Az építkezés és az installációk költségeit részben az izraeli kormány állja. Úgy gondolják, hogy Einstein műve a zsidóság nélkülözhetetlen hozzájárulása az egyetemes tudományhoz, amit minden ember hasznosíthat a világon – még a legelvakultabb antiszemiták is. Einstein egyébként társalapítója volt a jeruzsálemi Héber Egyetemnek, ahonnan az idők során 15 Nobel-díjas került ki. A tudós erre az intézményre hagyományozta teljes szellemi vagyonát és örökségét, aminek értéke felmérhetetlen - írja az Euronews.

Egy korszerűbb, digitalizált és interaktív gyűjtemény gondolata a külügyminisztérium egyik tisztviselőjétől, Ido Aharonitól származik, aki korábban Izrael New York-i képviseletének konzulja volt. Aharoni már 15 éve dolgozik azon, hogy Izraelt mint „vonzó márkát” népszerűsítse a világ előtt, és biztosra veszi, hogy Einstein neve hatalmas vonzerőt jelent.

A Jerusalem Postnak a diplomata azt mondta, hogy egy globális tanulmány szerint ahhoz, hogy egy ország "brandje" megerősödjön, több turista, befektető, pozitív médiamegjelenítés szükséges, és nem elég, ha Izraelt csak a csúcstechnológiával  és a haderejével jellemzik. Ugyanilyen fontos a humanizálás, és a nagy zsidó személyiségek bemutatása és népszerűsítése.

A múzeum külső látványterve/Hebrew University

Andy Warhol volt az igazi katalizátor - "második Einsteinek kerestetnek!"

Egy diplomata nem csinál nyarat, ezért Aharoninak szponzor után kellett néznie, akit egy milliárdos műgyűjtő, Jose Mugrabi személyében talált meg. A 80 éves textilmágnás 64 milliós sékeles (mintegy 20 millió dolláros) hozzájárulást vállalt a múzeum létrehozásához. Ezáltal (a Héber Egyetem mellett) ő lesz az egyik társtulajdonos.

Az adományozó Daniel Libeskindot, egy neves lengyel-amerikai építészt kért fel a tervezésre, aki a berlini zsidó múzeumot megalkotta, és főtervezője volt a World Trade Center rekonstrukciójának. A múzeum megépítése igen gyors lesz, megnyitását 2024-re tervezik. A belső installációkra, például a téridő görbület elmagyarázására, a gravitációs hullámokra, a nagy sebességgel bejárt tér zsugorodásának bemutatására látványos digitális hatásokra lesz szükség.

A tervezők rendkívül fontosnak tartják, hogy a 3000 négyzetméteres, kétszintes kiállítás minél több fiatal képzeletét megragadja, és felkeltse bennük a vágyat, hogy "második Einstein" legyen belőlük, hiszen rengeteg még a megválaszolatlan  kérdés és a megoldatlan rejtély az Univerzumban.

Másokat pedig az érdekelhet, hogy ezt a tudást hogyan lehet a mindennapokban, a kommunikációban, a GPS-rendszerekben vagy a kvantumtechnológiában hasznosítani.