A szekció a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) Európáért felelős regionális igazgatója, Michelle Janke előadásával kezdődött, amelyben a szakember a fenntarthatóság nemzetközi aspektusait, valamint a turizmus és a rendezvényipar előtt álló globális fenntarthatósági elvárásokat mutatta be.

Az előadás egyik központi kérdése az volt, mire van szükség ahhoz, hogy a fenntarthatósági elvárások könnyebben értelmezhetők legyenek, illetve hogyan építhető fel Magyarországon egy egységes fenntarthatósági stratégia.

Fenntarthatóság és növekvő elvárások

A konferencia témája különösen aktuális, hiszen a turizmus és a rendezvényipar gyors átalakuláson megy keresztül. A fenntarthatósági elvárások egyre erősebben jelennek meg a rendezvényszervezésben is, miközben az ágazat továbbra is az emberi kapcsolatok építéséről szól.

A fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a bizalom egyik alapköve.

Európa-szerte, így Magyarországon is, növekednek az elvárások a vállalkozásokkal szemben. A vállalati megrendelők, az ESG-követelmények, az új szabályozások és a fogyasztói bizalom mind olyan tényezők, amelyek a fenntartható működés irányába terelik a piacot. A kormányok egyre több ESG-hez kapcsolódó szabályozást vezetnek be, miközben a fiatalabb generációk is tudatosabban figyelik a vállalatok működését. Bár a cégeken jelentős a nyomás, sok a bizonytalanság és számos gyakorlati megvalósítási kihívással kell szembenézniük.

Egy friss felmérés szerint a fenntarthatóság már nem csupán egy szűk réteg érdeklődésére tart számot, hanem a nagyobb szervezetek számára is kiemelt téma. A válaszadók háromnegyede nyitott arra, hogy többet megtudjon a fenntarthatóságról, míg közel felük két éven belül valamilyen tanúsítvány megszerzését tervezi. A legnagyobb akadályt ugyanakkor a válaszadók 72 százaléka szerint az időhiány és a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottsága jelenti, fogalmazott a szakértő.

Az embereket érdekli a fenntarthatóság, a problémát az előadó inkább abban látja, hogy túl sok címke és túl sok különböző rendszer létezik a piacon.

Ezért van szükség közös nyelvre és egységes szempontrendszerre, amely egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a fenntarthatósági teljesítmény értékelését

– fogalmazott.

Magyarország már csatlakozott az EU Empowering Consumers programjához, amelynek célja, hogy a fenntarthatósági állítások érthetőbbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak a fogyasztók számára.

Az előadás után a MaReSz részéről Márkus Éva szakértőkkel - Kovács Balázzsal (GD Consulting), Michelle Jankéval (GSTC) és dr. Váradi Zsuzsannával (Visit Hungary) – elemezte az elhangzottakat.  A moderátor emlékeztetett arra, hogy a szervezet tavaly elkészítette fenntartható rendezvényszervezési útmutatóját, amelynek egyik alapját a GSTC kritériumrendszere adta.

Több élmény, kisebb ökológiai lábnyom

- fogalmazta meg Kovács Balázs, nemzetközi turisztikai szakértő, aki hozzátette, a GSTC és a hozzá kapcsolódó szervezetek arra keresik a választ, hogyan lehet a turizmus és a rendezvényszakma környezeti terhelését csökkenteni, miközben az élményérték megmarad.

Az európai és a hazai törekvések összehangolásának szükségességével kapcsolatban elmondta, jelenleg átmeneti időszakban vagyunk, amikor még minden formálódik, éppen ezért kiváló az időzítés, hiszen a fenntarthatósági szemlélet és a kapcsolódó szabályozási környezet is folyamatosan alakul.

A MaReSz által kidolgozott útmutatókat és jó gyakorlatokat más turisztikai területekre is érdemes lenne kiterjeszteni, mondta a szakértő, illetve felhívta arra is a figyelmet, hogy

érdemes odafigyelni Ausztria, Szlovénia és más környező országok példáira is.

Ausztriában hamarosan bemutatják az új turisztikai stratégiát, míg az Európai Unió a következő hónapokban publikálhatja fenntartható turizmusra vonatkozó iránymutatását, tette hozzá Kovács Balázs.

Dr. Váradi Zsuzsanna szerint Magyarországon is egyértelműen érzékelhető egy fenntarthatósági fordulat.  A MaResz útmutatójához kapcsolódóan a Visit Hungary fenntarthatósági akciócsoportjának vezetője ismertette a célokat, és elmondta, hogy a Visit Hungary tavaly kezdett el tudatosan foglalkozni a fenntarthatóság kérdésével.

„Az elmúlt év elsősorban arról szólt, hogy felkutassák a jó gyakorlatokat, és azokat a turizmusban működő szolgáltatókat, akik példát mutatnak tevékenységükkel.”

Így született meg osztrák mintára és dán közreműködéssel az „Utazz tudatosan!” kiadvány, amelyet tavaly a Turizmus Summit rendezvényen mutattak be. Elhangzott, hogy

a könyv formátuma miatt nem tudott minden szolgáltató bekerülni, ezért már folyamatban van egy második kötet előkészítése, amelyre még nyitott a pályázati lehetőség.

Szó esett még az Európai Unió Empowering Consumers irányelvéről is, amelynek rendelkezései szeptembertől Magyarországon is hatályba lépnek. Az új szabályozás értelmében nem lehet olyan környezetbarát vagy „zöld” állításokat használni, amelyek nem támaszthatók alá bizonyítékokkal. Michelle Janke hangsúlyozta: nem csak Magyarország, hanem az EU minden országa és szervezete hasonló kihívásokkal küzd az új előírások bevezetése során.

A GSTC ezért webináriumokkal és képzésekkel segíti a szereplőket az alkalmazkodásban.

A rendezvényipar szempontjából különösen fontos, hogyan lehet a GSTC kritériumrendszerére épülő szabályokat a gyakorlatban alkalmazni. Michelle Janke rámutatott: bár a tanúsítás fontos eszköz, jelenleg még viszonylag kevés olyan szervezet működik, amely kifejezetten a rendezvényipar számára képes tanúsítást nyújtani.