Magyarországon 2020-ig a turizmusra fordítandó európai uniós források jelentős részét meglévő attrakcióink célzott fejlesztésére használják fel, aminek eredményeként a korábbiaktól jobb és fenntarthatóbb hasznosulást várnak a projektgazdák. A gyógyhelyi, az aktív turizmust támogató vagy épp TDM-fejlesztések mellett az egyik legjelentősebb cél a Nemzeti Várprogram keretében a hazai várak komplex turisztikai vonzerővé fejlesztése.
A Nemzeti Várprogramban szereplő mintegy 30 – ma jellemzően rom – vár 2020-ig történő megújulása számos művészettörténészi, építészeti vitát is kivált, hiszen a legtöbb esetben ezek a helyszínek fénykorukban is folyamatosan fejlődtek, átépültek, így – különösen hiányos dokumentációk esetében – nem könnyű eldönteni a rekonstrukció fő irányvonalait. Azonban bármelyik korszak vagy építészeti megoldás is kerül megvalósításra, egy biztos: a turisztikai vonzerőként való hasznosítás kulcskérdés, hiszen a romokhoz képest sokkal komolyabb infrastruktúrát tartalmazó rekonstruált építmények hosszú távú fenntarthatósága nagy kihívást jelent majd az üzemeltetőknek, ami egyúttal a várak többségének menedzsmentjében szemléletváltozást is igényel.
A megújuló várakban már az eddigi tapasztalatok szerint is – pl. Diósgyőr, Füzér – új terek képződnek a korábbi romok helyén, az infrastruktúra így lehetővé teszi az egész éves, időjárástól független szolgáltatások nyújtását. A történelmi és látványos környezet pedig szinte önmagában biztosítja a prémium turisztikai szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét. Az innovatív termékkapcsolások mellett az egyik hagyományosabb, ám potenciális szegmens az esküvői turizmus fejlesztése ezeken a helyszíneken.
Keresleti oldalról ez az igény alátámasztott, hiszen 2010 óta folyamatosan, összességében mintegy 20%-kal nőtt a házasságkötések száma, ami az elmúlt évben az előzetes adatok szerint meghaladta a 40 ezret. Az esküvői turizmus fellendülését elősegíti az a trend is, hogy a párok egyre jobban szeretik esküvőiket kevésbé megszokott helyen tartani, illetve a statisztikák szerint fokozatosan emelkedik a házasulandók átlagéletkora is, ami a nők esetében már 33 év, a férfiaknál 36 év. Ezek a folyamatok egyúttal azt is jelzik, hogy a megszokottól eltérő, exkluzív esküvői helyszínek esetében a párok hajlandók többet is fizetni, hiszen ebben az életkorban már jobb egzisztenciával és pontosabb, kifinomultabb elképzelésekkel rendelkeznek, mint esetleg a fiatalabban házasulók.
A tökéletes naphoz, a várbeli esküvőkhöz tehát elvileg a fizetőképes kereslet és az igazán exkluzívnak számító helyszínek, a megújuló várak is adottak.
Az építészeti rekonstrukció mellett ugyanakkor legalább ilyen fontos – ha nem fontosabb – az egyéb esküvői szolgáltatások fejlesztése. A cikk írójának egy, a témakörben folytatott aktuális kutatása rámutatott, hogy például a hazai várak honlapjain alig néhány esetben tüntetnek fel esküvőre készülő párokat segítő információkat, és a legtöbb helyen nem beszélhetünk esküvőszervezői munkatársról, aki helyszínismeretével, bevonható és a helyszínen tapasztalt szolgáltatók ismeretével nagy terhet venne le az házasulandók válláról. Ezzel szemben számos külföldi vár esküvőkkel kapcsolatos tájékoztatását és szolgáltatását is áttekintve, e szegmenst a legtöbb helyen színvonalasan kezelik, a legtöbbször konkrét árlisták, bérleti díjak feltüntetése segíti az előzetes tájékozódást is, és az esküvőszervező kolléga közvetlen elérhetőségeit sem kell keresgetni. A várak menedzsmentje részére a hazai szállodák vagy egyéb rendezvényhelyszínek is jó példával járnak elöl, hiszen legtöbbjüknél ugyancsak megtalálhatók ezek az információk. Ebből az a távolabbra vezető következtetés is leszűrhető, hogy az újjáépülő várak esetében egyre inkább piaci szemlélettel, más esküvői vagy egyéb rendezvényhelyszínekkel versenybe szállva kell biztosítani a fenntarthatóságot, amiben a váraknak az önmaguk különlegességében rejlő előnyük mindenképpen biztosított lesz. Hiszen gondoljunk bele: ki ne szeretné az esküvőjét egyedi, romantikus, exkluzív környezetben, akár egy gyönyörűen felújított várban tartani?