A december 22-én kihirdetett 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében megtörtént a vendéglátóhely-típusok  felülvizsgálata,  melyet  a  vendéglátás  ágazat  régóta  szorgalmazott.  A  jogszabály  január  elsejei  hatályba  lépésével  egy  olyan  korszerű  rendszer  jött  létre,  amely  lehetővé  teszi  az  ágazat  megfelelően  szegmentált és átlátható irányítását. A  Magyar  Turisztikai  Ügynökség  (a  továbbiakban:  MTÜ)  és  a  vendéglátásszakmai  szervezetek  álláspontja  szerint  a  hazai  gasztronómia  fejlesztéséhez  elengedhetetlenné  vált  a  vendéglátóhelyek  működését,  ellenőrzését  és  típusát  rögzítő  jogszabály  módosítása.  A  statisztikák  a  jogszabályban  meghatározott  típusokon  alapultak, azonban az üzemeltetők főtevékenysége és a fő termékkör nem határozta meg egyértelműen a vendéglátóhely típusát.

Az MTÜ stratégiai céljai között kiemelten szerepelt a vendéglátóhelyek besorolását szabályozó jogszabály előkészítése, valamint az ahhoz szükséges módszertani szakmai útmutató elkészítése. Olyan  tematika  született,  amely  segítségével  pontosan  behatárolhatóvá  váltak  az  egyes  vendéglátóhely-típusok közti különbségek, ezáltal felállt egy korszerű, a ma piacon lévő üzlettípusokhoz igazodó besorolási rendszer.

Az  alábbiakban  a  rendelet  által  meghatározott  üzlettípusok  bejelentésével  kapcsolatos,  leggyakrabban  feltett kérdésekre válaszolt az MTÜ:

Milyen   határidővel   és   kinek   címezve   szükséges   bejelenteni   a   rendelet   által   megállapított   vendéglátóhely üzlettípusokat?

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 31. §-a szerint a 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó üzletek esetében az üzlettípust a kereskedő 2021. március 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes jegyzőnek. 2021. január 1-től az új kereskedelmi tevékenység bejelentésénél már azzal egyidejűleg kötelező megadni a vendéglátóhely üzlettípust, amennyiben vendéglátó tevékenység folytatása a cél.

Milyen adattartalommal és milyen nyomtatványon keresztül történik a bejelentés?

A korábbi gyakorlat szerint, a hatályos jogszabályoknak eleget téve a bejelentés módjáról, így adott esetben a  kitöltendő  adatlap  formátumáról  is  a  települési  jegyzők  döntenek.  A  bejelentésköteles  kereskedelmi  tevékenység folytatásáról szóló bejelentés adattartalmát az rendelet 1. számú mellékelte részletezi.

Van-e  lehetőség  a  rendelet  által  megállapított  üzlettípusok  közül  több  megjelölésére  egy  adott  vendéglátóhely   (vagy   kiskereskedelmi   egység)   esetén,   amennyiben   az   összetett   működési   koncepcióval (pl. étterem és kávézó egyben) működik?

A  rendelet  egy  üzlettípus  bejelentését  írja  elő  üzletenként,  a  kereskedőnek  azt  az  üzlettípust  kell  megjelölnie, amely a leginkább jellemzi a vendéglátóhelyet. Amennyiben ugyanaz az üzemeltető egymástól elkülöníthetően  több  vendéglátóhelyet  is  üzemeltet,  azokat  külön  típusba  is  bejelentheti.  A  jogszabály  bizonyos keretek között megadja a lehetőséget a bejelentő számára, hogy saját hatáskörében döntsön az üzlet típusáról.

A bejelentést közvetlenül a jegyzőhöz kell küldeni, vagy a jegyző alá tartozó kereskedelmi hatósági osztályokhoz?

A  bejelentési  eljárás  menete  nem  változik,  a  bejelentést  az  eddigi  gyakorlat  szerint  kell  a  jegyző  felé  teljesíteni. A rendelet a jegyzőt jelöli meg kereskedelmi hatóságként. Amennyiben egy önkormányzatnál a kereskedelmi hatósági feladatokra külön osztályt hoznak létre az önkormányzat szervezetrendszerében, a bejelentés oda is teljesíthető, mivel a kereskedelmi hatáskör – és így az arra létrehozott szervezeti egység – a jegyzőhöz tartozik.

Keletkezik-e az üzlettípus bejelentése után illetékfizetési kötelezettség?

