hirdetés
hirdetés

Megérkezett Ferihegyre a Sólyom első gépe

A Sólyom Airways tartotta a szavát: 2013. augusztus 18-án megérkezett Ferihegyre az első, piros-fehér-zöld színekre festett gép. 

hirdetés

Azokra a kérdésekre, hogy milyen is a magyar flotta legelső tagja élőben, milyen további terveket sző az újszülött légitársaság és mit is jelent számukra nemzetinek lenni az országkép-alakításban, most átfogó válaszokat kaphatunk.

Ime, az első! A Budapest Airport különleges, fecskendős tűzoltó járművei ünnepi vízsugárral köszöntötték a rekkenő hőségben landoló Álmos Vezér nevű csillogó-villogó gépet. Ünnepelt az 1-es terminál és közönsége, hiszen a földi kiszolgáló-járművek mellett megjelent a Sólyom Airways tágabb családja is: leendő utasai, az érdeklődők, a spotterek, a gépet vezető ex-Malév pilóta kislánya.

A megható pillanatokban a cégvezetők rokonai is büszkén ünnepelték az új jövevényt, csakúgy, mint a tűző napon várakozó tömeg: ez a gép, ez a légitársaság elkezdte honfoglalását, fogalmazott köszöntőjében Vágó József, aki rögtönzött interjújában hozzátette, ha minden a terveik szerint alakul, akkor jelentősen átrendezheti a Sólyom a kelet-közép-európai repülési térképet. Szeretnének a régió meghatározó hálózati légitársasága lenni, és erre minden esélyük meg is van.

Sólyom vs. Szolijom

Már a bejelentést követően heves fórumtéma volt, lásd keretes gyűjteményünket, miért is jó, vagy éppen hátrányos egy ennyire magyar és a legtöbb, nyelvünket nem ismerő számára csak furcsán kiejthető elnevezés alkalmazása. Honnan tehát a név, és van-e ennek tudatos üzenet-értéke? Vágó Józsefnek, a cég ügyvezetőjének véleménye meglehetősen határozott: a Sólyom egy gyönyörű magyar történelmi jelkép, és olyan jelentéstartalmat hordoz, amire példaképp tudunk tekinteni. Számára a Sólyom a kapocs Ég és Föld között, megtestesíti az Erőt, Bátorságot, Gyorsaságot, Kitartást, Tiszteletet és Védelmet is. Az tehát nem elsődleges szempont, hogy az utasok ki tudják-e ejteni. Ugyanakkor, az eddigi tapasztalattok szerint, a külföldiek hamar megtanulják hallás után kiejteni ezt a gyönyörű magyar szót. Felmerült, hogy esetleg fonetikus jelekkel is segítse a társaság áthidalni a vélt nyelvtörőt, de ha egy magyar szó pozitív jelentést hordoz és van mögöttes tartalma szolgáltatási szinten, akkor meg fogják azt tanulni. Ha hiányzik a szolgáltatás-tartalom, akkor a fonetika sem segít az elterjesztésében. A francia Beauzeaux bor címkéjén egyébként anno alkalmaztak fonetikus átírást, ami kétségtelenül segítette az amúgy igen ízletes vörösbor nemzetközi forgalmazását, mivel a név alatt zárójelben ez volt olvasható: [bö-zö]. A név mellett, az arculat két kiemelt eleme a nemzeti zászló színei, illetve a Sólyom stilizált sziluettje. A cég három levédett szlogennel él. Az első a "A Minőség egy Mosollyal kezdődik", a második az "Európa szívéből", és harmadik a "Mi csak repülünk". Mindhárom szlogen önálló jelentéstartammal bír, amely kifejezi a Sólyom Hungarian Airways célkitűzéseit, stratégiáját. Mindenkihez szólnak, aki repülni szeretne. Ugyanakkor a magyar utasokkal szeretnék éreztetni, hogy amennyiben a nemzeti légitársaságot választják, azzal az egész ország felemelkedését szolgálják, magyar munkahelyeket teremtenek és a maguk szintjén hozzájárulnak Magyarország sikeréhez.

Malév 2.0?

A Malév-csődöt követően, bejárta a netet az a kép, amikor egy pilóta a kék-orrot, merthogy az angolszász világ egyszerűen csak Blue Nose megnevezéssel illette a Malévot, megcsókolva búcsúzott attól a történettől, ami számára magát, az életet jelentette. Ez a folytatás? A Sólyom megítélése általában pozitív, még akkor is, ha sokszor hihetetlen merészséggel és elszántsággal hozza meg döntéseit. Racionális elképzeléseket hallunk, ugyanakkor sokunk álma létszik beteljesülni egy nemzeti légitársaság indulásával. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a közvélemény a Sólyom mellé állt és az elmúlt időben a média szereplői is egyre nagyobb hitelt adnak a Társaságnak. Különösen nagy öröm, hogy az augusztus 1-én elindított álláshirdetésekre és beszállítói tenderekre a vártnál nagyságrendekkel több pályázat érkezett be. A benyújtott álláspályázatok száma már az első napon meghaladta az 500 főt. Mindenkire számítanak, aki azonosulni tud a célokkal, megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkezik és lojális tud lenni az új nemzeti légitársasághoz. Természetesen, a jelentkezők nagy része volt Malév-es. Szeretnének minél több magyar munkavállalót foglalkoztatni. Céljuk továbbá a fiatalok repülési pályára csábítása: jövőre tervezik indítani első saját tanfolyamaikat pilótáknak, légiutas-kísérőknek és földi forgalmi tiszteknek.

