Ha nem a spájzban, akkor most hol vannak az oroszok?

Látva az elmúlt hónapok hazai turisztikai statisztikáit, joggal merül fel a címben feltett kérdés. Úgy gondolom, a hazai turisztikai szakma túl sokáig ringatta magát abban a hitben, hogy hozzánk nem gyűrűzik be a válság, tartani tudjuk piaci pozícióinkat Oroszországban. Csodák azonban nincsenek, az idei év első hónapjainak majdnem 40%-os csökkenése az orosz vendégéjszakák számában ezt egyértelműen mutatja. Amit most tehetünk, hogy tisztán kell látnunk, mi zajlik az orosz turisztikai piacon annak érdekében, hogy fékezzük a visszaesést.

Az orosz turista nem tűnt el, csak átalakult. Leginkább belföldi turistává. Vagy marad otthon, esetleg a jól bevált dácsázást választja. (A fiatalok kedvéért, szűkebb értelemben véve a dácsa az orosz hétvégi ház, tágabb megfogalmazásban egy sajátos szovjet-orosz életstílus és életérzés, melynek elengedhetetlen kelléke a saslik, a vodka, a barátok, a gitár és a kommunális szolgáltatások többnyire teljes hiánya.) Az orosz belföldi turisztikai kínálat melletti hirtelen jött elköteleződés mögött bonyolult gazdasági, politikai és adminisztratív folyamatok állnak.

A számok tükrében

Az orosz Statisztikai Hivatal 2014-re vonatkozó adatai szerint a kiutazó orosz vendégforgalom visszaesése miatt a legnagyobb vesztes Ukrajna, ahol a korábbinak az egyharmadára esett vissza az orosz turisták száma, de Finnország is jelentős mértékben megérezte a válságot a maga 58%-os csökkenésével. Az idei év adatai sem alakulnak biztatóbban, Csehországban közel 48%-os a visszaesés az orosz piacról. De a válságot megszenvedik az EU-n kívüli országok is. Még a legkedveltebb desztinációk esetében is jelentős a visszaesés. A török állam idén április-májusban minden orosz chartert 6 ezer dollárral támogatott, de még így is 28%-kal kevesebb orosz turista utazott a májusi ünnepek idején Törökországba, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A Profi Travel szakmai portál publikált egy összefoglalót a 2014. novembere és 2015. márciusa közötti időszakra vonatkozóan a moszkvai repülőterek (Seremetyevo, Vnukovo, Domogyedovo) adatai alapján. Bátran állíthatjuk, hogy a 2014-2015-ös téli szezon az elmúlt évtizedek legnehezebb turisztikai szezonja volt Oroszországban. Csökkent a légi járatok száma, százával zárták be az utazási irodákat, a piacon maradtak is elbocsájtották a dolgozóik nagy részét. Az említett források adatai alapján hat hónap alatt csak Moszkvából több mint félmillióval kevesebb orosz állampolgár utazott külföldre. Ez összességében 10%-kal kevesebb légi utas, de ez a szám magába foglalja a nem turisztikai céllal külföldre utazókat is. A szakértők becslése szerint a turisták száma legalább 20%-kal csökkent.

Ha a téli szezon legnépszerűbb desztinációit nézzük, akkor az egyedüli nyertes Egyiptom. A nagyon alacsony árakat kínáló egyiptomi üdülőhelyeken 5%-kal nőtt a moszkvai turisták száma. A többi egzotikus desztináció messze nem járt ilyen jól. Dominika és Mexikó az orosz turistáknak több mint a felét elveszítette. Nyilván itt a nagy távolságok miatti magas jegyárak miatt az orosz tour operatorok és a légitársaságok eleve jelentős mértékben csökkentették a járatok számát. India és Thaiföld esetében jóval optimistábbak voltak az irodák, alig csökkentették a járatokat. Ám optimizmusukat nem igazolta a piac. Az orosz piacon évek óta irtózatos iramban növekvő Thaiföld is elveszítette az oroszok közel ötödét. Csak Moszkvából több mint 50 ezerrel kevesebben utaztak Thaiföldre, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A szezon nagy reménysége Dubai volt. A turisztikai képviselet óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az európai célpontokról lemondó, a távoli egzotikus utakat a rubel árfolyam miatt megfizetni nem tudó utasokat Dubaiba csábítsa. A lehetőséget nem csak a képviselet, a tour operatorok is látták, így ez volt az a desztináció, ahova nem csökkentették, hanem növelték a légi kapacitást Moszkvából. Ám a számításaik nem jöttek be.

