A Hunguest Hotel Sóstó építészetét két szempontból is a természeti környezet felől szükséges megközelítenünk, írja az építészeti szakportál. A Sóstón lévő új szálloda nem egyszerű képlet. Nem olyan modern üdülő, ahol az attrakció felé – jelen esetben a sóstói thermálfürdő és tó – a legnagyobb felülettel és legtöbb szobával forduló egyik (szerencsés) oldal mögött, egy reménytelenül hosszú és unalmas középfolyosóra csatlakozva, egy vele párhuzamos, másik (szerencsétlen) szárny adódik a pechesebb turisták számára.

fotó: epiteszforum.hu

Báger Andrást és Helmle Csabát pályázati munkájuk készítése során jól érzékelhetően az foglalkoztatta, miként lehet minél több szobát értékes látvány és jó tájolás felé fordítani? Hogyan fog elférni kompakt módon ezen a helyen 120 értékes szoba? És ez bonyolult formát és tereket eredményezett, áll az építészeti szakportál írásában.

Bár a modern kor szállodatípusából indultak ki, de a síkokat eltolták, torzították, befordították. Az eredmény egy szalagforma lett: a főbejárat a szalag visszaforduló végénél, a hegyesszögben kiálló, ahhoz képest befele mozduló, öbölszerű, nyugati homlokzaton található. A déli oldal a bezáródó keresztszárny, az északi oldalra vékony bütüfalak néznek. Az épület külső homlokzata fehér, a szalag nyitott végén meglátható belső felület pedig szürkés fekete.

A szalag találkozási / csavarodási / metszési pontjánál válik intenzívvé az élet: ez a belső, háromszög alaprajzú mag tartalmazza a szépen formált lépcsőházat és a liftet, a vertikális összeköttetéseket. Ez a belső tér gazdagon és szépen alakított, láthatóan az alkotók fiatalos lendülete formálta. A földszinten ez a tér tágas: itt van a recepció és a lobby. A hely úgy működik, mint egy tisztás, ahonnan hirtelen vertikális távlat adódik, úgy ahogyan egyszer csak magasra fellátni a hatalmas fák között.

Az épület karakteréhez hozzátartozik egy hosszú csáp, a fürdőbe átvezető folyosó a keleti oldalon. Ennek az épületnek a közlekedési rendszere olyan, mint egy erdei út: váratlan, felfedezésre vár, gazdag. Igaz azonban az is, hogy ez azt jelenti, hogy a tájékozódás benne nem egyszerű.

A belső terekben a legerősebb hatás mindig a környező természethez való erőteljes kapcsolódás, ami minden irányban megélhető. Így izgalmas a két szárny folyosójának hegyesszögű találkozásánál lévő ablak. A térképzés szempontjából pedig különösen szép az étkező és a hozzá kapcsolódó konferencia terem, amely a bejárati vezérszinthez képest egy szinttel lejjebb, a keleti oldalon kapott helyet. Az alsó szinten pedig kint és bent szinte összefolyik, finn hagyományokat idézve kerül kapcsolatba az épített és a természeti környezet. 

A teljes cíkk megtalálható: itt.