Sokszor feltesszük a kérdést, romlott-e az ország megítélése, vonzereje a Malév megszűnését követően. Az bizonyos, hogy számos desztináció megszűnése miatt csökkent hazánk turisztikai vonzereje. A fizetőképes turistaérkezések száma esett, akár az egyéni, akár pl. a MICE utasokat nézzük, ami egyrészt a Malév kiesésére vezethető vissza, másrészt a hét szűk esztendő arra kényszerítette a turisztikai szakmát, hogy "lehúzza" azt a kevés turistát, aki még bizalommal volt Magyarország felé, véli az ügyvezető. Ez nyilvánvalóan visszaütött a forgalomra. Viszont most kezd újra kialakulni az a pozitív magyar vendégszeretet, amelyből rövid idő alatt nagyot lehet fejlődni. Tudomásul kell vennie a szakmának: először szolgáltatni kell, utána lehet megkérni az árát. Ha ez ebben a sorrendben történik, özönleni fognak a turisták, győzzük kiszolgálni őket. Megkérdeztük olvasóinkat, mit szólnak ők a névválasztáshoz

Pro Sólyom - Kontra Sólyom

A Qantasnak egy kenguru a jele... Hmm? Ha Falcon-nak hívnák, azonnal értenék a külföldi utazók is. A mai marketing nem az általánosról, hanem a különbözőről szól már. A svéd "Falcon Air" már nem létezik, így elvileg a név szabad. A jólcsengőséget a szolgáltatás minősége majd meghozza. Nagyon számít a jól csengő, esetleg beazonosítható, kimondható név. Ez egy bátor marketinghúzás. A Malév sem volt British Airways-szintűen egyértelmű márkanév, a nemzetközi piacon különösen nem, de idővel ismertté vált. Amíg egy utazó kvázi felszáll bármilyen vasúttársaságra, anélkül, hogy sokszor tudatában lenne annak, hogy kivel-mivel utazik, addig a repülés esetében nagyon fontos a bizalom. Ha a minőség valóban TOP lesz, meg fogják tanulni. Egy induló légitársaságnál egy ilyen merész "akadályt" felállítani bátor dolog. Magyar légitársaságnak magyar neve legyen és ne angol. Épp a megkülönböztetés okán. A vendég a vásárcsarnokban, a romkocsmában és a pusztában keresi az egzotikumot - a repülésben viszont nem.

Ha ránézek egy utasszállítóra, tutira az jut eszembe: ez egy repülőgép. Tök mindegy, mi van ráfestve. Ráírnám a repülőre fonetikus átírással, hogyan kell kiejteni, illetve az angol jelentését. Ez egy gyönyörű magyar történelmi jelkép, és olyan jelentéstartalmat hordoz, amire példaképp tudunk tekinteni. Ha legnagyobbrészt magyar utazóközönségre utazna a légitársaság, akkor azt mondom, hogy rendben. De itt nem ez a helyzet: külföldi prémiumutasokat és átszálló vendégkört akarnak megcélozni.

Kapocs Ég és Föld között, megtestesíti az Erőt, Bátorságot, Gyorsaságot, Kitartást, Tiszteletet és Védelmet is. Ausztriának nem is jelképe a sólyom, hanem egy "huszadrangú" dolog, mégis megmutatja a világnak, hogy miben különleges állat a sólyom minden madár között. Magyarország jelképállata simán lehetne a sólyom, igaz ugyanakkor, hogy egy átlagos turista nem fog találkozni sólyommal hazánkban. Ez erős lenne szerintem, de ennél több az országunk, és valószínű, nem egy ennyire karakteres dolog tudja reprezentálni. Én általában úticélt szoktam keresni és utána keresem az eszközt, amivel utazom. Ha az úticél repülővel jobban megközelíthető, akkor keresem azt, hogy melyik légitársaság visz el oda a legrövidebb idő alatt és a legolcsóbban. Az utazás nem úgy indul, hogy "ránézek egy utasszállítóra", hanem rámész az internetre, és keresel olyan nevet, amiből beazonosítod, hogy ez egy "érthető márkájú" légitársaság.

Sólyom egyenlő Magyar Márka?

Egy nemzeti légitársaság mindig egy adott ország jelképeként jelenik meg, azonosítják az országgal. Amennyiben a légitársaság minőségi szolgáltatásokat nyújt az utasainak, illetve áru és postaküldeményeket is szállít, úgy komoly üzleti partnerként tartják számon, amely erősíti az ország pozitív megítélését. A Sólyom tehát Magyarország márkaépítő kíván lenni és az előzetes visszajelzések szerint erre jelentős igénye is lenne a közvéleménynek. Magyarország esetében talán a saját magunkban és nemzetünkben való hit és meggyőződés hiányzik. El kell kezdenünk hinni magunkban és büszkének lenni gyökereinkre, eredményeinkre, értékrendünkre. A légitársaság rekordidő alatt az egyik legismertebb magyar márkává vált, pedig még fel sem szállt az első gépe. A Sólyom jellegéből adódóan, nemzetközi szinten folytatja kommunikációját. Ennek alapja a pozitív értékrend, a hűség, megbízhatóság, törődés, barátság, összetartozás mind családi, mind közösségi szinten, továbbá a becsület és tisztelet, csak hogy a legfontosabbakat említsük. Minden kommunikációs csatornát igénybe kívánnak venni értékrendjük bemutatására és elterjesztésére, a személyes példamutatáson keresztül. A légitársaság egyik vezetőjének meggyőződése, hogy az országimázs fejlesztésének mérhető gazdasági haszna van. A turizmust a gazdaság egyik húzó ágazatává lehetne tenni, ha lenne egy konszenzusos alapon létrehozott turisztikai irányító testület, amely a teljes ágazati érdeket képviseli, nem csak egyes részeit.

Mit nyújthat a fészek?

Nagy várakozással és teljes nyitottsággal fogadta a Budapest Airport a Sólyom érkezését. Azonnal felismerte, hogy egy kölcsönös partneri viszony mindkét fél számára hihetetlen előnyökkel járhat. Ha üzemszerűen beindul a Sólyom, a BUD újra légikikötőként tekint majd az Europa Nostra díjas 1-es terminálra, erre akár fogadni is merne a Sólyom-vezér. Rendkívül hibás döntésnek tartja, habár megérti a gazdasági okokat, hogy a fapados légitársaságok a 2-es terminált használják. Ritka, mint a fehér holló (egy újabb madár a képben – a szerk.), hogy a fapadosokat beengedik a központi repülőtérre, amelynek a költségeit a lowcost társaságok ki sem fizetik. De milyen volt a fogadtatás a Wizzair részéről, aki az ex-Malév desztinációk közül egyre többet nyit meg? Mivel a Wizzair nem a versenytársuk, a Sólyom vezetése nem követi figyelemmel annak reakcióit. Rendkívül fontos a turizmusban érintett szakmai szervezetekkel az együttműködés elindítása. A projekt jellegéből adódóan, eddig nem volt kommunikáció külső szereplőkkel, de hamarosan intenzív együttműködésbe fognak. Bárki partnerként jöhet szóba, aki elfogadja céljaikat és hajlandó átvenni a példamutatást és az értékrendet. Az eddigi visszajelzések alapján nagy fogadókészség van erre. Szerencsére, rendkívül kreatív csapattal dolgoznak már most, olyanokkal, akik a korábbi bevált PR- és marketing- megoldásokon kívül, újszerű applikációkat is kidolgoznak, innovatív megoldásokat is bevezetnek. Fognak pályázatokat hirdetni ügynökségek számára is, amennyiben valaki olyan megoldásokat kínál, ami előre viheti a Sólyom fejlődését.

Amit a Sólyomról eddig tudunk

Első, menetrend szerinti desztinációk

Amszterdam, Brüsszel, Frankfurt, London, Milánó, Párizs, Stockholm.

2013-ban 31, 2014-ben 51 desztináció, 2017-re a világ 55 országában 96 desztináció. A flotta Boeing 737-500 típussal indul. A légitársaság 6 darab gép lízingjéről állapodott meg az angol European Aviation Limited céggel. A Boeing 737-500-asok mellé még ősszel érkezhetnek meg az első regionális repülőgépek, melyek a légitársaságtól származó információink szerint négy hajtóműves Avro RJ-85-ös "Jumbolinok" lesznek.

Műszaki és karbantatró partner Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. Hívójel: Hungarian

Az első gép lajstromjele: HA-SHA ICAO azonosító: Hotel Uniform November, azaz "HUN" Sólyom-kezdet: 2013. február 6.

Tulajdonosok: SÓLYOM Befektetési és Vagyonkezelési Holding Kft. 100 %-os tulajdonában van, melyből a stratégiai befektető kisebbségi tulajdonhányadot vásárolhat ki. A cégcsoport struktúrája teljesen átlátható, nincs off-shore érdekeltsége, adózási szempontból valamennyi gazdasági társaság és annak munkavállalói magyarországi adóalanyok.

Befektetők: A légitársaság kisebbségi tulajdonosaként az Ománi Szultánság fővárosában, Muscat-ban bejegyzett idegenforgalmi vállalkozás szerzett részesedést. A fejlesztéséhez szükséges további pénzügyi forrásokat egy Egyesült Arab Emirátusok-beli, Dubai-ban bejegyzett, széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, tőkeerős pénzügyi befektető biztosítja.

Bázis: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Tervezett munkahelyek száma: 2013-ban 700-1000 fő, 2014-ben 1400-2000 fő.

Bódis Gábor, Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint jó ötlet az utazási irodák részéről a kínálatuk teljes áras megjelenítése?

Kiadónk társoldalai