A politikus hangsúlyozta: ezzel véget ért egy "történelmi anomália", a templom pedig legalizálta helyzetét. Az építésért felelős alapítvány 4,6 millió eurót (1,4 milliárd forint) fizetett az engedélyét, amely tartalmazza az építési adót és az illetéket is. A kiadott dokumentumban az önkormányzat 172 méterben maximálta az épület magasságát és 41 ezer négyzetméterben összterületét.
Barcelona városa és az illetékes egyházi alapítvány két évig tartó tárgyalás után tavaly októberben jutott megállapodásra a helyzet rendezéséről. Eszerint az építtető az engedély költségén felül tíz év alatt 36 millió eurót (több mint 11,5 milliárd forint) fizet a városnak.
A korábbi tervek szerint ebből 22 millió eurót fordítana a város a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére, 7 millió euróból közvetlen föld alatti összeköttetést teremtenének a metró és a bazilika között. Négymillió eurót költenének városfejlesztésre a Sagrada Familia közvetlen környezetében, és tíz év alatt mintegy hárommillió eurót a környék takarítására, rendben tartására.
Az épület alapkövét 1882-ben fektették le, Antonio Gaudí építész egy év múlva vette át a munkálatokat, amelyeknek a megszállottjává vált. Mindent újra és újra áttervezett, 1910-től pedig felhagyott egyéb munkáival, életét teljességgel a Sagrada Familiának szentelte. Az építkezésen remeteként élt, maga gyűjtött a költségekre egészen 1926. június 10-én bekövetkezett haláláig. Ám ekkor az épületnek még csak a negyede, egy torony és a keleti homlokzat volt kész. Az azóta is épülő, időközben XVI. Benedek pápa által felszentelt bazilika befejezését 2026-ra, Antonio Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik.
A Sagrada Familia évi 4,5 millió látogatójával a legnépszerűbb műemlék Spanyolországban.
