hirdetés
hirdetés

Márkaalkotó elemek a turizmusban sorozat

CET, Budapest új jelképe

A Fővárosi Önkormányzat nemrég vette birtokba a CET épületét, miután a kivitelezők a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján átadták a fővárosnak. Az épületet Budapest új jelképeként képzeli el a városvezetés, úgy, hogy a hangsúlyok változnak, de a már aláirt bérleti szerződések érvényben maradnak. Ez az épület minden, ami Budapestben nagyszerű: egyszerre építészet, gasztronómia, kultúra, design, művészet, régi és új, nosztalgia és innováció egyben.

hirdetés

Termékfejlesztés és márkaalkotás: élményelemek világszínvonalon

Sorozatunkban olyan projekteket szeretnénk bemutatni, amelyek a turizmus szemszögéből is meghatározó jellegűek. Budapest turizmusának hiányossága, hogy limitáltak a turisták által vágyott élményelemek és kevés a valódi turisztikai termék, a modern megoldás. A látogatók szeretik a különleges megoldású dolgokat, azt, ami nagyot durran, amiből az következik, hogy a turisztikai termékfejlesztés azon területeit kell erősíteni, illetve kiemelten kezelni, amelyek az adottságokhoz mérten a lehető legkedvezőbbek a nemzetgazdasági és önkormányzati ágazati bevételeket illetően. A következőkben ezek bemutatására kerül sor, minden hónapban egy-egy nagyszabású projektet kiemelve.

Az épület északi csúcsa (fotó: Bódis Gábor)
Az épület északi csúcsa (fotó: Bódis Gábor)

A komplexumról

CET-kisokos:
Elhelyezkedés: Közraktár, Budapest
Megrendelő: Porto Investment Hungary Kft., 2006
Építési időszak: 2009—2011
Eredetileg tervezett megnyitás: 2010. augusztus
Bruttó alapterület: 18.500 m2
Mélygarázs-parkoló alapterülete: 7.500 m2
Vezetőtervezők, ONL: Kas Ooesterhius és Lénárd Ilona
Projekttervező: Marthijn Pool
Projektmenedzser: Káli Béla
Építészet-szakmai elismerés: Autodesk BIM Experience Award., 2008
Hasonló épületek világszerte: Covent Garden – London, Francia Divatintézet – Párizs, Muffatwerk – München, Ferry Building Market – San Francisco

A Ferencvárosi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja 2009. január 9-én adta ki a komplexumra a jogerős építési engedélyt. Az „üvegbálna” a 19. században épült, de a 20. század végére erősen leromlott állagú Közraktárak közé, mellé épült. A terv az eredeti közraktárépületek mintegy 60%-át tartotta meg. Az északon átrium lefedésből induló, délre bálnafej formájúvá dudorodó bővítmény egyetlen a Duna hossztengelyével párhuzamos, dinamikus formát varázsol.

Az átrium 3 szintes, és az eredeti tervek szerint kávézók, kereskedelmi egységek kaptak volna helyet benne. Az épület hátsó részén egy 1050 személyes nagytermet alakítottak ki, a Duna felé néző oldalon pedig egy 200 méteres sétány lesz, ami közvetlen lejutást biztosít a folyóhoz. Az épület mögötti nyitott terasz pedig a Nehru parkhoz fog csatlakozni.

Belső látványterv (fotó: Bódis Gábor)
Belső látványterv (fotó: Bódis Gábor)

A beruházó eredeti szándéka is az volt, hogy a bálna nem hagyományos értelemben vett bevásárlóközpontként működjön, hanem nagy hangsúlyt helyezett a központ kulturális életben játszott szerepére is. A tervek szerint az itt zajló kulturális eseményeket nem közpénzből kívánják megszervezni, így azok nem lesznek konkurenciái sem a Műpának, sem a Millenáris Parknak.

Az új elképzelés

Az eddig nagy vihart kavart projekt most új, és mindenképp örömteli fejezethez érkezett azzal, hogy a Főváros határozottan törekszik, hogy megállapodásra jusson a kivitelezővel. Most már nincs visszaút, és talán hamarosan be is jelentik majd a megnyitás várható időpontját. Mintegy egy hónapos műszaki és kereskedelmi átvilágítás szükséges ahhoz, hogy felállítható legyen az a menetrend, amely a komplexum minőségi és műszaki hibáinak feltárása, majd a tervezővel való konzultáció után a legfontosabb lépéseket és ütemeket megadva, fokozatosan engedi át az épületet a fővárosiaknak és minden érdeklődőnek.

Elsőként a kapcsolódó közterületek kerülnek majd átadásra, a parkolóház, ami nagyban hozzájárul majd a környékbeli parkolási gondok csillapításához, majd a kerékpárút, ami szintén készen van már.

Háttérben a Gellért-hegy (fotó: Bódis Gábor)
Háttérben a Gellért-hegy (fotó: Bódis Gábor)

A kulturális, gasztronómiai, kereskedelmi és közösségi központ újrapozícionálása azt jelenti, hogy nem pusztán egy lesz a sok bevásárlóközpont között, hanem rólunk fog szólni. Rólunk, Budapestiekről, a Dunáról és Magyarországról – nyugodtan úgy is fémjelezhetjük tehát, hogy város- és országimázs-alkotó központról beszélhetünk majd. Ezt két dolog is indokolja: a hely kitűnő és Duna-közeli fekvése, illetve a díjnyertes épület építészeti megoldásai. Az eredetileg CET (Central European Time) elnevezést tehát vélhetőleg nem kell már sokáig észben tartanunk, hiszen nem Közép-Európa lesz a fő üzenet.

A ház megálmodója:
Kas Oosterhuis (61), építész professzor, Delfti Technikai Egyetem
2007 óta a Magyar Építészszövetség tagja
2000-ben nevezték ki a digitalis tervezés professzorává, ahol 20 fős csapatot irányít a nem szabványos és interaktív építészet területén
1990 óta a világ számos egyetemén, akadémiáján és konferenciákon tart előadást
Bódis Gábor, Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai