Mesélne néhány szót eddigi pályafutásáról?
Informatikusként kezdtem a karrierem, illetve a magánszférában dolgoztam, és 20 évet éltem Franciaországban. 25 éve tértem vissza szülőhazámba, hogy a nővérem Madagaszkárra kiutaztató párizsi irodájához egy helyi, beutaztató DMC partnerirodát hozzak létre. Hogy megfelelő színvonalat tudjunk biztosítani vendégeinknek, létrehoztunk egy autóbérléssel foglalkozó céget, vendégházat alakítottunk ki a szomszédban, majd egy szállodafejlesztésbe is belekezdtünk a sziget frekventált helyszínén. DMC-nk időközben komplex termékké vált, és országszerte terjeszkedésbe kezdtünk, a minőség garanciájaként saját irodákkal. Két évvel hazatelepülésem után felkértek a Madagaszkári Utazási Irodák Szövetségének elnöki posztjára. Időközben vendégház-üzemeltetési tapasztalataimra alapozva megalapítottam a helyi vendégházakat tömörítő szövetséget. Később, a helyi utaztatók szövetsége, mint elnöküket, engem jelölt az ország turisztikai marketingszervezetének vezérigazgatói posztjára. 10 évig töltöttem be ezt a pozíciót. Négy éve pedig az akkor megválasztott köztársasági elnök kért fel a turizmusért felelős miniszteri posztra.
Madagaszkáron mikor indult el a turizmus?
Nálunk az iparág még mindig az indulási szakaszban van. Vannak már szolgáltatások, elsődleges cél azonban azok színvonalának javítása. Mivel a sziget hatalmas, további beruházásokra is kínál alkalmat, volumenben is van még hova fejlődni, anélkül, hogy túlfejlesztenénk az országot.
A GDP hány százalékát adja az ágazat?
Napjainkban 5-7 százalékkal járul hozzá a turizmus a GDP-hez, 2028-ra 15 százalékos részesedés elérését tűzte ki állami turizmusstratégiánk.
Mi az, amit komoly lépésnek tekint az ország turizmusának fejlődése szempontjából?
10 évvel ezelőtt, amikor a turisztikai hivatal élére kerültem, indult egy összefogás Vanília-szigetek néven, annak érdekében, hogy közösen könnyebben értékesíthesse magát a tengerentúli piacokon az Indiai-óceán hat szigete: Madagaszkár, Mauritius, Reunion, a Seychelles-szigetek, Comore és Mayotte. Egy éve sikerült elérni, hogy 12 társaság – köztük a Costa és a Royal Caribbean – tengerjáró hajói, amikor a többi szigeten kevésbé kedvező az időjárás, Madagaszkárt vegyék célba. Míg egyébként a többi szigeten egy-egy megállója van a luxushajós programoknak, Madagaszkáron 2-3.
Évente hányan érkeznek az országba, és mi a cél középtávon?
Vendégéjszakáink száma például Mauritiusétól messze elmarad, ugyanakkor méreteiből adódóan még sokkal több turista befogadására alkalmas a szigetünk, óriási kiaknázatlan potenciál rejlik benne. 2008-ban 350 ezer, 2019-ben 390 ezer turistaérkezést regisztráltunk. A Covid miatt országunk csak 2022 júniusában könnyített a beutazási feltételeken, így tavaly 130 ezer vendégünk volt. 2028-ra egymilliós vendégérkezést tűztünk ki.
Milyen eszközökkel képzelik el a turizmus élénkítését?
Négy fontos területen igyekszünk dolgozni: befektetőket keresünk a turisztikai beruházások megvalósítására, fokozzuk a nemzetközi PR- és marketingaktivitást, képzéseket indítunk a helyi szolgáltatóknak, és tovább fejlesztjük a légi-összeköttetéseket a küldőpiacokkal.
Melyek a fő küldőországaik és a fontosabb potenciális piacok?