A rubel mélyrepülése

Belátható időn belül nincs remény az orosz-ukrán konfliktus megoldására, így maradnak az Európai Unió szankciói, melyek minden érintett állam gazdaságára negatív hatással vannak. A gazdasági szankciók mellett komoly csapást mért az orosz gazdaságra a kőolaj árának zuhanása. Mindezek együtt tavaly novemberben soha nem látott mélységbe taszították a rubel árfolyamát az euróhoz és a dollárhoz képest. Volt olyan nap a tőzsdén, amikor 1 euró közel 100 rubelbe került. Tavaly év elején még 35-38 rubel volt egy euró. A rubel mélyrepülése, a folyamatos árfolyam-ingadozás miatt pánikhangulat alakult ki a turisztikai piacon is. Az utasok nem mertek foglalni, hiszen a külföldi utak ára közel háromszorosára emelkedett - rubelben. Ha mégis foglaltak, az utazási irodák nem tudták, milyen árfolyamon számoljanak, hiszen mire beértek a bankba, az utastól beszedett összeg sok esetben az útnak még a jutalékkal csökkentett árát sem érte el. Mostanra ez a helyzet rendeződött, február óta erősödik a rubel, jelenleg 60-63 rubel körül van egy euró. Bár a pánikhangulat elmúlt, de most sincsenek könnyebb helyzetben az orosz tour operatorok, mert az állam időről-időre korrigálja az árfolyamot. Az irodák euróban publikálják a külföldi utak árát, de az utasok nem foglalnak előre, mert míg novemberben az irodák jártak rosszul az árfolyam változásával, addig április-májusban a rubel erősödésével az utasok veszítettek. Így kivárnak az utolsó pillanatig.

Russzofób Európa?

Az orosz turisták egy része tudatosan nem választ úti célként nyugat-európai desztinációt. Az Európai Unió szankciói kapcsán az átlag orosz állampolgár József Attila költői kérdését éli meg: „miért nincs bűnöm, ha van”. Úgy érzi, Európa – különösen Nyugat-Európa - jogtalanul bünteti a Krím annektálása miatt. Minderre jelentős mértékben hat az orosz média is, melynek egy része azt sugallja, hogy Európa russzofób lett. Az árfolyam-válság mellett az erősödő nacionalizmus is szerepet játszik az Európai Unió tagországaiban tapasztalható igen jelentős visszaesésnek az orosz turisták számában.

Régi „szép” idők?

Manapság már elképzelhetetlen Európában, hogy az állam jelentős mértékben akadályozza adminisztratív rendelkezésekkel állampolgárai külföldre történő utazását. Felnőtt egy generáció, amelynek tagjai már nem tudják, mi az a valutakeret, az utazási korlátozás. Most úgy tűnik, nosztalgiázhatnak az oroszok.

Ha valaki azt gondolná, hogy az amúgy is nehéz helyzetet nem lehet tovább fokozni, akkor óriásit téved. Számos olyan állami intézkedés történt és történik, melyek nagyon tudatosan irányítják meghatározott desztinációk irányába vagy éppen attól el az orosz turistákat. Még tavaly áprilisban – az orosz-ukrán konfliktus kapcsán – az orosz Külügyminisztérium azt javasolta állampolgárainak, hogy ne utazzanak olyan országba, melynek kiadatási egyezménye van az Amerikai Egyesült Államokkal, mert a Krím körül kialakult vita kapcsán letartóztathatnak orosz állampolgárokat, kiadhatják őket az USA-nak, ahol akár el is ítélhetik őket. A világ 193 országából 111 országnak van kiadatási egyezménye az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezt követően nyáron korlátozták az állami alkalmazottak külföldre utazását. Aki nem esett a korlátozás hatálya alá, munkahelyét féltve az is inkább a belföldi nyaralást választotta.

Egyes szakértők szerint a Néva Utazási Iroda csődjét tavaly éppen az okozta, hogy az állami alkalmazottak külföldi nyaralásainak szervezéséből élt jelentős mértékben. Kellemetlen meglepetés érte idén április elején a külföldre utazó oroszokat. Amennyiben valakinek bármilyen köztartozása volt – legyen az akár egy ki nem fizetett parkolási bírság is – letiltották a külföldi utazását. Nem egyszer ez csak a repülőtéren, induláskor derült ki. Sok esetben nevetséges összegről volt szó, melyet az utas akár ott helyben hajlandó lett volna rendezni, de erre nem volt módja. Így ugrott az utazás és a befizetett összeg is.

A tavalyi év csődhulláma kapcsán az utazási irodák tevékenységét szabályozó rendeleteket is felülvizsgálják Oroszországban. A vita még folyik, de az már biztos, hogy a vagyoni biztosíték mértékét jelentősen megemelték, minimum 30 millió rubelre kell biztosítást kötnie a kiutaztató tour operatornak. A kiskaput ott látják jelen pillanatban az irodák, hogy belföldi tour operatorként kérik meg az engedélyt, de továbbra is szerveznek külföldi utazásokat. Egyszóval érvényesül a régi elv: az orosz törvények szigorúak, szigorúságukat egyetlen dolog enyhíti, senki nem várja el, hogy be is tartsák őket. Ez esetben én azért erre mérget nem vennék.

