A vendéglátóhelyek harmada idén lehúzza a rolót
Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnökét az iparág idei helyzetéről, lehetőségeiről és a várható bezárásokról kérdezte laptársunk, az mfor.hu portál.
Lehet-e tudni, hogy hány étterem jelentett csődöt? Hányan, hogyan bírják majd az idén?
Kovács László: A KSH ide vonatkozó oldalából kiderül, hogy 2019-ben a vendéglátásban 26 ezer vállalkozás működött. Ebből az önálló vállalkozók száma 12 ezer, a társas vállalkozások száma pedig közel 14 ezer volt.
Eddig is szűntek meg éttermek, csak nem volt akkora visszhangjuk.
K. L.: Az ágazatban évente 2500-3000 új vállalkozás jelenik meg, és nagyjából ugyanennyi meg is szűnik. A működésüket átmenetileg szüneteltető vállalkozásokról nincs adat. A vendéglátó üzletek száma a 2020. június 30-i állapot szerint 50 832 volt, amely az egy évvel korábbihoz képest már akkor is 627 üzlettel lett kevesebb. De a járvány első hullámát követően az üzletek döntő többsége még működött, a tartalékoknak köszönhetően, amelyek mostanra fogytak el.
Nagy Elek, a BKIK elnöke arról beszélt egy interjúban, hogy 2022 lehet a csődök igazi éve. Erre utal, hogy jónéhány felkapott budapesti étterem bezárt.
K. L.: A vendéglátó üzletek hozzávetőleg egyharmadát üzemeltetik kisvállalkozók, körükben sok esetben a magán és a céges kassza „átjárható”. Csakhogy mostanra elfogytak a magántartalékok is. Szerintem 2022 végére a vendéglátóhelyek 25-30 százaléka mond csődöt, vagy teljesen más profilra vált, ha van hozzá tőkéje, ereje, munkavállalója.
Ugyanakkor azt olvasni mindenütt, hogy soha nem volt ilyen jó éve a magyar turizmusnak, mint 2021. Ez nem ellentmondás?
K.L.: Ez általánosságban igaz lehet, de a kép sokkal árnyaltabb. Vidéken, a Balatonnál és a fürdőhelyeken, szenzációsnak bizonyultak a nyári hónapok, az emberek a kényszerű otthon tartózkodás, illetve a karantén után kitódultak a szabadba. De a fővárosban kevés volt a rendezvény, hiszen a kiugró napi halálos covid-esetek egyik napról a másikra befolyásolták ezek megtartását, illetve törlését, mint ahogy azt is, ki mernek-e mozdulni az emberek otthonaikból. A vidékiek nem jöttek fel Budapestre, kivéve talán a vadászati világkiállítást. Az eredményekben jelentős szerepet játszott a SZÉP-kártya felhasználása is. Nyáron a budapestiek nagy része a tó körül vagy más vidéki üdülőhelyen pihent, ugyanakkor a külföldiek érkezése kiszámíthatatlan volt, a határátlépések korlátozása, illetve a légiközlekedés kényszerűségből gyakran változó szabályai miatt. Sok helyütt a korlátozások feloldásával is maradt a home office, ami negatívan befolyásolta a munkahelyi étkeztetés forgalmát.
Viszont jól teljesítettek és teljesítenek a futárcégek is.
K. L.: Csakhogy ez egyes éttermeken aligha segített: ahol a miliő, a design, a szerviz, a tálalás kiemelten számít, ott ez nem megoldás. A rendezvények nagy részét nemcsak 2020-ban, de 2021 év végén is egyik napról a másikra lemondták a szervezők, olykor pár nappal a megbeszélt időpont előtt, ekkora bevétel kiesést pedig nem lehet házhoz szállítással pótolni.
Hogyan látja 2022-t és a távolabbi jövőt?
K. L.: Nagyon sokáig nem fog visszatérni a Covid előtti állapot, sőt, megkockáztatom, talán soha. A járvány hullámai bizonyára visszatérnek, amihez meg kell tanulni alkalmazkodni. Nem tudni előre, kik és hányan hagyják ott a szakmát. Ugyanakkor ez a bezárási hullám és csődhelyzet a kínálat szűkítésével is együtt jár majd. A drága, elegáns éttermek talán megtalálják majd a maguk célközönségét, akárcsak az olcsóbb étkezdék, büfék, míg a középáras helyek némelyike nem biztos, hogy sokáig bírja. Ugyanakkor marad a szezonalitás, és bizonyára pozitív lesz majd a balatoni mérleg is.
A munkaerő helyzetet sokan ma a kaotikus szóval jellemezik.
K. L.: Van benne valami. Ötcsillagos szállodák is a Facebookon keresnek munkaerőt – márpedig egyre több hotel nyílik Budapesten is. Tegyük hozzá, olykor kényszerűségből. Évekig nem lehet húzni egy beruházás befejezését és lehetetlen lakóházzá, irodává alakítani egy szállodai célra tervezett épületet.