Franciaország a legfontosabb küldőpiacunk, és kiemelkedő Olaszország is. Ezek mellett Nagy-Britannia, Németország és a közeli Dél-Afrika lakossága adja a legtöbb vendégérkezést. Kína is feltörekvő piacnak számított a járvány előtt. Potenciális piacaink leginkább a kedvező légiösszeköttetések függvényei. Európából az Air France, a Turkish Airlines és az Etiophean Airlines üzemeltet járatokat. Lengyelországból és Olaszorszából charterjáratok közlekednek a Madagaszkárhoz tartozó Nosy be szigetére. Az Airlink és az Ethiopean járatai jóvoltából az afrikai piacokra is koncentrálunk, az Air Mauritius napi járatának köszönhetően pedig India is figyelemreméltó piac. Jelenleg több légitársasággal is tárgyalásokat folytatunk, hogy a szigetünkkel bővítsék útvonalhálózatukat.
Mekkora lehetőséget látnak a magyar piacban?
A teljes közép-kelet-európai régiót közös célpiacnak tekintjük, ebből szeretnénk kihozni a maximumot tanulmányutak szervezésével, kiállításokon való részvétellel és médiamegjelenésekkel. Elsődlegesnek tartjuk, hogy támogassuk az eladásban a Madagaszkárt programozó tour operátorokat, és azt, hogy a helyi szolgáltatók kínálatát megismerhessék.
Melyek a legfontosabb turisztikai termékek Madagaszkáron?
Az egyedülálló biodiverzitásnak és a csak itt élő fajok tömegének köszönhetően az ökoturizmus, természetjárás adják a fő iránycsapást. Mivel nemcsak Madagaszkáron, hanem világszerte a természet a legfontosabb kincs, létkérdés, hogy meg is őrizzük. Ezért a tömegturizmus helyett a felelősségteljes turizmus mellett tettük le a voksunkat. A kisebb számban érkező, de magasabb költésű vendégkört vonzó réstermékek állnak egyre inkább értékesítésünk fókuszában. A természetközeli turizmuson belül olyan niche-ekkel jelenünk meg a nemzetközi porondon, mint a madármegfigyelés, kite- és szörfturizmus, búvárkodás, mélytengeri halászat, sporthorgászat. A hivatásturizmust kiszolgáló létesítmények és szálláshelyek számát is növeljük, és a jelenlegi egyetlen all inclusive szállodából még néhányat építünk a szigeten. Eddigi MICE kínálatunkat felölelő új katalógusunk negyedéven belül debütál a küldőpiacokon.
Miként valósul meg a felelősségteljes szemlélet a helyi turizmusban?
A földművelés, állattartás és a faszén konyhai felhasználása miatt korábban történt tömeges erdőirtások helyrehozására heteken belül elindul a program, amelyben minden turistaérkezéssel egy fát ültetünk el. Minisztériumunk támogatást nyújt a megújuló energiák felhasználásával megvalósuló fejlesztésekhez és fenntartható turisztikai beruházásokhoz. Széleskörűen edukáljuk a piaci szereplőket és befektetőket a fenntartható hulladékkezelésre, közlekedésre (pl. tömegközlekedés, kerékpárhasználat), szálláshelytípusok (pl. luxus színvonalú ecolodge-ok) fejlesztésére. Alapvető fontosságú, hogy képzésekkel érzékenyítsük a turizmusban résztvevő összes szereplőt – az őstermelőtől kezdve, a személyszállítón és idegenvezetőn át a szálláshely-szolgáltatóig - a fenntartható szemléletre. Ehhez a Világbanktól is kaptunk egy jelentős keretösszeget. Alakulóban van egy szövetség, amely a fenntarthatóan működő turisztikai szolgáltatókat tömöríti. Jelenleg a csatlakozáshoz szükséges kritériumrendszer kidolgozása zajlik. A természet megőrzése mellett a másik legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a turizmusban dolgozó helyi lakosság méltányosan részesedjen az ágazat nyújtotta gazdasági előnyökből.
Veszélyezteti-e az éghajlatváltozás a szigetet és annak egyedülálló biodiverzitását?
Természetesen, de a klímaváltozás világszerte számos országra nézve jelent óriási fenyegetést. Mivel hazánk eleget tesz a szükséges előírásoknak, számot tarthatunk az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek támogatására.
Tóth Réka Anna
