Nemrég foglalkoztunk azzal a Turizmus Online-on, hogy nem könnyű eligazodni az új éttermi ÁFA-szabályok útvesztőjében, ám néhány napja egy könyvelőiroda hasznos ábrán foglalta össze a tudnivalókat. Most a NAV is lépett, és weboldalára feltöltött egy útmutatót, mely választ adhat a felmerülő kérdésekre.

Gyakran ismételt kérdések az étkeztetési szolgáltatásra alkalmazható kedvezményes adómértékkel összefüggésben:

1. Milyen adómértékkel adózik a felszolgálási díj abban az esetben, ha az étterem a vendégnek két eltérő adómértékkel adózó szolgáltatást nyújt?

A felszolgálási díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 65. §-a alapján az éttermi, vendéglátási szolgáltatás adóalapjába tartozik. [Felszolgálási díj alatt a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj értendő, melyet havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni.] Az éttermi, vendéglátási szolgáltatást nyújtó adóalanynak a felszolgálási díj összegét az általa teljesített ügylet keretében nyújtott, eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztania.

2. Hogyan rögzíthető a pénztárgépben a két eltérő adómérték alá tartozó felszolgálási díj?

A jelenleg forgalomban lévő pénztárgépeknek alkalmasnak kell lenniük a felszolgálási díj, mint önálló tételsor feltüntetésére, a szükséges áfa mérték szerinti forgalmi gyűjtőbe sorolva az adott tételsort. Ezen például „szervizdíj 18%” vagy „szervizdíj 27%” elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe (B00 vagy C00) sorolt tételsor beprogramozását a felhasználói leírás alapján az online pénztárgép üzemeltetője is el tudja végezni, vagy a pénztárgépet szervizelő műszerésszel elvégeztetheti. Ezt követően a gép képes lesz a bizonylaton külön sorban, a megfelelő szöveggel és általános forgalmi adó tartalommal a felszolgálási díjat elkülönülten feltüntetni.

3. Milyen adómértéket kell alkalmazni akkor, ha egy vendég megrendelte az ételt az étteremben, de nem tudta mindet megenni, ezért kéri, hogy a maradékot csomagolják el?

A „Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől” címmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján 2016. december 7-én közzétett tájékoztató alapján „a megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó”. Így van ez abban az esetben is, ha az étteremben a vendég a helyben fogyasztásra megrendelt étel maradékának elcsomagolását kéri. Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti esetben a vendég eredeti szándéka éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, a megrendelt, de teljes egészében el nem fogyasztott, becsomagolni kért maradék étel nem termékértékesítésnek, hanem az éttermi szolgáltatásnyújtás részének minősül. Tehát, ha az adott szolgáltatás megfelel az Áfa tv-ben rögzített egyéb feltételeknek, arra a 18 %-os kedvezményes adómérték alkalmazandó.

4. Ha az étteremben felszolgált menü ára az étel mellett egy 0,5 l palackozott üdítőt is magában foglal, akkor 18 %-os vagy 27 %-os adómértéket kell alkalmazni?

Amennyiben a menü adóalapján belül nem kerül meghatározásra a kedvezményes adókulcs alá tartozó ételforgalom és az azon kívüli, nem helyben készített italforgalom adóalapja, akkor a szolgáltatás adóalapjának egészére a 27 %-os adómértékkel kell meghatározni a fizetendő adót.

5. Amennyiben az étteremben egy fogyasztás keretében a vendég ételt és alkoholtartalmú italt (pl. alkoholtartalmú koktél) is fogyaszt, akkor hogyan kell megállapítani az adómértéket?

A 18 %-os adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a szolgáltatás keretében kizárólag ételforgalom, vagy az ételforgalom mellett helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom, vagy kizárólag helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom valósul meg.

Amennyiben a vendég az étel mellett alkoholtartalmú italt is fogyaszt (pl. alkoholos koktél), és a szolgáltató nem különíti el az alkoholtartalmú italforgalom adóalapját, akkor a 18%-os adómérték nem terjed ki a szolgáltatásra.

Amennyiben azonban a szolgáltató az étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül meghatározza a kedvezményes, 18 %-os adókulcs alá tartozó ételforgalom önálló adóalapját, és az alkoholtartalmú italforgalom önálló adóalapját, akkor az ételforgalom adóalapjára a 18%-os adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik.

6. Amennyiben a vevő elvitelre kéri az ételt, de mégis helyben fogyasztja el, akkor szolgáltatásnyújtásként 18%-os adómérték terheli az ügyletet, vagy termékértékesítésnek kell tekinteni?

A termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélésnél a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Amennyiben a vevő elvitelre kéri az ételt, azonban miután megkapja, mégis úgy dönt, hogy helyben fogyasztja el, akkor a vevő eredeti szándékának megfelelően termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, amelyet ennek megfelelően az értékesített termékre vonatkozó adókulcs terhel.

