A program nyitányaként Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország magyarországi nagykövetasszonya magyarul köszöntötte a meghívottakat, majd értékes beszámolót tartott a török-magyar turizmus alakulásáról. Igaz, ezt már nem a mi nyelvünkön, hanem angolul, bár elárulta, naponta 5 percet tanul magyarul, mióta ideköti diplomáciai munkája, de azt is hozzátette, hogy egyelőre inkább még közös nyelven kommunikál, mert a magyarral még egy kicsit hadilábon áll.

Török reggeli, mutatós számokkal

A nagykövetasszony azt is elárulta magáról, hogy nagy vonzerő volt számára a kahvalti a mai programban, hiszen ez a török reggelit jelenti, vagyis a kávé előtti étkezést, amelyet nagyon szeret és nagyra tart. A török reggeli nem véletlenül került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, és világszerte külön napot is szentelnek ennek az étkezési formának – ez a fajta gasztronómiai örökség pedig kiváló alapot teremt a kulturális kapcsolódáshoz.

 „A gasztronómia, a kultúra és a turizmus mellett egyszerre válhat a diplomácia eszközévé”

- összegezte.

Majd elemezte az elmúlt éveket: 2024 kiemelt év volt Magyarország és Törökország kapcsolatában: a két ország a diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulóját ünnepelte, amelynek keretében Magyarország-szerte több mint 130 program valósult meg. A rendezvények 14 várost érintettek, és mintegy 30 ezer kilométeren keresztül vitték közelebb egymáshoz a két nemzet kultúráját – a gasztronómiától a zenén és táncon át egészen a tudományos szimpóziumokig. A kezdeményezés jelentős médiavisszhangot kapott: több száz megjelenés és több százmilliós elérés erősítette a két ország közötti párbeszédet.

A lendület 2025-ben sem tört meg: tavaly a magyar–török tudomány és innováció éve volt, ami jól mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatok immár nemcsak kulturális, hanem gazdasági, oktatási és technológiai területeken is egyre szorosabbá válnak.

A turizmus ennek az együttműködésnek az egyik leglátványosabb visszajelzése. Törökországi adatok szerint folyamatosan nő a magyar utazók száma: míg 2023-ban 222 ezer magyar látogatott Törökországba, addig 2024-ben már 267 ezren választották úti célként az országot. Ez a növekedés jól illeszkedik a török turizmus általános teljesítményéhez is:

az ország tavaly 64 millió látogatót fogadott, ezzel a világ negyedik legnépszerűbb úti céljává lépett elő.

A nagykövetasszony külön kitért arra is, hogy Törökország a régiós geopolitikai helyzet ellenére biztonságos és stabil desztináció maradt. A legnépszerűbb célpontok – mint Isztambul, Antalya vagy Kappadókia – zavartalanul működnek, az infrastruktúra pedig folyamatosan fejlődik, beleértve a repülőterek bővítését is. Ez a stabilitás kulcsfontosságú üzenet a nemzetközi utazók, így a magyar turisták számára is, fejezte be prezentációját Gülşen Karanis Ekşioğlu.

Biztonság, ízek és egy új stratégia – itt a „gastro city” szemlélet

Ezt követően a GoTürkiye képviseletében Osman Can Ürel, a turisztikai szervezet szakértője a nemzetközi turisztikai piac szempontjából most kulcsfontosságú üzenettel nyitotta meg prezentációját:

Törökország turizmusa stabil, és továbbra is zavartalanul működik.

Mint elhangzott, a régióval kapcsolatos esetleges bizonytalanságok sokszor inkább percepciók, mintsem valós kockázatok. Az ország nem része konfliktuszónának, miközben a legfontosabb desztinációk – Isztambul, Antalya, Bodrum, Izmir és Kappadókia – változatlanul biztonságos, nyugodt környezetben fogadják a látogatókat. A turisztikai szolgáltatások teljes spektruma, így a szállodáktól a szervezett programokon át az infrastruktúráig, folyamatosan és magas színvonalon üzemel, ami erősíti a desztináció iránti bizalmat.

