A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás - köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése - révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű - írja a BBC hírportálja.
A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb.
A kutatók szerint az általuk felvázolt hosszú távú hőmérsékletváltozások egyike sem terjedt ki egy adott időben a bolygó felénél nagyobb területre. A 950-től 1250-ig tartó középkori meleg időszakban például a Föld felszínének mindössze 40 százalékán emelkedett meg jelentősen a hőmérséklet.
A mostani felmelegedés ezzel szemben a bolygó döntő részét érinti. "Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évezred legforróbb periódusa a 20. században volt a bolygó több mint 98 százalékát érintve" - húzták alá a szakemberek. Hozzátették: "ez erős bizonyíték arra, hogy az ember okozta globális felmelegedés nem csupán az abszolút hőmérséklet tekintetében, hanem térbeli kiterjedésében is példa nélkülinek számít az elmúlt kétezer évben".
A kutatók szerint az iparosodást megelőzően a vulkánok voltak a legnagyobb hatással az éghajlatra, a napsugárzás változásai azonban a jelek szerint nem befolyásolták a globális átlaghőmérsékletet. A jelenlegi éghajlatváltozás jelentősen túlmutat a környezet természetes változékonyságán. A Berni Egyetemen dolgozó Raphael Neukom szerint a műszeres vizsgálatok adatai és a saját eredményeik azt mutatják, hogy a közelmúltbeli melegedés üteme egyértelműen meghaladja a természetes melegedés - általuk kalkulált - ütemét.
Melegszik a világ
Csütörtökön a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió jelentése szerint megdőlt a melegrekord Németországban, az észak-rajna-vesztfáliai Geilenkirchenben 40,5 Celsius fokot mértek. Németországban 1881 óta vezetnek rendszeres feljegyzéseket a földfelszíni hőmérséklet alakulásáról. Az adatok azt jelzik, hogy az ország éghajlata melegedik, az év minden hónapjának átlaghőmérséklete emelkedett, és míg hidegrekordot több mint 70 éve nem regisztráltak, a melegrekordok 1990 óta megszaporodtak.
Az ország nagy részét a kánikula mellett az aszály is sújtja. A Duna bajorországi szakaszán például a hajóforgalom korlátozására lehet szükség az egyre alacsonyabb vízállás miatt, és a tartomány több járásában a hatóságok a növényzet és az állatok védelmében megtiltották a lakosságnak, hogy vizet vegyenek a folyókból, patakokból.
Mindeközben negyvenfokos kánikula sújtja elsősorban Olaszország északi részét, ahol csütörtökön a legmagasabb szintű riasztást adták ki, a szombattól várható viharok érkezéséig. A vörös szintű riasztás Bologna, Bolzano, Brescia, Firenze, Frosinone, Genova, Perugia, Pescara, Rieti, Róma, Torinó, Trieszt és Verona városát, valamint ezek térségét érinti. Pénteken Milánóra is érvényes lesz a hőségriadó.
Az olasz légvédelemhez tartozó meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a levegő a Pó-alföldön forrósodik fel a leginkább, ahol a hőmérő két napon át negyven fokot mutat majd. Közben délen, Szicília szigetén 30-32 fokot mérnek. Idén ez a harmadik rendkívüli hőhullám Olaszországban.
