Niklai Ákos ugyan üdvözli azokat az állításokat, melyek szerint trendforduló van a turizmusban, ám sok szempontból megkérdőjelezi ezt a kijelentést, annak ellenére, hogy dinamikus növekedés és fejlődés figyelhető meg az előző évhez képest – fogalmazott Az Utazónak. Bár optimista, úgy látja, a szakmának még nagyon sokat kell tennie annak érdekében, hogy ez a trendforduló valóban bekövetkezzen. A számok szerinte ugyanis még mást mutatnak.

Például a bruttó átlag magyarországi szállodai szobaár a 2007-es évhez képest csak 1,9 százalékkal nőtt forintban. A szállodai bruttó forgalom 25,5 százalékkal haladta meg a 2007. évit. Viszont a szállodai szobák száma 16,2 százalékkal emelkedett, tehát jelentős kapacitásnövekedés történt, vagyis automatikusan legalább ennyivel kellett volna növekednie a forgalomnak. Ráadásul ebben az időszakban az infláció nagysága 29 százalék körüli volt, tehát ahhoz, hogy a turizmus vagy a szállodák gazdasági pozíciói ugyanolyanok legyenek, mint amilyenek 2007-ben voltak, minimum 29 százalékkal kellett volna növekedniük ezeknek a mutatóknak.

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt.  turisztikai vezérigazgató-helyettese azonban egy korábbi cikkünk szerint elmondta, hogy a belföldi kínálat itthon rekordszámú vendéget vonzott, a szállodák pedig kiemelkedő mennyiségű vendégéjszakát generáltak. 2013-ban a belföldi vendégek száma 9,3%-os növekedés mellett 10,9 millióra emelkedett. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes-államtitkára pedig ugyanitt kiemelte, hogy a belföldi vendégéjszakák negyede a SZÉP-kártyának köszönhető, enélkül 25%-kal kisebb forgalom lenne.

A németek vezetnek, az oroszok száma megháromszorozódott

Az inflációnál maradva a szakember megjegyezte: ugyan a beutazó turizmust ösztönözte, segítette a forint gyengülése, de az árfolyamváltozásnak sok más hatása volt: amikor hiteleket kellett visszafizetni, vagy import termékeknek az árát kifizetni, akkor ez bizony nem volt kedvező. A számoknál maradva Niklai Ákos kiemelte: a tíz legfontosabb beutazó piacot elemezve kiderül, hogy Németország változatlanul vezető helyen áll az országok között, de az elmúlt hat évben 8 százalékkal csökkent a német vendégéjszakák száma, ami nagy visszaesés. Ugyanakkor érdekes változás, hogy jelentősen megemelkedett az orosz beutazó piac, hiszen 224 ezerről 730 ezerre nőtt, megháromszorozódott ugyanezen időszak alatt a vendégéjszakák száma. Érdekesség az is, hogy néhány ország kiesett a tíz legfontosabb szereplő közül, így Lengyelország és Hollandia is.

Korábbi cikkünkben Horváth Gergely kiemelte, hogy a beutazó és a belföldi turizmussal kapcsolatos, 2013-as növekbő tendencia a 2014-es év első hónapjában is folytatódott: a környező országokból jelentős volt a vendégforgalom, a cseh vendégek közel 32 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. Az Európából érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma több mint 10 százalékkal nőtt, és az orosz vendégéjszakák számának dinamikus növekedéséről is beszélt.

Turisztikai kutatóintézet kellene

A szállodák gazdálkodását elemezve kitért arra, hogy szükség lenne ma Magyarországon egy turisztikával foglalkozó gazdasági kutatóintézetre, amely képes lenne feldolgozni az ágazat számadatait, mert ma a szakma e tekintetben az események után kullog. Ráadásul sok olyan cég működik ma Magyarországon, amely szállodát vagy éppen vendéglátást, éttermet üzemeltet, de fő tevékenységeként nem a szállodát és éttermet tünteti fel, és az ő adataik végképp eltűnnek a szemünk elől – jegyezte meg.

A szállodák jövedelmezősége javult ugyan az elmúlt években, ám nagyon sok szálloda súlyos jövedelmezőségi problémákkal küzd – emelte ki a szakember. A KSH egyik tavalyi kimutatása szerint a szálloda-vállalatok 40 százaléka, a vendéglátó-vállalatok 70 százaléka volt veszteséges.

Lényeges az áfakérdés

Niklai Ákos fontos kérdésnek tekinti az áfa ügyét, mely hátráltatja a turizmus, vendéglátás fejlődését. Magyarországon az áfakulcs az egyik legmagasabb Európában. 27 százalékos a vendéglátásban, 18 százalékos a szállásadásban. Ennek súlyos következményei vannak – hangsúlyozta. „Amikor azt mondjuk, hogy csökkenteni kellene az áfakulcsokat, annak nem az a célja, hogy még olcsóbbak szeretnénk lenni, hiszen tudjuk azt, hogy Magyarország és konkrétan Budapest is Európa egyik legolcsóbb desztinációja. Hanem az, hogy a cégeknek, szállodáknak az elmúlt tíz évben a magas áfakulcs miatt nem maradt pénzük fontos tevékenységre. Megfelelő karbantartásra, pótlásra, új szolgáltatások bevezetésére. Márpedig szükséges lenne a szállodák műszaki színvonalának, jelentős emelésére.”

Kevésbé képzett a munkaerő

A szakember kitért a munkaerővel és a munkabérrel kapcsolatos kérdésekre is. Úgy látja, hogy a válságnak többek között az is következménye, hogy a szállodák jelentős mértékben csökkentették a dolgozói létszámokat vagy pedig hozzáigazították a kereslethez. Az ágazat igyekezett olcsóbb munkaerőt alkalmazni, így kevésbé képzett, kevésbé gyakorlott munkaerő jelent meg a turizmusban. A személyzet a szakmában kevésbé motivált, elmaradtak a továbbképzések is, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy gyengült a versenyképesség.

Hiányzik a turisztikai koncepció

A számok és a tapasztalatok alapján fejtette ki Niklai Ákos, hogy az üzleti turizmus nem megfelelő növekedése, sőt visszaesése következtében az alacsonyabb fizetőképességű vendégkör felé tolódott el a vendéglátás. Ennek örömteli haszonélvezői a háromcsillagos szállodák voltak. Olcsó desztinációkép alakult ki Magyarországról, melyen természetesen segíthet a kulturális turizmus fejlesztése, valamint az új kongresszusi központ megépítése, de az jót tenne, ha Budapestnek végre lenne turisztikai koncepciója – fogalmazott kritikusan a szakember. Ami a vidéket illeti, fontosnak tartja a keresleten alapuló vidéki gyógyhely-fejlesztéseket és építéseket.