Rendkívül részletes cikkben elemzi a Skift Izland turizmusának példátlan fellendülését: a cikkben leírják, hogy Izland gazdasága figyelemre méltó növekedés produkált a 2008-as világválság óta, amit nagy mértékben köszönhet a turizmus példátlan mértékű fellendülésének: a 350 ezer lakosú szigetország idén körülbelül 1,6 millió turista érkezésére számíthat. Korábban Izland gazdasági húzóágazata a halászat és az alumíniumgyártás volt, mára azonban ezeket megelőzve a turizmus került az első helyre, amely szó szerint megmentette Izland gazdaságát, és szilárd alapot teremtett annak visszaépítéséhez. Az izlandi korona értékének válság alatti visszaesése is számos külföldit vonzott ide, mivel az ország felfedezése jóval olcsóbb lett, mint korábban.

A külföldi turistaérkezések száma 2010 és 2015 között évente átlagosan 21,6 százalékkal nőtt, tavaly 1.289.140 külföldi látogatót fogadott az ország. Összességében Izland turizmusa 264 százalékkal bővült öt év alatt.

Mindehhez jelentősen hozzájárult az Izland délnyugati partján elhelyezkedő Keflavík nemzetközi repülőtér. Az országban ezen kívül két nemzetközi légikikötő található, azonban azok nem bonyolítanak jelentős forgalmat – a szigetre érkező látogatók 98 százaléka a Keflavík repülőtérre érkezik, amely 45 perces autóútra található a fővárostól, Reykjavíktól. Persze Izland légiközlekedési iparágát is érzékenyen érintette a 2008-as válság: 2009-ben 30 százalékkal kevesebb légi utasuk volt, mint egy évvel korábban. Ennek helyreállításához jelentősen hozzájárult az izlandi légitársaság, az Icelandair lépése, amely több nemzetközi járatot is indított Észak-Amerikába és a kontinentális Európába. Először az volt a cél, hogy az Egyesült Államokból Európába látogató turisták Izlandon szálljanak át – és ott is maradjanak egy kicsit –, illetve fordítva. A csatlakozásra való várakozás alatti gyors látogatást népszerűsítették is a külföldiek körében:

{youtube|id=SPseb3waXTw}

A sikertörténet természetesen nem maradt el: 2009-ben a Keflavík repülőtér egy év alatt még csak 714.682 légi utast szolgált ki, 2015-ben viszont már 1.693.858-at. 2012-ben az easyJet is indított járatokat a Keflavík repülőtérre, majd egyre több légitársaság felismerte a potenciált az ország turizmusában. 2016 nyarán már közel 25 légitársaság repíti a turistákat Izlandra. 2016 január és május között a nemzetközi turistaérkezés 35,2 százalékos növekedést mutat.

A kis ország szállodái az óriási turistamennyiséget egyre nehezebben tudják szabad helyekkel ellátni, azonban ezt a lyukat egyre eredményesebben tömi be a magánlakások turisztikai célú kiadása, vagyis többek között az Airbnb-n kínált lakások. Az izlandi parlament egyébként a minap fogadott el egy olyan új törvényt, amely évi 90 napban korlátozza a rövid távú szobakiadás időtartamát és regisztrációhoz köti a tevékenység végzését. Aki ennél hosszabb időre adná ki a házát, annak vállalkozásként kell regisztrálnia. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

Bár a turizmus jelentősen hozzájárult Izland gazdaságának helyreállításához, a hatalmas turistaáradatra a helyi lakosok egy része baljósan tekint. A sziget úthálózata például, amely sokszor hegyvidéki terepen fut, számos helyen már most felújításra szorul az egyre szaporodó, áthaladó turistabuszok miatt, ugyanígy a rengeteg turista potenciális veszélyt jelent az ország legnépszerűbb természeti látnivalóira, de a helyiek kultúráját is veszélyezteti az, hogy a gazdasági fókusz a turisták ellátására helyeződött át. Nem beszélve arról, hogy az árak – például az ételek vagy az üzemanyag ára – az egyre nagyobb népszerűség miatt folyamatosan kúszik felfelé, amit a helyiek szenvednek el. Bár ennek némileg ellentmond annak a felmérésnek az eredménye, amely szerint húsz reykjavíki lakosból csak egy gondolja úgy, hogy a turisták valamilyen módon negatív hatással vannak rájuk vagy a környezetükre - írtuk meg egy korábbi cikkünkben. A fővárosiak 68%-a gondolja úgy, hogy a turizmus pozitív hatásai túlszárnyalják a negatívokat, 86% büszke arra, hogy olyan városban él, amely szívesen fogadja a turistákat, 90% úgy gondolja, hogy a lakosok vendégszeretők, 96% véli úgy, hogy a turisták számának növekedésével ők is több és jobb éttermek közül választhatnak, 74% úgy nyilatkozott, hogy élénkült a kereskedelem, több mint 90% pedig úgy látja, hogy a turisták barátságosak.

A World Travel & Tourism Council (WTTC) előrejelzése szerint 2025-re a turizmus 50.000 munkahelyet fog teremteni, ami a teljes foglalkoztatottság több mint egynegyede.