Szellemváros lett a szovjet atombomba otthona

Bármennyire is hihetetlen az utókor számára, de a Szovjetunió nem a hidegháború ideje alatt, hanem Sztálin döntését követően már 1942-ben elindította a nukleáris energia katonai alkalmazását célzó programját.

A generalisszimusz parancsa mögött Georgij Fljorov (1913-1990) atomfizikus felfedezése állt. A szovjet fizikusnak feltűnt, hogy mind az amerikai, mind a német tudományos folyóiratokban hirtelen csökkent a maghasadással foglalkozó közlemények és cikkek száma, amelyből a kutató (helyesen) arra következtetett, hogy mindkét háborús fél az uránbomba előállítására készül.

Ennek a szekunder információnak köszönhetően Moszkva egyrészt már ebben az évben áttelepítette Kazanyba a leningrádi fizikusokat, másrészt 1943. április 12-én Igor Kurcsatov (1903-1960) vezetésével megalapította a Szovjet Tudományos Akadémia 2-es számú Laboratóriumát, amelyet vezetője után mindenki csak Kurcsatov Atomenergia Intézetként (Институт Атомной Энергии им. И.В. Курчатова, azaz КИАЭ) ismert. (Az elnevezést hivatalosan egyébként csak 1955-ben vehette fel az intézmény.)

A szovjet nukleáris program politikai irányítását Lavrentyij Berija (1899-1953), az NKVD rettegett vezére látta el. Maga Kurcsatov egyébként a lehető legjobb választás volt a feladatra: az első oroszok között volt, akik komolyan foglalkoztak magfizikai kérdésekkel, ráadásul közismert fanatizmusa miatt kemény fegyelmet tartott, közvetlen kollégái is generálisnak nevezték. A programban számos korábban bebörtönzött fizikus és kémikus is részt vett.

Szovjet alaposság

A szovjetek semmit sem bíztak a véletlenre: a kísérletek és a lázas előkészületek fedőintézmények hálózata alatt futottak. Míg a központot Moszkvától mintegy 40 kilométernyire hozták létre, addig a kísérleti robbantásoknak helyet adó várost Kelet-Kazahsztánban, az Irtis partján építették fel közel Szemipalatyinszk mellett, amelyet szintén Kurcsatovról neveztek el.

A település természetesen rögtön zárt város lett. Berlin eleste után a szovjetek ide cipelték Nikolaus Riehl (1901-1990) atomtudóst is, a német uránoxidot előállító részleg vezetőjét családjával, munkatársaival és az egész üzemmel együtt, akik aktív résztvevői lettek a szovjet atombomba előállításának. Moszkva egyébként a kelet-kazahsztáni várostól alig 45 kilométernyire alakította ki az atom- és a hidrogénbomba „tesztpályáját”, ahol több mint 450 tesztet végeztek el 1949 és 1989 között.

Az atombomba gyors ütemű előállításához – a saját kutatási eredmények mellett – nagyban hozzájárultak azok a tengerentúlon dolgozó hírszerzők is, akik bennfentes információkat szolgáltattak az amerikai bomba elkészítésének titkairól: mára egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy a Manhattan Projectben több szovjet kém is tevékenykedett.

Emellett számos nélkülözhetetlen berendezést szállítottak a Szovjetunióba német területekről is, hiszen a nácik szintén komoly erőfeszítést tettek korábban a „csodafegyver” kifejlesztésére, és tudományos szempontból sok tekintetben jóval előrébb jártak, mint a szovjetek. A szovjet atomprogramban dolgozó tudósok a külvilágtól hermetikusan elzárva, szinte börtönszerű körülmények között tevékenykedtek: menet közben kémkedés gyanújával többüket is kivégezték.

Először nem hitték

A kutatóknak köszönhetően a moszkvai ciklotron 1944-ben, Európa legelső atomreaktora pedig 1946. december 25-én lépett működésbe. E két tény, illetve Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1947-es kijelentése ellenére, vagyis, hogy „az atombomba nem titok többé” – a világ közvéleménye blöffnek hitte az egészet. Igaz, az első szovjet plutóniumreaktort csak a következő év júniusában helyezték üzembe Cseljabinszk vonzáskörzetében. Innentől még további egy évre volt szükség az első kísérleti nukleáris robbantásig, melyet a kazah sivatagban hajtottak végre, az első szovjet atombomba pedig 1949. augusztus 29-én robbant fel Szemipalatyinszk mellett.

Az RDSZ-1 vagy más néven Első Villámlás fedőnevű, 22 kilotonnás eszköz (amerikai kódneve szerint a Joe-1) tulajdonképpen a Nagaszakira ledobott Fat Man bomba másolata volt. Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban nagyon hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U-2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.

