hirdetés
hirdetés

Daruvonulástól a sárkányfogig

A FATOSZ az utóbbi két hétben újságírók számára több tanulmányutat szervezett Vidékjáró programjuk keretében. Jártunk Dabason, Nagyegyházán, a hét végén pedig a Hortobágyra látogattunk, ahol két nap alatt Nádudvarral, Hodásszal és Nyírbátor életével ismerkedtünk. 

hirdetés

A daruvonulás a Hortobágyon az ősz legvonzóbb eseménye. Ilyenkor, október közepén-végén több tízezer daru naponta ismétlődő, alkonyathoz kötődő mozgalma a daruhúzás, amely a Hortobágyi Nemzeti Park méltán legkiemelkedőbb eseménye. Nem véletlenül, hiszen ez a nagytestű madár a park jelképe, valaha fészkelt is nálunk, s egyik legféltettebb természeti értékünk. Az északi országokból Afrika és a Földközi-tenger partvidéke felé, téli szálláshelyükre, vonuló madarak több százezres csapatait lehet ilyenkor megfigyelni hazánk első és legnagyobb nemzeti parkjában. Hangos krúgatásuk betölti a tájat, több kis család egymás mellé verődve, fekete felhőként vonul pihenőhelye felé. Az élmény valóban nem mindennapi. A negyven éves parkot és az állandó kiállítást Danyi Zoltán osztályvezető mutatta be, aki azt is elmondta, hogy közel negyvenen dolgoznak itt, és terveik közt szerepel, hogy egy Daru múzeumot hoznak létre.

Következő állomásunk Hodász volt, ahol azt néztük meg, hogyan éltek hajdan a cigányok, milyen volt a lakberendezésük, kik az oláhok és kik a cérhárok? Minderre választ kaphattunk az első Cigány Tájházban, amelyet Hodászon alakított ki Rézműves Melinda néprajzkutató. Ő a második cigány a faluban, aki egyetemi diplomát szerezve, szívén viselve népe sorsát, saját pénzéből megvásárolt egy házat, s létrehozta a tájházat.

Miközben bemutatta az egyosztatú, azaz egyetlen szobából álló, paticsfalu építményt, mesélt az ott élők hajdani harangöntő-és rézmíves kultúrájáról, édesanyjáról, aki egykor beindította az első cigányóvodát, s bemutatta azt a félig földbe ásott putrit, amelyet használtak a cigányok, s melyet a falu romái, régi elbeszélések alapján építettek fel.

-Hodász egy 3500 lelkes falu Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol a lakosság fele magyar, másik fele cigány - ismertette Rézműves Melinda a tudnivalókat. – Az itt élő cigányok két csoportra oszlanak, az oláh cigányokra és a cérhár, azaz sátoros cigányokra. De ez a két csoport és a falu magyar lakossága jól megvannak egymással. Köszönhető ez a falu görögkatolikus papjának, Orosz Istvánnak és feleségének, aki ugyancsak szívén viseli a falu sorsát. Az ő hathatós segítségével, no és pályázatok megnyerésével épül most a Kézművesház, amelynek a falai már állnak, de pénz híján nem tudjuk befejezni – mondta Melinda, akinek lánya szintén tovább tanul, az egyetemen a társadalmi tanulmányokat szakot választotta.

A templomban már Orosz István folytatta az idegenvezetést. Elmondta, hogy míg hétköznapokon magyarul folyik a mise, a hétvégeken cigányul végzi a liturgiát.
Mutatja a templom falán lévő emléktáblát, amely Sója Miklós esperes előtt tiszteleg, aki az első cigányzarándoklatot vezette Máriapócsra, s aki lefordította a Bibliát cigány nyelvre. Azóta is ezt használják a cigány misék alkalmával. Egy másik híresség portréja is látható a templom falán, ő Ceferino Giménez Malla, egy spanyol cigányember, akit jótéteményei eredményeként boldoggá avattak.

