Átfogó kutatás készült 2015-ben a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben a Székelyföld turizmusáról, valamint az ottani TDM-rendszer fejlesztéséről.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának turizmussal foglalkozó munkatársai a külhoni kollégáikkal közösen, 2015. második félévében kutatást végeztek Székelyföldön, amelynek során megvizsgálták a turisztikai fogadóterület turizmusának helyzetét, a turisztikai szervezetek tevékenységét, a működésüket segítő és gátló tényezőket. Ennek alapján javaslatot fogalmaztak meg a székelyföldi TDM szövetség szakmai tevékenységére és finanszírozási lehetőségeire.
Az elemzés a Kárpát-medencei turisztikai desztináció menedzsment rendszer fejlesztésére irányuló javaslat mintaprojektje volt.
A kutatás eredményei, illetve az ennek alapján megfogalmazott ajánlások a következő években hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Székelyföldön a turizmus a szervezeti háttér fejlesztésének köszönhetően versenyképesebbé váljon, ezáltal újabb gazdasági lehetőségeket kínáljon a helyi magyar közösségek számára, elősegítve a szülőföldön történő társadalmi-gazdasági megerősödésüket.
A Kutatási Jelentés letölthető a Nemzetstratégiai Kutatóintézet honlapjáról a regisztrációt követően.
Az anyagból kiderül például, hogy "Az utóbbi években a regisztrált vendégszámok ismét növekvő tendenciát mutatnak Romániában. A turistaérkezések tekintetében 2002. évben volt a mélypont, majd fellendülés következett, amely megtört a gazdasági válság következtében, de a növekedés 2011 után újra folytatódott. A három székely megyében 2002-től kezdődő növekedés változatos képet mutat, inkább Hargita megyére jellemző, de 2011 után a másik két megye is felzárkózott a növekedés üteméhez. Székelyföldre a román turisták érkeznek a legnagyobb arányban (68%), a magyarországi turisták kb. 25%-ot képviselnek (Kiss et al, 2013), azonban ez utóbbi célcsoport részaránya az utóbbi tíz évben 9%-ot csökkent a romániai turizmusból és ez az abszolút értékek terén is megmutatkozik (2008-ban 2 millió magyar turista érkezett Romániába, 2014-ben ez a szám 1,5 millió alá esett) (Nagy, 2015). Ez a tendencia arra is felhívja a figyelmet, hogy az egy célcsoporttól való függés több kockázatot is magában rejt. A magyarországi és a külföldi vendégek a természet közeliséget, a falusi élet autentikusságát, valamint a magyar múlttal kapcsolatos kulturális nevezetességeket értékelik különösképpen (Kiss et al, 2013)."