7. Vonatkozik-e a 18%-os adómérték olyan önkiszolgáló étteremre, amely egy üzletházban vagy plázában található, van lehetőség leülni és ott helyben fogyasztani, azonban az asztalokat, székeket, tálcákat stb. nem az étterem, hanem az üzletház üzemeltetője ún. étkezőudvarban biztosítja?

Miután az önkiszolgáló étkezőhelyen is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás, melyre az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén vonatkozik a 18%-os adómérték, ezért az ügylet e szerinti megítélését nem befolyásolja, ha a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezetet és eszközöket (asztalt, széket, szemetest, mosdó használatot, takarítást stb.) nem az étterem, hanem részben vagy egészben más személy – pl. az üzletház üzemeltetője – biztosítja.

8. Hová lehet fordulni, ha a végzett tevékenység besorolása nehézséget okoz?

Az adózó által végzett gazdasági tevékenység Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti besorolása kapcsán a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) ide kattintva kérhető tájékoztatás. A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága kapcsán az SZJ 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje a meghatározó.

9. Catering szolgáltatást végző étterem esetében, amennyiben a külső helyszíni rendezvényt pincérrel, étkészlettel stb. biztosítja, alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs?

Az ételszolgáltatás rendezvényeken magánszemélyek számára az SZJ 55.52.11 („Ételkészítés lakosságnak”), vállalati, intézményi stb. rendezvényeken az SZJ 55.52.13 („Ételkészítés más szervezeteknek”) szám alá sorolható. Ezért a catering szolgáltatás (pl. vállalati, illetve családi rendezvények lebonyolítása) esetén – függetlenül attól, hogy saját eszközeit bocsátja rendelkezésre a szolgáltatásnyújtó – minden esetben a 27%-os adómérték alkalmazandó.

10. Jellemzően mely italokat sorolhatjuk az alkoholmentes helyben készített italok körébe?

Általánosságban elmondható, hogy helyben készített, alkoholmentes italok közé soroljuk jellemzően a helyben készített, ott elfogyasztott kávét, limonádét, teát, sűrítményből készített szörpöt, almafröccsöt, alkoholmentes koktélt, turmixot.

11. Amennyiben az italboltban/dohányboltban kapható helyben készített kávét a vevő helyben elfogyasztja, egyéb kapcsolódó szolgáltatás nem biztosított, akkor alkalmazható-e a 18 %-os adómérték?

Nem, ebben az esetben a 27 %-os, általános adómérték alkalmazandó.

12. Éttermünkben pizzát is sütünk, melynek árában – helyben fogyasztás esetén – 2017. január 1-jétől 18% áfát számítunk fel. Milyen adómérték vonatkozik az elvitelre kért és dobozba csomagolt pizzára, lehet-e 18%-os adómértéket alkalmazni ekkor?

Ha a pizzát elvitelre kérik, akkor az Áfa tv. értelmében termékértékesítés – nem pedig kedvezményes adómértékre jogosító szolgáltatás – történik, ezért ebben az esetben nem alkalmazható a helyben fogyasztott ételekre vonatkozó kedvezményes adómérték, tehát az ellenértéket fő szabály szerint 27 %-os áfa terheli. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ha a túlnyomórészt lisztből készült termék (az adott esetben pizza) vámtarifaszáma beletartozik az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részének 4. pontja alatt meghatározott termékkörbe [vtsz.: 1901 (kivéve: 1901 10 00 02), 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90], akkor az alkalmazandó adómérték – termékértékesítésre tekintettel – 18 %. Árubesorolási kérdésekben a NAV Szakértői Intézete (e-mail: [email protected]) ad tájékoztatást.

13. A kedvezményes adómérték alkalmazásának feltétele-e, hogy a vendég ételt és italt is fogyasszon egyszerre?

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön. Mindamellett a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik a kedvezményes adómérték alá, amennyiben a felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint az SZJ 55.30.1 alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg.

14. Az étlapon szerepel olyan desszert (fagylaltkehely, tiramisu), étel (rizottó) illetve kávé, amely alkohol hozzáadásával készül. Ezen tételekre alkalmazható-e a 18 százalékos adómérték?

Az alkohol hozzáadásával készített kávé esetében nem teljesül a kedvezményes adómérték alkalmazásához szükséges azon feltétel, hogy az ital nem tartalmazhat alkoholt. A fagylaltra, a tiramisura vagy más, alkoholt is tartalmazó ételre (például rizottóra) viszont az egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén alkalmazható a 18 százalékos adókulcs, figyelemmel arra, hogy az ételforgalomra nem vonatkozik a „nem alkoholtartalmú” kitétel.