A múzeum legnagyobb szenzációja, hogy

első alkalommal látható együtt Tutanhamon fáraó teljes sírlelete – az a több mint 5500 tárgy, amelyet 1922-ben Howard Carter brit régész fedezett fel a Királyok Völgyében.

A legendás arany halotti maszk, a trón és a díszes harci szekerek most először kerültek közös kiállításra, pontosan úgy, ahogy Carter találta őket több mint egy évszázaddal ezelőtt.

A 1,2 milliárd dollárból épült múzeum 500 ezer négyzetméteres területével a világ legnagyobb régészeti központja. Az épületet hieroglifákkal díszített alabástromfalakból, piramisformájú bejárattal épült, és hatalmas, panorámás üvegablakaiból tökéletes a kilátás a Gizai piramisokra.

Mint írják, a látogatók II. Ramszesz fáraó 11 méter magas szobrát és 16 méteres obeliszkjét is megcsodálhatják, valamint Kheopsz fáraó 4500 éves halotti hajóját, amely az emberiség egyik legrégebbi fennmaradt hajója.

A megnyitó, amelyen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is jelen volt, nemcsak kulturális mérföldkő, hanem gazdasági szempontból is óriási jelentőségű.

A múzeum, az előzetes becslések szerin, évente akár nyolcmillió turistát is vonzhat, ez új lendületet adhat az utóbbi években igencsak megtépázott egyiptomi turizmusnak.

A helyi és nemzetközi egyiptológusok szerint a GEM a nemzeti büszkeség szimbóluma lett. Dr. Zahi Hawass korábbi turisztikai és műemlékvédelmi miniszter így fogalmazott:

„Ez volt az álmom. Most, hogy megnyílt, szeretném, ha a világ múzeumai felhagynának a lopott egyiptomi műtárgyak vásárlásával, és visszaadnák a Rosette-i követ, a Dendera-zodiákust és Nofertiti mellszobrát.”

Hawass online petíciót indított a három műtárgy visszaszolgáltatásáért, amelyet már több százezren aláírtak.

Az egyiptomi törvények szerint a restaurálási munkákat kizárólag egyiptomi szakemberek végezhetik. Már helyreállították többek között Tutanhamon textilből és bőrből készült páncélját is.

Mint írják, az új múzeum nem csupán a múltat őrzi, hanem a jövőnek is szól: a helyszínen működő egyiptomi restaurátorok ugyanis modern technológiával újítják fel a leleteket, és így a GEM hamarosan az egyiptológiai kutatás egyik legfontosabb nemzetközi központjává válhat.

Valamint hozzáteszik, hogy a GEM megnyitásával Egyiptom bebizonyította, hogy nemcsak az ókor egyik legnagyobb civilizációját bemutató országa, hanem a világ kulturális örökségének élő központja is, áll a BBC tudósításában.