A Vezúv által elpusztította városban nem csak az ókori utcák, épületek, freskók, szobrok, mozaikok maradtak meg, hanem ételeik maradékából is következtetni lehet arra, miként éltek az ott élők.

A 79-ben vulkáni hamu által betemetett város másfajta leleteket is nagy mennyiségben megőrzött, és ezek tanulmányozása választ ad egyebek közt arra, miként táplálkoztak a pompejiek, valamint az általuk tartott állatok, bárányok, kecskék és sertések.

A pompeji régészeti parkban működő laboratórium a Campania tartományban található Luigi Vanvitelli tudományegyetem, a római La Sapienza egyetem és a york-i egyetem közreműködésével a város lakosainak és állatainak táplálkozását tanulmányozta.

A kutatási eredmények a Scientific Reports folyóiratban olvashatók, közölte a pompeji régészeti park hírlevele. A vizsgálatok rámutattak, hogy a pompejiek gabonaféléket, hüvelyeseket és tengeri halat is fogyasztottak.

Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója elmondta, hogy a régészeti kutatás soha nem fejeződik be az ásatásokkal.

Az új technológiáknak és vizsgálati módszereknek köszönhetően az akár régebben talált tárgyak, maradványok is egyre több információt adnak magukról és a város életéről.

Hozzátette, hogy a város egyharmada még a megkövült rétegek alatt fekszik, és feltárásra vár.

Pompejiben nagy számban kerültek elő

magvak, növények, elszenesedett dió, füge, kenyerek. 2020-ban ástak ki egy majdnem teljesen épségben megmaradt, ételeket és italokat árusító üzlethelységet (thermopolium), amelyet a régészek gyorsbüfének neveztek el.