„Ilyen zöldnek csak csak télen látod a természetet” – mondja az akamasi dzsiptúránk vezetője, és rögtön szakít egy banánt a Páfosz külvárosát övező banánültetvények egyik fájáról. Kék műanyaggal védik a fákat, hogy egy esetleges fagy ne hagyjon nyomot a termésen. A kedvező klíma nagyban hozzájárul Páfosz, mint kulturális főváros vonzerejéhez: áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben, de szezonon túl is érdemes Páfoszba látogatni, hiszen a téli hónapokban friss zöld színben pompázik a természet, és a hőmérséklet is nyolc-tizenkét fok között alakul.
Páfosz óvárosának közelében emelkedett ki a habokból Afrodité istennő a mitológia szerint, így nem csoda, hogy szinte az összes görögkeleti templom egykori Afrodité-szentély tetejére épült. A vallások és kultúrák keveredése ebben a régióban mindig is a történelem része volt: több helyi templomhoz hasonlóan a larnakai Szent Lázár-kápolnán is hosszú időn át görögkeleti- és katolikus hívők osztoztak, Páfosz belvárosában pedig – a 270 éves török uralom hagyatékaként – minaret magaslik, noha már rég nem ébreszti a várost müezzin éneke. Fedonas Fedonos polgármester megnyitóbeszédében épp a kezdetektől meglévő kulturális sokféleséget emelte ki, és hangsúlyozta, hogy a kulturális programokban észak-ciprusi szervezők, művészek és szponzorok is aktív szerepet vállaltak, és örömmel üdvözlik a világ minden szegletéből érkező előadókat és turistákat.
Ha a mediterrán hangulatú településen járunk, mindenképpen érdemes megnézni a Dionüsszosz-házat a görög mitológia híres mozzanatait bemutató mozaikpadlóival, Tézeus villájával, ahogyan jól tesszük, ha meglátogatjuk a tengerre néző negyedik századi királysírokat , ahol még több tucat kripta vár feltárásra. A sziget legnagyobb korakeresztény bazilikája, a Chrysopolitissa-templom is a közelben áll a híres Szent Pál-oszloppal, amelyhez kötözve az apostol a hagyomány szerint negyven botütést kapott.
A programok: a kastélyban, a parton, a kőszínházban is pezseg az élet
Cipruson a helyiek szerint kétféle időjárás létezik: a szép idő és a jó idő. Az előbbi ragyogó napsütést, az utóbbi pedig heves záport jelent – ebből is látszik, hogy a szigetországban ritkán kerül sor felhőszakadásra. Érthető, hogy a viszonylag szűkös büdzséből, ám annál nagyobb lelkesedéssel a programba vágó szervezők megragadták a lehetőséget, hogy szabadtéri koncert- és kiállítócsarnokká változtassák Páfosz legimpozánsabb helyszíneit.
Május 1-je a Berlini Filharmonikus Zenekar megalakulásának a napja, melyet 1991 óta hagyományosan egy európai nagyvárosban tartandó hangversenyükkel ünnepelnek, hogy felhívják a figyelmet a régió művészi értékeire. Idén a páfoszi kikötőben fekvő középkori kastély előtt kerül sor a hangversenyre. A Ciprusi Szimfonikus Zenekar számos vendégművésszel a háromezer fő befogadására képes ókori kőszínházban, a Tala amfiteátrumban áll színpadra június 24-én, hat napra rá a Yamato Taiko japán dobegyüttes a város közepén álló Október 28. téren lép fel.
A még ennél is különlegesebb helyszínek sem állnak távol a rendezvénytől: a várostól néhány kilométerre futott zátonyra évtizedekkel ezelőtt egy hajó, amelynek közvetlen szomszédságában – a tengeri barlangok mellett – mediterrán művészek darabjai kerülnek bemutatásra augusztus 15-19. között, de a mozi szerelmesei sem maradnak hoppon: a See Fest augusztus 1. és 30. között minden nap ismert produkciók és elvont művészfilmek bemutatását tervezi egy egészen szokatlan helyszínen: a strandon. Szent Pál oszlopa mellett egész évben hallgathatunk komolyzenét az ősi romok között.
Ottlétünkkor láttuk, hogy minden épül és újraépül: a modern Marideion színház júniusban
ad otthont a Nemzetközi Kortárs Táncfesztiválnak, a korábban gazdag kereskedők találkozóhelyéül szolgáló, pazarul felújított Ibrahim’s Khan pedig szintén egy népszerű helyszín: május 5. és 30. között a The Big Mosaic program keretében különféle kultúrákat és hitvilágokat összekötő színes történeteket láthatunk, és ott kerül sor – többek között – arra a művészetterápiára is, amelynek során az 1974-es polgárháború traumáinak feldolgozását mutatják be ciprusi – görög és török ajkú – művészek.
A szervezők abban bíznak, hogy a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. A kulturális fővárosok az eddigi tapasztalatok szerint 12 százalékkal több látogatót kapnak a korábbi évekhez képest, de a páfoszi polgármester abban bízik, hogy akár havi 300 ezer kultúrára és természeti szépségekre nyitott turista is jól érezheti magát a városban 2017-ben.
| Hol érdemes enni Páfoszban? |
|
7 St Georges Tavern, Anthypolochagou Georgiou M. Savva 37 |
