A kárpátaljai Tiszapéterfalván harmadik alkalommal megrendezett seregszemle a kárpátaljai magyar vállalkozók legjelentősebb rendezvénye, ahol a kiállítást szakmai fórumok is gazdagítják.

Ebből az alkalomból Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelentette be azt a tízmilliárdos nagyságrendű támogatást, amivel a magyar kormányzat a kárpátaljai magyarlakta térségeket, vállalkozókat kívánja segíteni. Az Egán Ede gazdasági program keretében nyújtott támogatás három kiemelt területe a mezőgazdaság-, az ipar- és a turizmusfejlesztés.

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) a rendezvény turisztikai szakmai programjának megvalósítására az anyaországi és külhoni magyar turisztikai vállalkozók, magyarlakta desztinációk sikerének érdekében működő Kárpát-medencei Turizmus Egyesületet (KMTE) kérte fel. Ennek keretében került sor a mintegy háromórás turisztikai fórumra, amin a kárpátaljai magyar turizmus minden főbb kérdését érintették a résztvevők.

A fórumon részt vett többek között Ötvös Sándor, a Miniszterelnökség Kárpátaljáért felelős vezetője, Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója, továbbá Virág László, a KMVSZ elnöke, Jakab Sándor, a KMVSZ turisztikai szakbizottsági elnöke, továbbá az ungvári magyar konzulátus képviselője, illetve Tarpai József, a fórumon a "kárpátaljai magyar turizmus atyja" tisztséget elnyerő szakember.

Víg Tamás KMTE-elnök az egyesület rövid bemutatása mellett vitaindítójában kiemelte, hogy egyedülálló fejlesztési lehetőséggel élhet most a kárpátaljai magyar turisztikai vállalkozók köre a magyar kormányzati forrásnak köszönhetően. Azonban fontos ezek rendszerbe szervezése és a vállalkozói szintű fejlesztések eredményeként létrejövő szolgáltatói kínálatot desztinációs szintű tevékenységekkel – pl. minőségbiztosítás, promóció – kell hozzásegíteni a sikeres piacravitelhez. Pitó Enikő, a KMTE alelnöke – aki egyúttal az ópusztaszeri központú Hétvezér Turisztikai Egyesület elnökeként kiállító is volt a rendezvényen - elsősorban a hamarosan megnyíló határon átnyúló fejlesztési forráslehetőségekre hívta fel a figyelmet, aminek a kihasználását összhangba kell hozni a kormányzati forrásokkal megvalósuló fejlesztésekkel. Csizmár Sárika, a KMTE kárpátaljai elnökségi tagja a szakképzés kihívásait ecsetelte, ami a kárpátaljai magyar turizmus jövőjének egyik záloga.

Ötvös Sándor a Miniszterelnökség részéről jelezte, hogy az előzetes elképzeléseik szerint a vállalkozói szintű fejlesztéseket a szakmai véleményekkel összhangban a hálózatosodást elősegítő támogatás fogja követni a jövő évtől, amihez örömmel fogadta a KMTE együttműködését. Kiemelte, hogy a turizmus a helyi termék beszállítói rendszerek nyertese is lehet, hiszen a tervek szerint a Székely Termék mintájára a kárpátaljai magyar termékek is védjegyrendszert kapnak, aminek egyik elsődleges felhasználási területe épp a magyar turisztikai szolgáltatók köre. Említésre kerültek azok a tapasztalatok is, hogy a 2014. évi kárpátaljai magyar turizmus visszaesését követően a Határtalan program keretében kevés iskolai csoportot sikerült Kárpátaljára vinni, azonban a Rákóci-szövetség közreműködésével szervezett nyugdíjasokra fókuszáló utak eredményeként már mintegy 4000 vendég járt az elmúlt évben a térségben.

A fórumon kiemelt téma volt a borturizmus helyzete, mivel a térségben újra teret nyer a minőségi bortermelés, aszúborok is készülnek, ugyanakkor a szabályozás, de még inkább a szabályozatlanság egyelőre akadályozza a tovább fejlődést. A fórum tanulságos színfoltja volt az a Beregszászról az Egyesület Államokba elszármazott és most hazatelepült befektető, aki Beregszászon egy napi 15 ezer fős kapacitású aquaparkot épít, csatlakozó szállodával, étteremmel, 500 fős konferenciateremmel. A létesítmény várhatóan jelentős hatást gyakorol a kárpátaljai magyar turisztikai vállalkozások szélesebb körére is és a térség szerepét is megerősíti a turisztikai térképeken.

A résztvevők egyetértettek, hogy a kárpátaljai utazás bármennyire is biztonságos, ezt az üzenetet manapság csak a legmegbízhatóbb szájról-szájra promóció tudja sikeresen eljuttatni a potenciális turistákhoz, így nagy szükség van a Kárpátalján járt turisták kedvező tapasztalatainak megosztására ismeretségi körükben.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint napokon belül megjelenik a kárpátaljai magyar turisztikai vállalkozókat is segítő pályázati felhívás, továbbá a Kárpát-medencei Turizmus Egyesülettel való együttműködésben folytatódik a kárpátaljai turisztikai szereplők hálózatosodását, desztinációs szintű fejlesztését célzó lépések konkretizálása is.