülőterén. Becslések szerint szombaton még 80 ezer orosz turista tartózkodott az észak-afrikai országban, közülük legtöbben a Vörös-tenger parti Sharm el-Sheikben és Hurgadában.

Oroszország leállította összes egyiptomi légi járatát

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken elrendelte az Egyiptomba tartó összes orosz légi járat felfüggesztését, és utasította a kormányt, hogy dolgozza ki az ott tartózkodó orosz állampolgárok hazahozatalának mechanizmusát. Megfigyelők ezt annak jeleként értelmezték, hogy mostantól Moszkva is úgy látja: a merényletet sejtető elméletek több hitelt érdemelnek.

Fentebbi intézkedés azt jelenti, hogy november 7-étől új utasokat nem visznek Egyiptomba Oroszországból, az ott tartózkodók pedig befizetett útjuk leteltével haza tudnak térni. Természetesen amennyiben korábban haza akarnak menni, azt a szabad helyek függvényében tehetik meg. Egy orosz forrás szerint körülbelül két hétbe telik, mire minden orosz utas elhagyja Egyiptomot.

Mivel csomagokat ezekre a gépekre sem lehetett feladni, ezért azok Moszkván és Szentpéterváron keresztül menetrendszerinti gépekkel kerülnek a vidéki városokba. Ha az utas nem szeretne a repülőtérre kimenni a csomagjáért, akkor azt az orosz posta futárszolgálata szállítja a csomagra írt címre.

Mi lesz a már befizetett utakkal?

Időközben Dmitrij Medvegyev utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki egy kompenzációs programot az utazási irodák számára az egyiptomi programok leállítása miatt - hívta fel figyelmünket Jakócs Áron, a Robinson Tours ügyvezetője. Egyelőre nincsenek konkrétumok ezzel kapcsolatban, és sok minden függ attól is, hogy hány utas választ más úti célt a már befizetett egyiptomi útja helyett. Egy, az orosz kormány és a helyi turisztikai szakma néhány képviselője közötti megbeszélésen az orosz tour-operátorok képviselői azt javasolták, hogy amennyiben az utas az eredeti dátum környékén nem tud választani az adott utazási iroda kínálatából, akkor az utas ne kapja vissza a pénzét, hanem egy egyéves időtartamra depozitálja azt az operátornál, amely időszak alatt azt felhasználhatja az iroda egy másik útjára. A javaslatot kormányzati turisztikai szakmai körökben is támogatták. Az egyiptomihoz hasonló áron például Törökországba lehet menni, de egy goai, thaiföldi vagy ciprusi utazásra már rá kell fizetni.

Magyarország nem változtat Egyiptom biztonsági besorolásán

Magyarország nem változtatja meg Egyiptom biztonsági besorolását az utazási javaslatokkal kapcsolatban, egészen addig, amíg nincsenek egy ilyen lépést megkövetelő információk birtokában – mondta november 7-én, szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

"Természetesen nagyon szoros figyelemmel követjük az itt zajló eseményeket, és az (egyiptomi) külügyminiszter úr afelől biztosított minket, hogy olyan biztonsági intézkedéseket hoztak, amelyek nyomán garantálni tudják az ideérkező turisták biztonságát" – mondta. Ugyanakkor hozzátette: "ha olyan információink lesznek, amelyek miatt módosítanunk kell az utazási javaslatokon, akkor azt természetesen meg fogjuk fontolni, de egyelőre erről nincsen szó."

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Egyiptom gazdasági és biztonsági stabilitása közös európai és magyar érdek. Hangsúlyozta: "Egyiptomnak stratégiai szerepe van a közel-keleti és az észak-afrikai helyzet stabilitása, valamint az Iszlám Állam elleni harc eredményessége szempontjából is, ezért az ország stabilitása és erőssége mind Magyarországnak, mind pedig Európának gazdasági és biztonsági érdeke." Mindkét külügyminiszter megerősítette, hogy Szijjártó Péter látogatásának egyik oka Orbán Viktor miniszterelnök egyiptomi útjának előkészítése volt, amelyre előreláthatólag 2016 első negyedévében kerül sor.

Hazahozták a Sharm-el-Sheikh-ben tartózkodó magyarokat

November 8-án, vasárnap érkezett vissza Magyarországra a Sharm-el-Sheikh-ben tartózkodó magyar turisták utolsó turnusa. Pénteken 45 olyan magyar utas tartózkodott Sharm-el-Sheikh-ben, akik az eredetileg tervezettnek megfelelően vasárnap tértek haza az utolsó, a nyári szezont lezáró charterjárattal. Ez a charterjárat érintette Hurghadát is, így az ott felszálló utasokkal aznap 189 fő tért vissza Magyarországra. Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke nyilatkozatában elmondta, nem vették észre, hogy a mostani események befolyásolnák a magyarok utazási terveit Egyiptomba, hiszen eleve vége a szezonnak, és az arab tavasz óta jelentősen kevesebb turista tölti ott pihenését.

Az eredeti tervek szerint Magyarországról a téli szezonban nincs közvetlen járat Sharm-el-Sheikh-be, csak Hurghadára jár a Wizz Air és heti egy charterjárat, melynek a Kartago Tours a gépgazdája. A MUISZ folyamatosan vizsgálja a hálózat biztonságát, és folyamatosan figyelemmel kísérik a hivatalos jelentéseket, de pillanatnyilag nincs járattörlésről szóló döntés érvényben. A Külügyminisztérium egyiptomi utazással kapcsolatban csak a Sínai-félsziget északi és középső részét jelöli utazásra nem javasolt térségnek. Magyarországról változatlanul utaznak turisták Sharm-el-Sheikh-be az Egypt Air menetrend szerinti járataival Kairón keresztül.