Panama karibi partjainál egy apró szigeten mintegy 300 család pakolja a holmiját, és készülnek az életüket meghatározó drámai változásra. A Gardi Sugdub szigetén élő gunák nemzedékeken keresztül a tengernek és a turizmusnak szentelték életüket, most viszont a kénytelenek elhagyni lakóhelyüket és a szárazföld szilárd talajára cserélni addigi életüket.

Gardi Sugdub, magyarul annyit tesz Rák-sziget. A Panama partjainál élő gnunák az elsők abból a 63 közösségből Panama karibi és Csendes-óceán partjainál, akiknél a kormányzati tisztviselők és a tudósok szerint arra lehet számítani, hogy a következő évtizedekben a tengerszint emelkedése miatt el kell hagyniuk lakóhelyüket, olvasható az AP News oldalán.

A 24 éves Nadín Morales édesanyjával, nagybátyjával és barátjával készült elköltözni a szigetről:

„Kicsit lehangoló, hogy el kell hagynunk otthonunkat, ahol egész életünkben éltünk, hogy el kell hagynunk a tengert, ahol fürödtünk, és ahová a turisták érkeztek. Ugyanez a tenger azonban apránként elsüllyeszti a szigetünket.

A sziget lakói nemrég még csónakjaikban eveztek vagy horgászni mentek. A gyerekek – némelyik egyenruhában, mások pedig „molas”-nak nevezett színes helyi viseletben – csevegtek és nyüzsögtek, és mentek iskolába a szűk, földes utcákon.

A Panama északi partjaitól alig több mint egy kilométerre található Gardi Sugdub egyike a nagyjából ötven lakott parányi szigetnek a Guna Yala szigetvilágában. Durván csupán 400 méter hosszú és 150 méter széles. Madártávlatból egy tüskés oválisra emlékeztet. A tüskék a helyiek mólói, amelyekhez a csónakokat kötik, derül ki az euronews.com cikkéből.

Mint írják, háromszáz család, ezerkétszáz ember él a szigeten, akik Moralesékhez hasonlóan csomagolnak, és arra készülnek, hogy áttelepülnek a szárazföldre. Az erős szél következtében a víz minden évben elárasztja a sikátorokat és az otthonokba is behatol.

"Az éghajlatváltozás következtében egyrészt emelkedik a tengerszint, másrészt a melegedő óceánok erősebb viharokat váltanak ki."

A panamai környezetvédelmi minisztérium által megrendelt tanulmány szerint a közép-amerikai ország 2050-ig tengerparti területének nagyjából 2,01 százalékát veszíti el a tengerszint emelkedése miatt. A vízszint Gardi Sugdub környékén most évente 3,4 milliméterrel emelkedik, ami több mint a kétszerese a hatvanas években mért növekedésnek, de nem ez az egyetlen oka annak, hogy Gardi Sugdub lakhatatlanná válik.

A sziget eredetileg jelenlegi méretének csak a fele volt, de az ott élők - hogy kiterjesszék lakóterüket -  korallzátonyokkal, sziklákkal és szeméttel töltötték fel környékét. A korallzátonyok elpusztítása viszont felgyorsította az eróziót, a megfelelő szennyvízrendszer hiánya pedig a betegségek terjedését váltotta ki, és kockázatossá tette a fürdőzést. A sziget egy tenger alatti vezetéken kapja a vizet a szárazföldről, de a csövek gyakran elapadnak, és az ott élőknek ilyenkor a partra kellett evezniük, hogy az ottani folyóból merjenek friss vizet.

Mindezek ezek ellenére a panamai hatóságok nem kényszerítik távozásra a szigeten élőket. Így többen úgy döntöttek, hogy - amíg legalábbis biztonságosak tűnnek a körülmények - még maradnak...