Dr. Csicsmann László elsőként elmondta, hogy nemrégiben mintegy 8 ezer kilométert tett meg a Közel-Keleten, többek között Szaúd-Arábiában. És már előadása elején hangsúlyozta: a nemzetközi kapcsolatok tudománya forgatókönyvek és valószínűségek felvázolására alkalmas, azonban arra ma senki sem tud pontos választ adni, így ő sem, hogy mikor és hogyan ér véget a jelenlegi konfliktus. Majd a következőket hallhattuk a szakértőtől.

Elhúzódó konfliktus, bizonytalan béke

A jelenlegi válság február 28-án kezdődött az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásával. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított több mint tíz ország ellen, köztük Törökország, Ciprus és Azerbajdzsán ellen is.

Bár április 8-a óta tűzszünet van érvényben, a szakértő szerint ez nem jelent valódi békét. A térségben továbbra is alacsony intenzitású konfliktus zajlik: rendszeresek a kisebb katonai akciók, tankerhajók elleni támadások, valamint az infrastruktúrát érő csapások. A Hormuzi-szoros környéke különösen érzékeny terület maradt.

Dr. Csicsmann kiemelte:

a „sem háború, sem béke” állapota különösen kedvezőtlen a turizmus számára. A kereskedelmi repülőjáratok ugyan újraindultak részben, de a bizalom megrendült, és a régió stabilitása továbbra is kérdéses.

Irán gazdasági nyomás alatt

Az Egyesült Államok tengeri blokádot vezetett be az iráni kikötőkkel szemben, amelynek célja az iráni gazdaság meggyengítése. Irán napi mintegy 1,5 millió hordó olajat exportál, ennek közel 90 százaléka Kínába kerül, a Hormuzi-szoroson keresztül.

Az április eleje tartó blokád napi mintegy 139 millió dolláros bevételkiesést okoz Teheránnak.

Az országban hiperinfláció és súlyos gazdasági válság alakult ki, azonban az iráni rendszer nem omlott össze, és nem mutat hajlandóságot a feltétel nélküli engedményekre.

A tárgyalások jelenleg Katarban zajlanak. Az asztalon egy 14 pontos egyetértési nyilatkozat fekszik, amely elsősorban a tűzszünet meghosszabbítását, és egy későbbi átfogó rendezés előkészítését célozza. A szakértő azonban szkeptikus a gyors megállapodás lehetőségét illetően.

A fő vitapontok

A konfliktus egyik központi kérdése Irán nukleáris programja. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése szerint Irán 60 százalékos urándúsítási szintet ért el, ami már közelít a fegyverminőséghez szükséges szinthez.

Az Egyesült Államok elsődlegesen a nukleáris program korlátozását szeretné elérni, míg Irán átfogó közel-keleti rendezésben gondolkodik, amely Libanonra, Gázára és a Hormuzi-szoros helyzetére is kiterjedne.

Irán emellett:

• hosszú távú biztonsági garanciákat követel,
• háborús kompenzációt igényel,
• a szankciók és befagyasztott iráni vagyonok feloldását szeretné elérni.

A bizalom hiánya tovább nehezíti a helyzetet. Az iráni vezetés úgy érzékeli, hogy a tárgyalásokat rendszerint katonai eszkaláció követi.

A Hormuzi-szoros és az energiaválság

A világ egyik legfontosabb energiakereskedelmi útvonala továbbra is sérülékeny. A hajóforgalom jelentősen visszaesett, és a tűzszünet ellenére sem állt helyre teljesen.

Jelenleg naponta körülbelül 100–130 hajó halad át a Hormuzi-szoroson, miközben az iráni Forradalmi Gárda gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartja az áthaladást. A szakértő szerint az infrastruktúrában keletkezett károk helyreállítása akár 1–2 évet is igénybe vehet.

A következmények már most érzékelhetők:

• tartósan magas olajárak,
• globális energiapiaci bizonytalanság,
• hosszú távú európai energiaválság.

A prognózisok szerint az olaj ára hosszabb távon akár 100 dollár körül stabilizálódhat hordónként.

