Ma már köztudomású, hogy a felmelegedés játszik komoly szerepet abban, hogy nemcsak zimankóban vágunk neki a közkedvelt síterepeknek, hanem a melegebb hónapokban is. Sőt, külön blogja létezik azoknak, akik kifejezetten nyáron akarnak ezekre a helyekre kirándulni. Ahogy olvasom,” az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra között fekvő Donovaly több szempontból is kitűnő választás lehet egy nyári kiránduláshoz, kiruccanáshoz. A Budapesttől mindössze 3 órányira lévő település Szlovákia egyik legfontosabb turisztikai központja, ahol kicsitől a nagyig mindenki megtalálhatja a neki való kikapcsolódást.”

Az efféle hírverésnek érthetően örülnek a helyi szálláskiadók és a turisztikai szakemberek is, akik ezeket a programokat kitalálják – a legtöbbet gyerekekkel érkező családoknak - és köréjük fokozaton megépítik az infrastruktúrát.

Főszerepben a gyerekek

Az idézett blogger első választása Donovalkovo kisvárosra és minifarmra esett, ahol minden a gyermekekről szól. A miniváros a játékos tanulást és kikapcsolódást részesíti előnyben, az utcákon 21 különböző építmény várja látogatóit, melyek között felsorakozik az élethű bank vagy az étterem - propagálja az attrakcióit az egyik közkedvelt szállásfoglaló oldal.

Korábbi cikkünk itt olvasható a témában:

E mögött komoly marketingmunka, beruházások ás profilváltás zajlik. A folyamat már akkor elindult, amikor négy és ötcsillagos wellness szállodák nyíltak világszerte a síterepek környékén, éppen azzal a céllal, hogy ne csak télen kívánkozzunk az örök tél birodalmába, illetve aki nem síelni jön, az se unatkozzon. De most már másról van szó.

Ahogy Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke, a skioutlet.hu tulajdonosa a sieljitthon.hu működtetője fogalmaz, nemzetközi kitekintés alapján két különböző lehetőség mutatkozik az új kihívásokra.

Az egyik a síterepek „négyévszakosítása”.

A téli időszakon kívül is biztosítani szükséges több aktív turisztikai lehetőséget, hogy a síterepek és környezetük gazdaságilag több lábon állhassanak, és biztosítsák a fenntartásukat. Az aquaparkok, a kutyaszánkózás, a hegyi túrák, a magaslatok felülről való megszemlélése, a gyerekprogramok, versenyek, partik, társasági események, a gasztronómiai kínálat fejlesztése mind abba az irányba hat, hogy ne csak sílécre tudjunk pattanni a hegyekben.

Jön az új jégkorszak

A másik lehetőség a korszerűbb technikák alkalmazása a hógyártásban és üzemelésben. Ezek is folyamatos fejlesztéseket igényelnek, szerte a világon. A gazdaságos üzemeltetés komoly kihívás, azonban jól látható az erős piaci igény – a folyamatosan emelkedő síbérlet árak mellett is.

De ekkor felbukkan egy meglepő fordulat is: Fehér Gyula több megszólalásában utalt rá, hogy létezik egy reménysugár:

„egyes kutatók publikációikban azt valószínűsítik, hogy egy viszonylag hirtelen fordulattal, egy újabb jégkorszakba léphetünk. Ez az opció általánosságban akár aggasztó is lehet, mégis abban bízunk, hogy az időjárás idővel egyensúlyra talál."

Egyelőre még nem tartunk itt, és ha be is következik az új jégkorszak, senki nem tudja mikor.

A jelen egyik kulcskérdése a megfelelő irányú fejlesztés

Sokat hallani arról, hogy akár Donovaly környékén, akár másutt, komoly beruházások indulnak a célból, hogy a síközpontok környékén – azaz a hegyek között, – újabb szállodák, pályák és bevásárlóközpontok létesüljenek, ám ennek nem mindig örülnek a környezetvédők, de más okok és szempontok miatt is akadoznak az efféle fejlesztések.

Hogy áll a helyzet itthon?

Vannak kiemelten jó példák a síterep négyévszakosításra, itt van például a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark esete vagy az eplényi Vibe Park egész éves programkínálata.

Ugyanakkor léteznek elakadt projektek, például a Kékestetőn: bár 2021 szeptemberében bemutatták a Kékes és környezete Fejlesztési Programot, sajnos ebből mindeddig szinte semmi sem valósult meg. Vízellátási problémák miatt évek óta nem megoldható a sípályák hóágyúzása a Kékesen, és nem működnek a síliftek. Most egyébként újra van remény arra, hogy sikerül egy négyévszakos felvonót, egy környezetbarát közlekedési alternatívát megépíteni. Sajnos akadnak szomorú történetek ezen kívül is, ilyen a Nagyhideghegy és Dobogókő, pedig ez utóbbiról kormány határozat is született...