Itthon otthon van – Oroszországban

Míg a külföldi desztinációk esetében szinte mindenütt jelentős a visszaesés, az orosz belföldi turizmus erősödik. A moszkvai repülőterekről idén májusban 18%-kal nőtt a belföldi menetrendszerinti, 44%-kal a belföldi charterjáratok száma a tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva. Ezek elsősorban a fekete-tengeri üdülőterületekre szállítottak utasokat. Mielőtt bárki is megszokásból lesajnálná az orosz turisztikai infrastruktúrát, emlékeztetném arra, hogy éppen Szocsiban és környékén az Olimpiai Játékok kapcsán igen nagy mértékű beruházások zajlottak. Számos nemzetközi szállodalánc épített ott hotelt. Sok és jó minőségű szálláshely várja a turistákat. A konkurencia erősödésével az árak is jelentős mértékben csökkentek. De más kiemelt turisztikai régióban is javult az infrastruktúra.

A fejlődő infrastruktúra mellett megjelent még egy nagyon fontos dolog, az állami turisztikai marketing a belföldi turizmus támogatására. Évtizedek óta nem volt példa ilyen komoly marketingkampányra a turisztikai régiók közreműködésével. A belföldi turizmus fejlesztését maga az UNWTO is támogatja, június közepén Moszkvába látogatott Taleb Rifai UNWTO- főtitkár, és Oleg Szafanovval, az Orosz Állami Turisztikai Ügynökség vezetőjével volt hivatalos találkozója. Ennek keretében éppen az orosz belföldi turizmus perspektíváit és kedvező dinamikáját vitatták meg. Taleb Rifai kiemelte a találkozón, hogy a belföldi turizmus erősödése magával fogja hozni a beutazó turizmus fellendülését is.

Ez utóbbi kapcsán a legfontosabb hír, hogy Oroszország Dubaiban és Berlinben megnyitotta első nemzeti turisztikai képviseleteit. A berlini iroda Németországon kívül Ausztriáért is felel. További irodák megnyitását jelentették be Helsinkiben, Pekingben és Rómában

Egy biztos, az orosz turistákért folytatott konkurenciaharcban most már számolnunk kell a belföldi kínálattal is.

 


"Egyensúlyt kell teremteni a vendégek és a helyben élők között"

"Egyensúlyt kell teremteni a vendégek és a helyben élők között"  

A turizmus komoly gazdasági jelentőséggel bír Ausztriában is, de gyakran terhet jelent a lakosság számára. 
Személyi változás az Österreich Werbungnál

Személyi változás az Österreich Werbungnál 

Kaufmann Ildikó február végén távozik az Österreich Werbungtól, feladatait március 11-től Borsi Valéria veszi át.
Huszonöt  osztrák város korlátozná az autósforgalmat

Huszonöt osztrák város korlátozná az autósforgalmat 

Ehhez azonban az osztrák KRESZ, az StVA módosítására van szükség.
Titkos kapuk nyílnak meg Máltán egyetlen hétvégére

Titkos kapuk nyílnak meg Máltán egyetlen hétvégére 

A látogatóknak életre szóló élményben lesz részük miközben a nagyközönség előtt általában zárva tartó helyeket ismerhetnek meg. 
Hetedhét ország kalandos felfedezése a Fjällräven Classic szervezésében

Hetedhét ország kalandos felfedezése a Fjällräven Classic szervezésében 

 Az eseménysorozat idén is ellátogat Svédországba, Dél-Koreába, Dániába, Németországba és az Egyesült Államokba, visszatér az Egyesült Királyságba, illetve elsőként járja be Chile egyedülálló vidékét.
Készpénzfelvétel külföldön? Megoldható, de nem minden áron

Készpénzfelvétel külföldön? Megoldható, de nem minden áron 

Könnyen megkopaszthatják az embert a külföldi pénzautomaták. Szerencsére van olcsó megoldás is - mutatjuk.
Alakul Bécs új okos városrésze: Aspern

Alakul Bécs új okos városrésze: Aspern 

Az osztrák főváros legújabb szlogenje a Smart City, amelynek jegyében egy új negyedet álmodtak meg.
Hundertwasser rajongóknak: hamarosan ismét nyitva a bécsi múzeum

Hundertwasser rajongóknak: hamarosan ismét nyitva a bécsi múzeum 

Fél éven át tartó felújítást követően márciustól újra látogatható a bécsi Hundertwasser Múzeum, a KunstHaus Wien.
Közösen írtak történelmet - 2023-ban több mint 3 millió turista kereste fel Máltát

Közösen írtak történelmet - 2023-ban több mint 3 millió turista kereste fel Máltát 

Ez kiemelkedő siker, hiszen csak 2024-re tervezték a szigetország turisztikai vezetői, hogy elérik a covid előtti bevételi szintet.
Sztrájkolnak az Eiffel-torony dolgozói

Sztrájkolnak az Eiffel-torony dolgozói 

Párizs legismertebb turistalátványosságának alkalmazottai az építmény gazdasági irányítása ellen tiltakoznak hétfő óta.

Interjú

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.
Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban

Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban 

Korábban írtunk már a ZAZIE „újragondolatlanul” merész, hamisítatlan magyar konyhájáról - de nem lehet szó nélkül elmenni Nagy Gergő szemet gyönyörködtető tányérdesszertjei mellett sem.