Az   üzlettípus   bejelentésére   a   kereskedelmi   tevékenység   bejelentésére   vonatkozó   illetékszabályokat   kell  alkalmazni.  Az  illetékekről  szóló  1990.  évi  XCIII.  törvényt  (a  továbbiakban:  Itv.)  2021.  január  1-i  hatállyal  módosította  az  egyes  adótörvények  módosításáról  szóló  2020.  évi  CXVIII.  törvény.  A  módosítások  folytán  illetékfizetési  kötelezettség  kizárólag  azokban  az  eljárásokban  keletkezik,  amelyek  az  Itv.  1.  mellékletében  felsorolásra kerültek. Ezek az úti okmányok kiállításával, a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárások. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez kapcsolódó eljárási illeték nincs nevesítve az Itv-ben, értelmezésünk szerint nem szükséges illetéket fizetni.

Milyen hatással bír a rendelet az egyéb szakhatóságokhoz történő bejelentési eljárásra?

A rendelet a vendéglátó üzlettípusok engedélyeztetésére, bejelentésére, következésképpen pedig az erre épülő kötelező központi adatszolgáltatásra van hatással. A szakhatóságok által lefolytatott eljárásokra nincs hatással az új üzlettípusok megjelenése a jogszabályi környezetben.Milyen hatással bír a bejelentett üzlettípus az üzlet mindennapi működésére? A korábban „kombinált” tevékenységet folytató üzletek esetében lehet-e számítani bármilyen változásra?A  rendelet  egy  üzlettípus  bejelentésére  vonatkozik.  A  kereskedőnek  azt  az  üzlettípust  kell  megjelölnie,  amely a fő terméktípus alapján leginkább jellemzi a vendéglátóhelyet. Amennyiben egy üzleten belül több terméktípus  is  megtalálható,  a  forgalmi  volumen  lehet  a  legalkalmasabb  arra,  hogy  meghatározza  a  fő  terméktípust.

Változnak-e a rendelet miatt a vendéglátóegységek alkalmi kitelepülésének szabályai?

A rendeletben nem módosították az alkalmi kitelepülések szabályait.

Melyik  típusba  sorolhatja  üzletét  az,  aki  egy  delikátesz  (vagy  más  néven  „deli”  vagy  „delikátbolt”)  jellegű üzletet üzemeltet?

(A delikátbolt alatt olyan üzletet értünk, ahol fogyasztásra kész termékeket, felvágott  húsokat,  szeletelt  sajtokat,  szendvicseket,  kenyereket,  salátákat  lehet  megvásárolni  helyben történő fogyasztásra vagy elvitelre.)Amennyiben lehetőség van helyben történő fogyasztásra, az üzlet vendéglátóhelynek minősül, így be kell sorolni valamelyik üzlettípusba. Az üzemeltető döntése, hogy a bejelentés során melyik üzlettípust választja.

Miként,  hol  történhet  meg  a  mozgó  vendéglátóhelyek  (pl.  food  truckok)  bejelentése? Ugyanazon  szabályok vonatkoznak rájuk, mint a mozgóboltokra?

A rendelet 2. § a) pontja kereskedelmi hatóságként a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjét (Budapest esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjét,  a  Fővárosi  Önkormányzat  által  közvetlenül  igazgatott  területek  tekintetében  pedig  a  fővárosi  főjegyzőt)  jelöli  ki.  Mozgóbolt  esetén  a  kereskedő  nevének  és  székhelyének  jól  látható  módon  történő  feltüntetése szükséges.

Biztosít-e lehetőséget a jogszabály arra, hogy a bejelentő több üzemeltetett vendéglátóhely esetén egy eljárással jelentse be az üzlettípusokat?

Ahogyan  a  december  22-én  kihirdetett  634/2020.  (XII.  22.)  Korm.  rendelet  rendelkezik,  a  2021.  január  1-ig  bejelentett  vendéglátó  üzletek  esetében  a  működési  engedélyek  adattartalma  egészül  ki  a  rendeletben  meghatározott   üzlettípussal.   Amennyiben   egy   ingatlanban   több   egység   működik,   és   egyenként   rendelkeznek  működési  engedéllyel,  úgy  azok  esetében  a  bejelentés  megtétele  engedélyenként  külön-külön  kötelező  az  illetékes  hatóság  (jelen  esetben  a  jegyző)  felé.  A  korábbi  gyakorlat  szerint,  a  hatályos  jogszabályoknak eleget téve a bejelentés módjáról, így adott esetben a kitöltendő adatlap formátumáról is, a települési jegyzők döntenek.

Mit kell tenni abban az esetben, ha az üzlettípusban változás állna be?

A rendelet 6. § (5) bekezdése szerint a kereskedő az 1. melléklet A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást  haladéktalanul,  illetve  a  nyitvatartási  idő  változását  az  azt  megelőző  nyolc  napon  belül  köteles  bejelenteni a jegyzőnek.