hirdetés
hirdetés

Miről híres Mád?

Miről híres Mád? Megkérdeztem néhány embert, mi jut először eszükbe, ha ezt a nevet hallják. A legtöbben a mondást említették: ott vagyok, ahol a mádi zsidó. Több ismerősöm a Tokaj-hegyaljai jó fehér bort emlegette, de volt aki a rabbiházat, a zsinagógát és a Csodarabbik útját sorolták.

hirdetés

Nézzük hát meg, miért is érdemes Mádra menni, miért olyan keresett a turisták körében Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb múltú települése, amely 2002-től a világörökség része. Mád nevét a 15-16. századtól emlegetik együtt a világhírűvé vált tokaji borral. Itt volt a borértékesítés egyik központja, itt határozták meg a tokaji bor árát. Honfoglaló őseink vezére, Árpád egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így születhetett meg Mád neve a legenda szerint — tudtuk meg a sajtóból és utazásszervezőkből álló csoportunkat vezető Molnár Attilától, az év idegenvezetője címének birtokosától.

Borarchívum és bortrezor

Utunk első állomásán, az Első Mádi Borház és Bisztróban bizonyították be nekünk, hogy az idelátogatókat hazai, ízes falatokkal fogadják. A neves borásszal, a Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet főborászával, ifj. Szepsy Istvánnal az Aszúház legalsó szintjén található bortrezorban találkoztunk. Az épületben a tokaji borokat bemutató borarchívum, valamint egy kiállítás található, amelyből a Tokaj-Hegyalja hírnevét megteremtő, több évszázados múltra visszatekintő szőlészetét és borászatát ismerhetjük meg. Modern audiovizuális eszközök színesítik a csapatépítési találkozókat, ahol gyakorolhatják a metszést, használatba vehetik a metszőollót, és részt vehetnek a seregélyek riogatásában.

Borkóstolás közben az ifjú borász arról a koncepciójáról beszélt, hogy a száraz furminttal Tokajt új stratégiai pályára kell állítani. - Tokaj 250 éven keresztül a világ legdrágább borát adta, az első eredetvédelem innen származik, sőt, a földhivatali rendszer is innen indult el az országban, a földérték miatt – avatott be minket ifj. Szepsy István a tokaji borok történelmében. Családunk az 1500-as évektől termel Tokajban borokat, amikor az aszúbor készítése is elindult, így a család és a bor történelme, élete elválaszthatatlan egymástól - tette hozzá. A Szepsy pincészetnek jelenleg 52 hektár megművelt szőlőterülete van hat település 22 dűlőjében, Mád központtal. Ennyi szőlőterületről évente átlagosan 38000 palack szárazbor, 7000 palack aszú és 12000 szamorodni típusú bor készül.

Tudja milyen a mogyoróhéjon sütött hús? A Grillházban kiderül. Az ebédnek helyet adó Gusteau Kulináris Élményműhelyben mint mondják, nem az ételekhez kínálnak borokat, hanem a borokhoz főznek.

A zsinagóga, Fotó: Bódi Ágnes

A mádi zsinagóga

A kis Botrytis hotelből nyílik remek panoráma a hazai műemlékeink között egyedülálló, 1795-ben épült copf stílusú mádi zsinagógára. Az építkezéshez szükséges köveket az asszonyok és a gyerekek hordták össze, mivel idegen kéz nem érinthette azokat. A II. világháború után a zsinagóga elvesztette eredeti funkcióját, mivel Mád zsidó lakosságának 90 százaléka elpusztult. A teljesen tönkrement épületen 1978-ban állagmegóvási munkákat végeztek, 2002-ben pedig megkezdődtek a restaurálási munkák, melyek több ütemben egészen 2004 áprilisáig, a zsinagóga átadásáig tartottak. A zsinagóga szakszerű restaurálását 2005-ben Europa Nostra-diplomával jutalmazták.

A Csodarabbik útja

A „Csodarabbik útja” zarándokútnak Mád a kiinduló és befejező pontja. A 10 települést érintő 150 kilométeres zarándokút bejárja Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyeit, épített örökségeit. A zarándokút a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból – a volt rabbi képzőből – indul és ott fejeződik be. Útvonal: Mád – Tarcal – Tokaj – Bodrogkeresztúr – Olaszliszka – Sárospatak – Sátoraljaújhely – Erdőbénye – Abaújszántó – Tállya – Mád. A zarándokút érinti az egykori csodarabbik sírjait, a zarándokok megismerhetik a csodarabbik életét, a hozzájuk kapcsolódó legendákat, az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, a térségben betöltött szerepével. Tokaj-Hegyalja legnagyobb zsidó temetőjében találhatók a hitközség neves rabbijainak, Schwartz Ábrahámnak és Winkler Mordehájnak sírjai.

- Nagyon sokan vannak, akik mádi vagy környéki felmenőkkel rendelkeznek és az őseiket kutatják, akik itt vannak eltemetve, vagy egyáltalán semmit nem tudnak róluk, csak annyit, hogy hajdanán itt éltek. Nekik hoztuk létre a családkutató adatbázist - mondta Frank Mariann, a Csodarabbik útja projektvezetője. A fogadóban találnak szállást a messziről jött zarándokok, akik kiállításon nézhetik meg 10-12 család történetét, a mádi zsidó legendáját, és a kóser konyhát. És, hogy mi történt a legendában szereplő mádi zsidóval? Több magyarázat létezik, de a lényeg, hogy a zsidó fuvaros hajnalban a piacra vitte a portékáit, út közben elaludt, a lovait pedig egy fogadó előtt visszafordították a tréfás cimborák, ő pedig már csak otthon, a háza előtt ébredt fel. Ezért mondják, ha valamit nagyon el akarunk érni és nem sikerül, az a mondás: ott vagyok, ahol a mádi zsidó.

Bódi Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai