A szervezők elmondása szerint Lengyelországból 30-an, Magyarországról pedig 25-en érkeztek. A fuvarozók az ellen tiltakoznak, hogy Németország január 1-jétől minden Németországban, Németországba vagy onnan árut szállító, vagy pusztán az országon áthaladó fuvarozó esetében megköveteli, hogy a német földön végzett munka után a nem német munkáltatók is a német minimálbért, óránként bruttó 8,5 eurót fizessenek. A szabályozás alkalmazását a tranzitforgalomban egyelőre felfüggesztették a német hatóságok.

Csányi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) nemzetközi titkára a helyszínen magyar újságíróknak elmondta, hogy erről hivatalos értesítés, tájékoztatás nem érkezett, és a német hatóságok az egyesület kérdéseire sem tudtak "kristálytiszta" válaszokat adni. A szabályozás végrehajtása Csányi Gábor szerint egyrészt bizonytalanságot okoz, másrészt 30-500 ezer eurós bírságot helyez kilátásba, noha egyelőre konkrét büntetés kiszabásáról az MKFE-nek nincs tudomása.

A buszos utaztatókat is érinti

Nemrég számoltunk be arról is, hogy a buszos utaztatók európai szövetsége (European Alliance for Coach Tourism, EACT) azt kéri, hogy a külföldi buszsofőrök esetében Németország vonja vissza a német minimálbér bevezetését. Ennek érdekében egy petíciót fogalmaztak meg, melyet a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) is aláírt, és melyet a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóházába juttattak el. A petícióban német és angol nyelven is az szerepel, hogy az Európai Unióból és a harmadik országokból érkező buszos utaztatókat és az innen érkező, menetrend szerinti buszok vezetőit vonják ki a német minimálbérről szóló törvény hatálya alól.

Ne terjedjen ki a nemzetközi fuvarozásra a szabályozás

Csányi Gábor tudatta, hogy az új rendelkezések értelmében a magyar fuvarozóknak rengeteg dokumentációt, egyebek mellett személyes adatokat is át kellene adniuk a német hatóságoknak, német nyelven.

"Azt követeljük, hogy az egész német szabályozásnak a hatályát változtassák meg olyan módon, hogy az ne terjedjen ki a nemzetközi fuvarozásra" - mondta Csányi Gábor, külön nyomatékosítva: ettől a gépkocsivezetők jövedelme nem, csak a munkáltatókra rakódó teher növekszik.

Az MKFE nemzetközi titkára arra is kitért, hogy Franciaország is hasonló szabályok bevezetését tervezi. A tiltakozók közös petíciót is készítettek, amelyet az uniós parlament nevében Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, a közlekedési bizottság alelnöke vett át.

Később Ujhelyi István közlemény útján tudatta: képviselni fogja a magyarok érdekeit a kérdésben, a petíciót pedig eljuttatja az EP megfelelő fórumaira. A szocialista politikus a fuvarozók kifogásaival kapcsolatban azt közölte: meg kell vizsgálni a német és francia szabályozás okozta hátrányokat.

"Az mindenképpen támogatható lenne, ha a kelet-európai sofőrök is nyugati szintű bérezésben részesülnének, de a mostani német-francia konstrukció akár negyven-ötvenezer magyar munkahelyet is veszélybe sodorhat" - foglalt állást Ujhelyi István.

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője szintén találkozott a tiltakozókkal. Utána magyar újságíróknak elmondta, hogy a Németország ezzel a kelet-közép-európai vállalkozásokat igyekszik kiszorítani. "Itt arról van szó, hogy az egységes európai piacot meg kell őrizni" - fogalmazott a vajdasági EP-képviselő, aki szerint a német szabályozás az uniós piac feldarabolására törekszik.

Elmondta, hogy december óta foglalkozik az üggyel, több kérdést is feltett az Európai Bizottságnak, amely úgynevezett pilot-eljárás keretében vizsgálja a német szabályokat, ám a brüsszeli testület válaszából az derül ki, hogy ez egyelőre nem zárult le.