A TASZSZ hírügynökség végül ez év szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával, mire válaszul Harry S. Truman amerikai elnök meghirdette az új amerikai fegyverkezési programot. Ezt követően az Egyesült Államok felgyorsította hidrogénbomba-fejlesztési tevékenységét, mely addig csupán takaréklángon üzemelt. Itt azonban már jóval kisebb időkülönbséggel követte az amerikai bombát a szovjet: az amerikaiak 1952. november 1-jén kipróbált új csodafegyverét a következő év nyarán követte annak szovjet változata, igaz, erről utólag már tudható, hogy nem volt „valódi” többfázisú hidrogénbomba.

Ennek ellenére a hidegháború éveiben pszichológiai és propaganda szempontból is rengeteget jelentett a felrobbantása. Az első valódi szovjet kísérleti hidrogénbombát végül 1955. november 22-én robbantották fel szintén Szemipalatyinszk térségében. A nagyhatalmi vetélkedés egyik technikai végpontját a szovjet Cár-bomba felrobbantása jelentette 1961. október 31-én: a 27 tonnás, 8 méter hosszú és 2 méter átmérőjű bomba hatóereje 50 megatonnás volt.

Kurcsatov lakossága egyébként 1990-ben még meghaladta a 20 ezer főt. (Érdemes megemlíteni, hogy a 176 056 négyzetméteren elterülő város 69 500 négyzetméterét a hadsereg használta.). A városban a katonai bázison kívül volt még egy tejipari üzem, egy pékség, 8 óvoda, 3 iskola és egy 50 ágyas katonai kórház. A Szovjetunió összeomlását követően a város lakossága drasztikusan visszaesett. 1991-ben már csak 9,8 ezer fő élt itt. Az infrastruktúra és a település ingatlanállománya hanyatlásnak indult. A lakóházak többségét elhagyták, Moszkva kiürítette, majd lebontatta a katonai tábort.


Klimt Csókjától II. Ramszeszig

Klimt Csókjától II. Ramszeszig 

A Bordeaux-i Bassins de Lumières-ben a medencék fölötti sétányokon járva úgy érezhetjük, mintha részei lennénk a vízben tükröződő műalkotásoknak.
Tizenegy új úti cél a Proko Travel idei kínálatában

Tizenegy új úti cél a Proko Travel idei kínálatában 

Az idén új arculattal, friss tartalommal megjelent 2025-ös katalógusuk nemcsak az úti célokat mutatja be, hanem a vállalat történetét is elmeséli.
Helsinkiben ukulele, Cipruson vízipipa – a legfurcsább rendelések, amelyeket házhoz szállítottak

Helsinkiben ukulele, Cipruson vízipipa – a legfurcsább rendelések, amelyeket házhoz szállítottak 

Budapesten egy autómosás, Tallinban éjszakai fáklyás hajótúra is vásárolható egyetlen kattintással.
 Marokkó, ahol a mesés középkori városok között TGV gyorsvonattal utazhat

Marokkó, ahol a mesés középkori városok között TGV gyorsvonattal utazhat 

Az ország északi része különösen sok lehetőséget rejt, melyet már gyorsvonattal el felfedezhetünk.
Kutyaszánok és óriás hóember a Magas-Tátrában

Kutyaszánok és óriás hóember a Magas-Tátrában 

Változatos hétvége várja a gyermekes családokat a Magas-Tátrában. 
A világ legmagányosabb világítótornya egy szikla tetején áll

A világ legmagányosabb világítótornya egy szikla tetején áll 

Tökéletes példa, hogy az ember milyen hatalmas akadályokat képes leküzdeni.
Ma is teljesítik feladatukat a világ legősibb hírvivői

Ma is teljesítik feladatukat a világ legősibb hírvivői 

Bár a postagalambok használata hírküldésre jelentősen visszaszorult a modern kommunikációs technológiák elterjedésével, azonban ma is vannak országok és helyzetek, amikor alkalmazzák őket.
Kiürül Santorini szigete, a turisták után most már a helyi lakosok is menekülnek

Kiürül Santorini szigete, a turisták után most már a helyi lakosok is menekülnek 

Vasárnap óta már mintegy 9 ezer ember hagyta el a szigetet, keddre további rendkívüli repülőjáratokat ütemeztek be.
Jó évet zárt a török turisztikai ágazat

Jó évet zárt a török turisztikai ágazat 

Rekordévet zárt Törökország 2024-ben: 62,2 millió látogató, 61,1 milliárd dolláros bevétel.
Megnyílt Firenzében a Mediciek titkos átjárója – VIDEÓ

Megnyílt Firenzében a Mediciek titkos átjárója – VIDEÓ 

A titkos átjáró eredetileg az arisztokrácia tagjai számára készült, hogy a hétköznapi polgároktól külön, de legfőképpen észrevétlenül közlekedhessenek a városban.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.