A templom alapjain a 40-es években egy kis kápolna volt, ez a mostani „Isten háza” 15 éve áll a hívek rendelkezésére. A templom köré épített komplett intézményrendszert láthattunk, öregek háza és átmeneti otthon működik családok számára, de van óvoda, valamint szociális étkeztetés is folyik itt. A működtető a Szent Lukács Szeretetszolgálat, amelyet Kardos Attila igazgató vezet.

Nádudvaron Koroknai Béla, a FATOSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke és Varga András, az Alföldi Legendárium Klaszter menedzsere fogadott.

Az Alföldi Legendárium Klaszter a Vidékjáró Programmal együttműködésben, a Legendás Szolgáltatások révén ismerteti meg legendáink mondanivalóit és a kézművesek Legendás Termékeit - mondta Varga András. A klaszter célkitűzése, hogy napjainkban egyre több helyre juttassa el az Alföld összegyűjtött és Legendáriumba foglalt mondáit, legendáit. Programjuk kiemelt figyelmet fordít a Legendás Helyszínekről származó termékekre, illetve azokra a szolgáltatásokra, melyek eredeti formában mutatják be a vidéki kézműves szakmákat, valamint a hagyományos étkezési szokásokat. 

A nádudvari csalikorsó legendája napjainkra is hatással van, egy nagyszerű kézműveshez, K. Nagy Zsolt nádudvari fazekashoz, a Népművészet Ifjú Mesteréhez vitt el az utunk. A fenséges ízek kemencében, drótozott kemencés edényekben teljesednek ki. A családja már több száz éve foglalkozik a fazekassággal. Több kiállításon is részt vett, edényeit kézzel készíti, felesége segítségével. Nyáron Hortobágyon árulják a drótos sütő-főző edényeiket, valamint a híres nádudvari fekete kerámiát. Kemencében sütötték az ebédünket, és valóban más íze volt, mint az otthoninak, a sütemények receptjét pedig többen is elkértük, olyan jó ízük volt.

A sajtótúra a Nyírbátorban működő Bástya Wellness Hotel*** szálláshely szolgáltatásával zárult, ahol Szabolcsi Zoltán tulajdonos nemcsak a 30 szobás szállodáról beszélt, hanem jövőbeni terveikről, és a szálloda forgalmáról is, amelyet alapvetően befolyásol, hogy nyolc kilométerre van Máriapócstól, és a zarándokút vonalába esik.

A Nyírség központjában, Nyírbátorban a polgármester folytatta a bemutatkozást. Balla Jánosné, Erzsike a település évszázados történelmének ismertetése során szólt a Báthoriakról, a Bethlenekről, a Rákócziakról, valamint a Károlyi családról.

Mint mondta, a várost a hagyományőrzés és a hagyományteremtés kettőssége jellemzi: míg egyik oldalon a műemlékeket sorolja, a másikon a Hit és Egészség projektről és a Nyírbátori Zenei Napok sikereiről beszél. A névadás is szóba kerül, a legenda, mely szerint egy bizonyos bátor harcos megküzdött az ecsedi lápban tanyázó sárkánnyal, s bizonyságul felhozta a tóból a sárkány 3 fogát. Ez a legenda szolgál a Báthori-címer alapjául, amelyen egy saját farkába harapó sárkány látható és a 3 sárkányfog.

A legendáról és a település legjelentősebb történelmi eseményeiről láthattunk szobrokat a Várostörténeti sétányon, a Báthori Várkastélyban, s az ott elhelyezett panoptikumban. Ez utóbbiban „életre kel” Báthori Erzsébet híres-hírhedt legendája is.

A kultúrtörténeti barangolás következő állomása a Református templom, amelyet 1488-ban Báthori István építtetett. Mellette áll az ország legrégibb és legnagyobb fa harangtornya. A Római katolikus Minorita templom is Báthori István nevéhez fűződik, aki a török felett, a Kenyérmezőn aratott győzelem emlékére emeltette a templomot, amely szintén a késő gótika műremeke.

Bódi Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai