A miértekről több elképzelés is létezik, de az is kérdés, hogy világjelenségről van szó, vagy helyi sajátosság. Ez azonban csak az ICCA (Nemzetközi Konferenciák Szövetsége) májusban napvilágot látó jelentéséből derül majd ki - nyugtatott Ferenczy Anikó, a Magyar Kongresszusi Igazgatóság kongresszusi igazgatója csütörtökön az Utazás Kiállítás szakmai fórumának MICE-turizmust elemző workshopján.
Az ICCA-jelentések szépséghibája, hogy a szövetségi konferenciákat tartja számon és állítja fel ezek alapján a konferenciavárosok rangsorát. A kép ennél árnyaltabb; a céges - corporate - a konferencia torták jóval nagyobb szeletét jelentik. Magyarország esetében magyar illetve nemzetközi megrendelésű konferenciák esetében 2/3 a corporate javára.
A nemzetközi konferenciák száma összeségében kis mértékben - 0,3% -, de nőtt 2013-hoz képest. Ugyanakkor a létszám csökkenése ebben a szegmensben még drámaibb; a 2013-as 234-ből tavalyra 149 lett. Némi vigaszra ad okot a konferenciák hosszának 3,4-ről 3,5 napra történt növekedése. A nemzetközi szövetségiek száma - 278 - 26,5 százalékot esett tavaly. Egy hozzászóló szerint az eredmények mögött a Malév 2012-es csődje sejthető, mivel a szövetségek konferenciáinak helyszíneiről az eseményt megelőző 2-3 évben döntenek, ami 2015 lévén nagyjából egybeesik a Malév kimúlasztásával. Ugyanakkor más szerint ez nem teljes mértékben állja meg a helyét. A kérdéses konferenciákra számos, PhD hallgató is érkezik, akik sok esetben repülnek a helyszínre fapadossal. A belföldi szövetségi konferenciák száma szintén esett, 19%-kal 260-ra.
Szintén érdekes a nemzetközi konferenciák terület szerint megoszlása. Budapest, növelve részesedését 77%-os szeletet hasít ki ebből a tortából. Ennek 85,3 százalékát pedig a szállodák viszik el, a kongresszusi központok mindössze 5,8%-át. Utóbbi arány változatlan, míg a szállodák 66,9%-os részesedésről jöttek még feljebb az egyéb helyszínek rovására.
A megrendelők frontján azonban jólesően nézegeti az ember a 2. helyen álló britek 53,2, valamint a harmadik amerikaiak 34,1 százalékos növekedését. De legnagyobbat az olaszok ugrottak, akik bár az összes megrendelő mindössze 2,4%-át teszik ki, de 84,6%-os plusszal.
A konferenciaturizmus javát továbbra is Európa viszi el 54%-kal. Magyarország részesedése ebből az ICCA 2013-as értékelése szerint 2,1 százalék. Budapest rangsorban elfoglalt helye 2006-2013. között a 6. és 20. pozíció közt liftezett. A válságot megelőzően három egymást követő évben is a 6. helyen állt, majd amikor azt hittük, hogy a 2009-es 13. helynél nincs lejjebb, jött a 2010-es gyomros egy 18. pozícióval, amit egy évre rá bámulatos nekilódulás követett. A 2011-es 11. hely 2012-re 20. lett. Tavaly a 17-re futott be a főváros.
Az adatokat gyűjtő és összesítő Magyar Kongresszusi Igazgatóság természetesen nem ül tétlenül. Az igazgatósághoz érkező megkeresések száma bőven 100 fölötti. A szakma érdekelt feleivel több tanulmányi utat szerveznek. Bár a konferencia helyszínek léte vagy éppenséggel nem léte hosszú évek óta napirenden lévő vitatéma, vigasztaló a Ferenczy Anikó által közölt tény, mely szerint a megkeresések mindössze 5 százalékára nem tud az ország ajánlatot adni.