A Perzsa-öböl államai és a stabilitás mítosza

A leginkább érintett térség a Perzsa-öböl hat államát tömörítő GCC-országok köre: az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Bahrein és Omán.

Dr. Csicsmann megállapítása szerint

ezek az országok az elmúlt években a stabilitás, a modernizáció és a technológiai fejlődés imázsát építették. A jelenlegi konfliktus azonban megmutatta a modell sérülékenységét.

Az Egyesült Arab Emírségek különösen érintetté vált, részben az Izraellel kötött Ábrahám-megállapodások miatt. Több drón- és rakétatámadás is érte az országot.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy:

• amerikai katonák tízezrei tartózkodnak a térség luxushoteleiben,
• mindkét oldal civil infrastruktúrát támad,
• a sótalanító üzemek elleni esetleges támadások humanitárius katasztrófát idézhetnek elő.

Súlyos hatások a térség turizmusára

A konfliktus napi több százmillió dolláros bevételkiesést okoz a térség turizmusában és légiközlekedésében.

A legnagyobb veszteséget jelenleg a tranzitforgalom visszaesése jelenti.

A Közel-Kelet legfontosabb légitársaságai — Emirates, Etihad és Qatar Airways — több hétre kénytelenek voltak leállítani vagy korlátozni járataikat. Bár az állami támogatások miatt stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek, az európai légitársaságok többsége várhatóan őszig nem tér vissza teljes kapacitással a térségbe.

A szakértő szerint:

• a kifelé irányuló, fizetőképes öbölmenti turizmus gyorsabban helyreállhat,
• a térségbe irányuló turizmus bizalmi válság viszont hosszabb távon fennmaradhat,
• a tranzitforgalom ugyanakkor viszonylag gyorsan regenerálódhat.

Az Emirates például rendkívül rugalmas foglalási rendszert vezetett be, amely ingyenes módosítást tesz lehetővé még az olcsóbb jegykategóriák esetében is.

Szaúd-Arábia grandiózus turisztikai tervei erősen veszélyben

Szaúd-Arábia Vision 2030 programja a gazdaság diverzifikációját célozza, benne kiemelt szerepet kap a turizmus.

A királyság 2030-ra évi 100 millió turistával számol.

Dr. Csicsmann ugyanakkor személyes tapasztalatai alapján úgy véli, az infrastruktúra számos helyen még nincs felkészülve ekkora forgalomra. A nagyvárosokon kívül több fejlesztés félkész állapotban van, számos múzeum és turisztikai projekt még nem működik teljes kapacitással.

A térség jelentős összegeket fordít:

• sporteseményekre,
• kulturális projektekre,
• légikikötő-fejlesztésekre,
• új turisztikai célpontok kialakítására.

Kérdés azonban, hogy a biztonsági helyzet mennyire teszi fenntarthatóvá ezeket a beruházásokat.

Izrael és Egyiptom helyzete

Izrael turizmusa a 2023 októberében kezdődött gázai konfliktus óta jelentős visszaesést szenvedett el, és a szakértő szerint rövid távon nem várható érdemi javulás.

Egyiptom jelenleg kevésbé érintett. Bár időnként huszi rakéták jelennek meg a térségben, az ország fő turisztikai desztinációi egyelőre működőképesek maradtak, fejtette ki a szakértő.

Visszatérő konfliktusok korszaka jöhet

Az előadás zárásaként dr. Csicsmann László kijelentette:

nem lát olyan biztonsági tényezőt a térségben, amely hosszú távon stabilizálhatná a helyzetet.

Véleménye szerint:

• a konfliktusok ciklikusan újratermelődhetnek,
• a Közel-Kelet biztonsági helyzete tartósan bizonytalan marad,
• ez pedig hosszabb távon is negatívan befolyásolja a turizmust, a légiközlekedést és a globális energiapiacot.

„Az üzlethez béke és bizalom kell”

— fogalmazott az előadó. Jelenleg azonban egyikből sincs elegendő a térségben.