Egy kutatócsoport, Fabio Bruno, a Calabria Egyetem munkatársának vezetésével, azon dolgozik, hogy feltárja ezeket a rejtett kincseket.
„A víz alatti kulturális örökség nem mindenki számára hozzáférhető, mivel a víz alatt található, ezért búvárnak kell lenni ahhoz, hogy megnézzük. Annak érdekében, hogy ezt a hatalmas örökséget megismertessük a nagyközönséggel, fontos olyan multimédiás technológiák alkalmazása, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek meglátogathassák ezeket a helyeket és megértsék jelentőségüket,” mondta Fabio Bruno.
Csatlakozunk a "CREAMARE" európai projekt csapatához, akik Olaszország egyik legjelentősebb hajóroncsánál indulnak küldetésükre. A csapatban régészek, történészek és számítástechnikai szakemberek is vannak, akik eltökélték, hogy a hajónk alatt található víz alatti régészeti lelőhelyet egy rendkívül részletes 3D-s modell segítségével mindenki számára hozzáférhetővé teszik.
Merülésünk során felfedezzük a "Lombardo" maradványait, amely a legendás Guiseppe Garibaldi által használt, 19. századi gőzhajó volt. A hajó, amely döntő szerepet játszott a Risorgimento mozgalomban, több mint 160 évvel ezelőtt elsüllyedt és elveszett. A történelmi maradványokra csak a 2000-es évek elején bukkantak rá olasz régészek. A csapat digitális pillanatképet készít a teljes helyszínről.
„A roncs digitalizálásával és háromdimenziós modelljének létrehozásával lehetővé válik, hogy virtuálisan azok is merülhessenek igazi búvárokhoz hasonlóan, akik nem tudnak odamenni, vagy nem rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyek a merüléshez kellenek,” magyarázta Salvatore Medaglia archeológus.
A kutatók a fotogrammetria módszerét alkalmazzák, egy viszonylag megfizethető, víz alatti tokba zárt kamerával állóképek sorozatát rögzítik. Ezek a fényképek alapot szolgáltatnak egy részletes 3D modell létrehozásához, amely magával ragadó és interaktív élményt tud nyújtani.
A cél az, hogy megtalálják a legkönnyebben hozzáférhető eszközöket és technikákat, hogy a víz alatt dolgozó régészek képesek legyenek maguk is ilyen modelleket készíteni, számítógépes mérnökök segítsége nélkül. Európa víz alatti öröksége gazdag és változatos - az értékes rakományokkal megrakott ősi roncsoktól a víz alatti városokig. De gyakran nehezen megközelíthető, és nagyrészt láthatatlan marad.
A kutatók úgy vélik, hogy a virtuális valóság eszközei hamarosan mindennapossá válnak. Ez a technológia segíthet szorosabb kapcsolatot teremteni a közönség és a víz alatti örökség között, rávilágítva annak szükségességére, hogy azt megőrizzük az következő generációk számára.
„Megpróbáljuk lehetővé tenni olyan multimédiás alkalmazások fejlesztését, amelyek segítségével a nagyközönség megismerheti a víz alatti kulturális örökséget. Megismerni, de egyben megérteni mindazokat a környezeti problémákat, amelyek a tengert érintik,” tette hozzá Fabio Bruno projektkoordinátor.
A múzeumok egyre gyakrabban használnak új technológiákat kiállításaik színesítésére. Tarantóban, egy dél-olaszországi tengerparti városban meglátogatjuk a Víz alatti Kulturális Örökség Nemzeti Felügyelőségét, amelyet a nagyra becsült régész, Barbara Davidde vezet. A Kr. e. 7. századból származó korinthoszi kerámiákból álló gyűjteményt 780 méter mélyen fedezték fel az Adriai-tengerben egy gázvezeték építése során. Ezeket a felbecsülhetetlen értékű leleteket védőüveg mögött őrzik, de egy nagy interaktív képernyő a közelben lehetővé teszi a látogatók számára, hogy minden szögből megvizsgálják a részletes fotogrammetriai modelleket.
„A látogató ráközelíthet a tárgy 3D-s domborművére, és láthatja a részleteket is, a kivitelezési technika részleteit, a biológiai organizmusok részleteit, amelyek megtelepedtek a leleteken, amikor azok a tengerfenéken voltak,” fogalmazott Barbara Davidde.
A kiállításon emellett egy úgynevezett "komoly játék" is látható, amely egy régészeti ásatás szimulációja a virtuális valóságban. „A víz alatti felfedezés gyakorlati tapasztalatával, még ha az virtuális is, nagyobb örömöt okoz a látogatás, és az ember jobban majd emlékszik arra, amit látott és tanult,” tette hozzá a régész.
Fenntartható turizmus Máltán
Az ilyen magával ragadó élmények még a környezetbarátabb turizmust is elősegíthetik. Máltára, sok más tengerparti régióhoz hasonlóan, a turisták az emeletes szállodák, a tengerjáró hajók és a nyüzsgő városi éjszakai élet miatt özönlenek - gyakran lemaradva az érintetlen természeti szépség csodáiról.
De sokan felkeresik a történelmi emlékműveket, például az 5000 éves Ħaġar Qim megalitikus templomokat. Erre ad lehetőséget a "CORALLO", az európai projekt. Android-robotokat, virtuális valóság headseteket és más interaktív eszközöket helyeznek el a látogatóközpontokban, hogy felkeltsék a turisták érdeklődését a helyi tengeri biodiverzitás és az ökoturizmus iránt. A projekt olyan helyi csoportokkal dolgozik együtt, amelyek környezetbarát tengeri tevékenységeket szerveznek védett természeti helyszíneken, és keresik a legjobb módját annak, hogy összekapcsolják ezeket a turizmussal. A “Get Out and Kayak" a projekt egyik partnere.
"Hiszünk az ökoturizmusban, az ökosportban. Azt szeretnénk, ha minél több ember lenne a tengeren, a lehető legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással. Ezért fontos számunkra, hogy megtanítsuk az embereknek, hogyan tiszteljék a tengert, hogyan vigyázzanak rá,” mondta a „Get Out and Kayak” társalapítója, Arhtur „Turu” Quintano.
A tengerek és óceánok vize is vészesen melegszik – Európában a legintenzívebben Az ökoturizmus egyedülálló, mások számára elérhetetlen lehetőségeket nyit meg. Így a turisták a megoldás, és nem a probléma részévé válhatnak.
"A környezettudatosságnak ez a fajta reneszánsza nem jöhetett elég hamar. A Földközi-tenger partvonalának több mint fele már most is beton alatt van. Irányt kell váltanunk, hogy megpróbáljuk megmenteni a lehető legtöbbet a megmaradt érintetlen területekből,” fogalmazott Alan Daidun, Málta óceáni nagykövete, a CORALLO európai projekt koordinátora.
Forrás: Euronews
