Több száz bérrepülő maradt az oroszoknál
Több milliárd dolláros kár lehet a következménye annak a szankciós táncnak, amit Oroszország és az Európai Unió jár a repülőgépbérlések körül. A világ légitársaságai által üzemeltetett utasszállítók nagyjából fele bérelve van, és az orosz cégek is tekintélyes mértékben erre hagyatkoztak. A lejárt határidő miatt szinte borítékolható, hogy az oroszoknak bérbeadott gépek már sosem kerülnek vissza tulajdonosaikhoz - írja a napi.hu.
A New York Times jelentése alapján, jelenleg 523 bérelt repülőgép van orosz légitársaságoknál, ebből 101 a többnyire országon belül operáló S7 Airlines birtokában, míg további 89 az Aeroflotnál, ami a nemzetközi porondon képviseli Oroszországot. A fennmaradó 333 géppel együtt ez a világon bérbeadott kereskedelmi gépek 6 százalékát teszi ki, ami Kína 14 százaléka után, a második legnagyobb piacot jelenti repülőgépbérléssel foglalkozó cégek számára. A gépek összértéke akár a 15 milliárd dollárt (5 ezer milliárd forint) is elérheti az India Express szerint.
A helyzet elsősorban az Ukrajna orosz megszállásra adott válaszlépésének köszönhető, amelyek az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatok megszakítását várták el a cégektől. A vonatkozó szankciókat a háború kezdete után néhány nappal rendelte el az Európai Unió, ennek köszönhetően viszont a levegőben kezdtek lógni a repülőbérlési szerződések. A repülőgépbérbeadó vállalatoknak és orosz ügyfeleiknek március 28-ig kellett volna rendezniük a helyzetet, azonban ez a határidő túl szűknek bizonyult a bonyolult helyzet feloldásához.
"A legnagyobb géprablás"
A szankciókra adott válaszként az orosz vezetés március közepén fogadott el egy törvényt, miszerint országukban újra regisztrálhatóvá tették azokat a külföldi tulajdonban levő gépeket, amiket a szankciók hatására ellehetetlenítettek a repüléstől. A Financial Times által megszólaltatott Paul Jebely, aki többek között egy májustól működő nemzetközi légiközlekedési bíróság elnöke is, egyszerűen Grand Theft Aeronak keresztelte az intézkedést.
A Financial Times azonban olyan szakértőket is megszólaltatott, akik szerint a határidő lejárta és a beláthatatlan ideig elhúzódó háborús helyzet ellenére sem lehetetlen valamiféle megállapodás az oroszokkal. A Deutsche Welle Business tudósítása szerint Vitalij Szaveljev közlekedési miniszter korábban megígérte, hogy kompenzálni fogják a bérbeadókat. Miniszteri kinevezése előtt Szaveljev több mint 10 évig irányította az orosz Aeroflottot, így feltehetően több súlya lehet szavainak: tény azonban hogy egyelőre semmilyen konkrétumot nem árultak el.
A karbantartás vasfoga
Ez a bizonytalan helyzet fölöslegessé is teheti a tárgyalásokat, mert még ha vissza is tudják szerezni a gépeket, azok egy bizonyos idő után teljesen használhatatlanná válnak a nemzetközi közlekedésre. Az utasszállítók esetében ugyanis különösen elengedhetetlen követelmény a karbantartási nyilvántartások megbízhatósága. Ha nem ellenőrizhető, hogy pontosan mit tákoltak egy repülőn, azok teljesen értéktelenné válhatnak a bérbeadók számára, nyilatkozta Andreas Spaeth repülési témákban jártas újságíró.
Szerinte hosszútávon lehetetlenné fog válni a gépek szabályszerű karbantartása, ugyanis a szankciók miatt a megfelelő alkatrészek sem juthatnak el Oroszországba. Emiatt ha bármit cserélni kell, az oroszok egyetlen opciója, hogy a használaton kívüli gépeiket "kannibalizálják" a hazai forgalom kiszolgálásának érdekében. Ezzel nem csak a nemzetközi légiközlekedési szabályokat sértenék meg, hanem az 1944-es chicagói egyezményt is, amire az összes civil repülésre vonatkozó szabályzat épül.
