Javaslat a jogosulatlan idegenvezetés visszaszorítására
Turisztikai berkekben egyre gyakrabban merül fel a jogosulatlan idegenvezetés témaköre. Mit takar ez pontosan? Mik a veszélyei? Ötvenezer forint vagy hatvanezer euró a megoldás? Nem ilyen egyszerű.
Európában a jogosulatlan idegenvezetésért kiszabható bírság 1000 és 5000 euró között van. Persze, vannak kirívó esetek is: Spanyolországban például 6000 és 60 000 euró közé esik a büntetés összege. Bécs történelmi belvárosába csak akkor hajthatnak be a turistabuszok, ha azokon van helyi idegenvezető. Görögországban, ha valakit három alkalommal is jogosulatlan idegenvezetésen kapnak a hatóságok, akkor a személy, és az őt küldő iroda is három éves eltiltásban részesül. Leggyakrabban touristpolice, néhol pedig maguk az idegenvezetők is ellenőrizhetik a jogosultságot.
Magyarországon a rendszerváltás óta kevesebb, mint tíz ellenőrzés zajlott, ezek is főleg a magyar idegenvezetőket vizsgálták, mert a kijelölt ellenőrző csapat nyelvtudás hiányában nem tudta a külföldi idegenvezetők tevékenységét górcső alá venni. Azokban az esetekben, amikor pénzbüntetést szabtak ki, az nem haladta meg az 50 ezer forintot. Stumpf Éda, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tiszteletbeli elnöke elmondta, ez az összeg nem elrettentő jellegű, és a nemzetközi átlagtól is messze elmarad.
Mielőtt a büntetéseket elkezdenénk részletezni, vegyük sorra, mi vezetett odáig, hogy a magyar idegenvezetők szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
A MIE tiszteletbeli elnöke szerint nem lehet pontosan megmondani, mennyi aktív idegenvezető dolgozik hazánkban, csak azt, hogy hányan végezték el az idegenvezetői tanfolyamot. Ez azonban nem ad támpontot, mert nem adja meg a pályaelhagyók, a külföldre költözők, az inaktívak vagy az elhunytak számát. Az elmúlt 30 évben több mint tízezer engedélyt adtak ki, azonban a becslések szerint alig néhány ezren végzik aktívan az idegenvezetői tevékenységet. Stumpf Éda szerint még így is nagy a kihasználatlan kapacitás. A szakember elmondta, hogy ma már nem jellemző, hogy egy iroda idegenvezetőt alkalmazzon, inkább vállalkozóként lehet munkába állni.
Az idegenvezető az adott országban letett egy vizsgát, aminek köszönhetően jogosultsággal gyakorolja a hivatását. Szakmai tudásának része a művészettörténet, történelem, néprajz, népzene, miközben ismeri az adott ország hétköznapi életét, a városokat, az útvonalakat. A jelenlegi szabályozás szerint az Európán belüli határon átnyúló szolgáltatások esetén egyszerűen csak kérvényezni kell a külföldi engedély honosítását. Tehát akinek a saját országában van engedélye –még ha csak regionális is-, egy adminisztratív folyamat végeztével, bármilyen hazai vizsga nélkül egész Magyarországon vezethet csoportot. Akkor is, ha soha, egy szót sem tanult hazánkról.
Az idegenvezető és a tourleader tudása és feladata nem azonos: míg előbbit fentebb részleteztük, utóbbi feladata az, hogy a csoport igényeit közvetítse a szolgáltatóknak (éttermeknek, szállodáknak), ezzel a csoport komfortérzetét erősítse. A gyakorlatban viszont gyakran a tourleader, vagy még rosszabb esetben a sofőr próbálja meg betölteni az idegenvezető szerepét: az így kapott szolgáltatás nem ugyanolyan minőségű, mélységű, mintha egy idegenvezetőtől származna.
Stumpf Éda szerint elképzelhető, hogy olyan lelkes valaki, hogy a vonatkozó tudásanyagot megszerzi, azonban magyar nyelvtudás hiányában, veszélyhelyzetben nem tud segíteni. Képzeljünk csak el egy olyan szituációt, amikor (vidéken) kibicsaklik az utazó bokája: milyen nyelven kér segítséget egy spanyolul beszélő idegenvezető vagy tourleader? Stumpf Éda tapasztalatai alapján nem biztos, hogy minden külföldi idegenvezető jól beszél angolul. Ha mégis, sajnos hazánkban, főleg vidéken még azt sem nagyon értik. Éppen ezért szeretnék elérni a magyar idegenvezetők, hogy aki Magyarországon vezet csoportot, legalább középfokon beszéljen magyarul. Ez segítheti a kormányzati szándékot, miszerint a vidéki városokat is be kell kapcsolni a turizmus vérkeringésébe, hogy ezzel terhet vegyenek le Budapest „válláról”, ahol a turizmus oroszlánrésze összpontosul.
A MIE szeretné elérni, hogy az idegenvezetők egy jól látható, nem (vagy a jelenleginél nehezebben) hamisítható fényképes igazolványt hordjanak, amelyen szerepel az engedélyszámuk és a további elérhető információkról egy QR kód. Amennyiben ez fizetős lenne, egyszerűbbé válna az aktív idegenvezetők nyilvántartása.
Ennek természetesen akkor van gyakorlati haszna, ha létre jön egy napi szintű, rendszeres ellenőrzéseket végző szerv. A MIE szerint egyszerre hat –legalább egy idegen nyelven beszélő - ember munkája elegendő volna: kettő a Mátyás-templomnál, kettő a Hősök terén, egy a Bazilikánál, egy pedig a Citadellánál tevékenykedne. Az egyesület tagjai felajánlották, hogy nyelvtudásukkal segítséget nyújtanak az ellenőrzésekhez.
Jelenleg a vállalkozói törvény szerint az első vétség írásbeli felszólítást von maga után. A MIE javaslata alapján az idegenvezetői tevékenységet ki kéne vonni e törvény hatálya alól, hogy a jogosulatlanság azonnali pénzbüntetéssel szankcionálhatóvá váljon. Ahogy korábban írtuk, Magyarországon a bírság mértéke európai és világviszonylatban is alacsony, elrettentő hatást nem vált ki. A bírságok emelésével és a rendszeres ellenőrzések hatására várhatóan növekedne az adóbevétel, és a bírságokból származó bevétel is.
