Csipkés koralloszlopok és színes halrajok között lehet úszkálni akár a szálloda előtt is, tűzhalak lebegnek a vízben, és murénák nézelődnek kíváncsian a sziklahasadékokból.

A szállodákban békésen megfértek egymás mellett a moszkvai és a kijevi időt mutató órák, jól tükrözve a vendégek összetételét.

Délben és este ádáz harc dúlt az asztalokért ,és a változatos hideg- és melegételekért a végtelen pultoknál. Ilyenkor jól jött, hogy a rendszerváltás előtt szocializálódtam, így alkalmazkodtam az udvariatlanság és tülekedés világához.

A Sínai-félsziget egyik látványossága a Sínai-hegy (vagy Hóreb), amelyet gyakran Mózes-hegynek (Jabal Múszá) is neveznek. A bibliai hagyomány szerint itt kapta Mózes a Tízparancsolatot a kőtáblákon, negyvennapos böjt után. Beduin kísérőnk – Ramadán lévén – nem evett és nem ivott a túra során, viszont folyamatosan imádkozott egy kis elektromos számlálóval a kezében.

A Szent Katalin-kolostortól mintegy 750 méter szintkülönbséget kell leküzdeni a csúcsig, ahol Mózes barlangja is található. A görög ortodox kolostor a 600-as évek óta áll itt. Fennmaradását annak köszönheti, hogy egykor állítólag alkut kötöttek a muszlimokkal: megengedték, hogy a kolostoron belül mecset épüljön, cserébe a szerzeteseknek nem kellett adót fizetniük, és nyugodtan gazdálkodhattak.
Szállodánktól mintegy 220 kilométert autóztunk egy szinte új autópályán, ahol akkora volt a forgalom, mint a balatoni úton a hatvanas években lehetett. Közben négy ellenőrzőponton kellett áthaladnunk: leadtuk az útlevelünket, bediktálták az adatainkat, és a sofőrünk személyes felelősséget vállalt értünk. A benzin ára ottjártunkkor kevesebb volt átszámítva 140 forintnál, így az autózás nem volt túl drága.

A legnagyobb meglepetés azonban akkor ért bennünket, amikor reggel nyolc körül kiszálltunk az  autóból: a hőmérséklet nem érte el a három fokot, éjszaka pedig fagyott a hegyen.

A teljes írást együttműködő partnerünk, a Privátbankár Világjáró rovatában olvashatják.