A vidék mellett voksolnak

Aubert Antal,

– A rangot elnyerő város olyan térszerkezeti és infrastrukturális fejlesztéseket hajthat végre, amellyel több évtizeddel is megelőzheti a korát, és olyan nemzetközi ismertségre tehet szert, amely semmilyen marketingmunkával és rengeteg pénzzel sem érhető el. Ha jól sáfárkodik a kapott lehetőséggel, régiója is hosszú évekig tartó fejlődésnek indulhat. A területfejlesztés szemüvegén keresztül vizsgálódva az elmúlt 15 év egyértelmű győztesének tekinthető Budapestnek nem sok helye van a pályázók között. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a vidéki régiók és kistérségek nemhogy felzárkóztak, hanem sokkal inkább leszakadoztak a fővárostól. Ezek között is az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl kullog leghátul a mezőnyben, ezért ezek központjait, Debrecent vagy Pécset lenne ésszerű győztesként kihozni az európai címért folytatott versenyben. Ez a két övezet ráadásul bőven rejt még potenciált a határokon átnyúló projektek megvalósítására. Az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult Debrecen mellett az szólhat, hogy megvan benne a lehetőség, hogy az országos vízfej, Budapest ellenpontja legyen Kelet-Magyarországon. A Dél-Dunántúl autópályafejlesztés hiányában viszont végleg kiszakadhat az ország gazdasági vérkeringéséből, ezért a fővárosi rang, amely az ez irányú politikai döntések újragondolásában is segíthet, jobban ráférne a déli városra. Miskolc ugyan a hátrányosabb helyzetű városok közé tartozik, a regionális szempontokat figyelembe véve azonban nem veheti fel a versenyt Debrecennel. A kulturális fővárosi program eszmeiségében meghatározó szempont a fejletlen, leromló városok, térségek felzárkóztatása, de figyelembe kell venni azt is, hogy a pályázó település letett- e már valamit az asztalra. Miskolc fejlődése jó irányt vett az elmúlt években, de talán még nem elég lendületes ahhoz, hogy egy ilyen volumenű eseménynek otthont adhasson.

Virga Csaba,

– Mint ahogy sok minden, Magyarországon az országmarketing is meglehetősen centralizált. Míg Rómán és Párizson kívül számtalan más olasz és francia települést ismernek a külföldiek, addig Magyarországgal kapcsolatban jó, ha Budapest mellett még a Balaton eszükbe jut. Pedig egy-két napot tartalmasan el tudnának tölteni vidéki nagyvárosainkban is, csak nem kapnak elég indíttatást, motivációt hozzá. Az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott versenyben a hat vidéki városnak szurkolok, mert bármelyikük nyer is, erősödhet végre a vidék marketingje. Ugyanakkor tartok attól, hogy egyikük sem indulhat komoly esélyekkel a főváros ellen. Pedig Budapest akkor is profitál, ha nem ő nyer, hiszen a külföldi látogatók jelentős része a főváros érintésével kell, hogy továbbutazzon. A vidéki városok versenyében azokat részesíteném előnyben, amelyek többek között rossz megközelíthetőségük miatt kiesnek a „turisztikai vérkeringésből” mint például Debrecen, vagy a „zsákváros” Pécs. Szállodás szemmel szintén a vidék mellett voksolok, mivel a nyertes város környező településeinek szállodái is profitálhatnának a programsorozatból.

Mesterházy Balázs,

– Magyarország elsősorban Glasgow, Lille és Liverpool egykori kulturális fővárosok által teremtett hagyományt folytatja. Ezek a városok hosszú távú területfejlesztésben gondolkodtak, és nem csak a kultúrájukat prezentálták. Magyarország kulturális alapú városés régiófejlesztésre írt ki pályázatot, ami többek között a turizmus fellendüléséhez is hozzájárul. Ezért a hazai pályázatokban kiemelt szerepet szántunk az idegenforgalomnak. Alapfeltétel volt a várható turisztikai hatások bemutatása. A Magyar Turisztikai Hivatal elnöke, Somogyi Zoltán pedig tagja volt az első forduló bírálóbizottságának.