A megbízhatóság másik alappillére a biztonságos  elérhetőség. A főbb nemzetközi repülőterek – Isztambul, Antalya, Ankara, Bodrum és Izmir légikikötői – teljes kapacitással működnek, erős és stabil nemzetközi kapcsolatrendszerrel. Ez a kiszámítható működés különösen fontos a szervezett utazások és a tour-operátori szegmens számára, ahol a tervezhetőség alapfeltétel.

Majd a turisztikai szakértő kitért a desztináció inspiratív, élménymegközelítésű oldalára – ezen belül is a gasztronómiára, amely ma már Törökország egyik legfontosabb márkaépítő eleme. A török konyha ereje a fenntartható, több évszázados hagyományokban rejlik: a helyi alapanyagokra építő, szezonális szemlélet, a régiónként eltérő receptek és a generációkon át öröklődő tudás egyszerre biztosítanak hitelességet és időtállóságot.

Ezt a sokszínűséget fogja össze a „Deliciously Türkiye” koncepció, amely tudatosan nem egy egységes gasztronómiai narratívát kínál, hanem különböző régiók egyedi ízvilágát és kulturális hátterét emeli be a turisztikai kommunikációba.

Így az ország nem egyetlen történetként, hanem egymást kiegészítő kulináris élmények hálózataként jelenik meg a nemzetközi színtéren.

A pozicionálást a nemzetközi szakmai visszaigazolások is erősítik: a Michelin Guide által Isztambulban, Izmirben és Muğlában odaítélt elismerések azt jelzik, hogy Törökország a fine dining világában is egyre markánsabban van jelen, miközben megőrzi autentikus karakterét.

A gasztronómia szerepe ugyanakkor már jóval túlmutat az étkezésen. A „gastro city” szemlélet szerint az étel a városi élmény szerves részévé válik: befolyásolja az útvonalakat, az élményeket, és végső soron azt is, milyen emlékeket visznek haza a látogatók. A kulináris élmények így a desztináció történetmesélésének egyik legerősebb eszközévé lépnek elő.

Kahvalti a valóságban – asztalra tálalva

A szellemi tudást követően a török gasztronómia a valóságban is megjelent: csak hordták és hordták ki a finomságokkal megrakott ételeket a konyháról a vendégtérbe, és tették elénk sorban, szemmel is nehéz volt követni, nemhogy a kóstolás terén. Édes után sóst, aztán megint édeset – hallottuk közben az intő és és értő szót az étterem vezetőjétől, aki azt is elárulta, egy török reggelit nem csak úgy rohanvást kapnak be a kahvalti hazájában, hanem ráérősen, egy-másfél órán tart az étkezés, amelyen a család apraja-nagyja jelen van,ekkor beszélik át a velük történteket, mindenkit meghallgatnak közben, és megbeszélik a soron következő eseményeket is – igazi családi, közösségi élmény. 

A reggeli egyik alapja a többféle sajt: ez lehet fehér sajt (hasonló a fetához), kaşar sajt (félkemény, enyhén olvadó), krémes, helyi specialitások. Emellé gyakran kerül az asztalra:joghurt, sűrű, aludttej jellegű ital, például ayran, zöldségek (uborka, paradicsom, zöldpaprika) és olívák (fekete és zöld olívabogyó) valamint édes kiegészítők – méz, vaj, lekvárok (rózsa, füge, sárgabarack) tahini és pekmez (szezámpaszta és szőlőszirup keveréke). Része még a rántotta, menemen (paradicsomos, paprikás tojás), sucuk (fűszeres török kolbász, gyakran tojással sütve) és persze a kenyérfélékfriss fehér kenyér, simit (szezámmagos karika, a „török bagel”), péksütemények. Fekete tea kis üvegpohárban köelezően jár hozzá, valamint frissen facsart gyümölcslé, majd a török kávé a reggeli után érkezik.