Szeptember 22-én startolt el a lengyel légitársaság július végén bejelentett szöuli járata, amely a két ország közötti turisztikai kapcsolatok erősítése mellett az üzleti forgalomra is épít. A LOT Dreamlinerei egyelőre hetente háromszor közlekednek a két főváros között, de amint az igények ezt lehetővé teszik, sűríteni szeretnék az összeköttetést, akár napi frekvenciára is – mondta el Rafał Milczarski, a LOT vezérigazgatója a Szöulban rendezett gálavacsorán, amelyre koreai tour operatorok és a média képviselői is meghívást kaptak. A fogadáson ráadásul kétszemélyes budapesti utat is kisorsoltak, amelyet Csoma Mózes nagykövet adott át.
A gépeken magyarul és koreaiul beszélő személyzet teljesít szolgálatot, a fedélzeti menüben mindkét ország gasztronómiája megjelenik és persze a szórakoztató rendszer is mindkét ország turistái számára kínál izgalmas tartalmat. És a LOT fejlesztései nem állnak meg: a jövő nyári menetrendben már 12 célállomás válik elérhetővé, de a légitársaság további járatnyitásra is készül.
Határon innen és túl
Szöul turisztikai szempontból is rengeteg lehetőséget rejt, nem véletlen, hogy évi 12,1 milliós beutazó forgalmával a Global Data szerint a világ 9. leglátogatottabb városa. Kiváló szállodák, helyi és nemzetközi ízek, felkészült vendéglátók várják itt az utazókat, akik elmerülhetnek a város történelmében a királyi palota vagy a főbb templomok – például a Jogyesa – meglátogatásával. A helyi termékeket és ízeket számos piacon és bevásárlóutcán ismerhetjük meg, az éttermekben pedig kötelező a kimchi, vagyis a chilivel erjesztett káposzta megkóstolása. (De azért próbáljuk ki az asztalunkon elhelyezett gázon sülő koreiai barbecue-t, amely sertésből és marhából egyaránt készülhet, valamint a zöldséges-húsos egytálételt, a bibimbapot.) Az ország történelmével a War Memorial of Korea-ban ismerkedhetünk meg egy átfogó és interaktív tárlat segítségével, amely méltó emléket állít a koreai háborúban elesett helyi és ENSZ-katonák emlékének is.
Szöultól egy órás buszútra találjuk a DMZ-t, avagy demilitarizált övezetet, amely immár turistákat is fogad, és épp a napokban javasolta átnevezését Nemzetközi Béke Zónára Mun Dzsein dél-koreai elnök, aki a későbbiek során a világörökségi cím megszerzését sem tartja kizártnak. Az Észak- és Dél-Koreát elválasztó határ mentén húzódó négy kilométer széles sávba csak szervezett túrák indulnak, félnapos kirándulás keretében. Itt megtekinthető az egyetlen vasútállomás a két ország között (ám ide jelenleg csak Szöulból érkeznek járatok), és a boltokban észak-koreai termékek is kaphatóak. A föld alatt 70 méterrel sétálhatunk a Third Infiltration Tunnel-ben, amelyet a hetvenes években az északiak fúrtak titokban, ám egy dezertált mérnöknek köszönhetően ezt és további három hasonló alagutat a déliek időben észrevettek és lezártak. A kilátópontból pedig valóban látható Észak-Korea (a távcsöveken keresztül zászlójuk és egy határ menti város is jól kivehető), és a sávban az emberi beavatkozás hiányának köszönhetően több mint hat évtizede érintetlen természetet találni – bár ez utóbbit turisták érthető okok miatt nem látogathatják.
