Földrajzi, fizikai tanulmányainkból tudjuk, hogy a domborzat emelkedésre kényszeríti a levegőt, mely eközben lehűlve, a harmatpontig elérve, megfelelő páratartalom mellett felhők formájában kicsapódik és akár eső is hullhat belőle. Hogy ne csak "akár" legyen, a felhőképződést és a csapadékhullást a pekingi olimpián már alkalmazott ezüst-jodiddal oldanák meg. A kémiai reagens a csapadékképződéshez elengedhetetlen kondenzációs magok szerepét tölti be.

A hegy alapkövét még nem tették le, de tudósok vizsgálják a lehetőségeket. A 400 ezer dollárba kerülő előkészítő munka során felmérik, hogy milyen irány, meredekségű és magasságú hegy(ek) tudnának javítani az olajban igen gazdag, vízben rettentően szegény sivatagi ország éves csapadékmennyiségén, mely alig éri el a 60 milimétert.