Betelt a pohár: a turisták ellen tüntettek a velenceiek

Megelégelték az óriási turistaáradatot a velencei lakosok, ezért a minap több százan vonultak az utcára, sokan bevásárló- és babakocsikat tolva, így demonstrálva a tömegturizmus negatív hatásai ellen, amelynek következtében az olaszországi város élhetetlenné vált a helyiek számára.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A velenceiek mindennapos küzdelmévé vált, hogy folyamatosan kerülgetik a hatalmas turistahordákat, a bevásárló- és babakocsikkal pedig arra utaltak, hogy vásárlás után vagy a kisgyermeküket tologatva még nagyobb kihívást jelent manőverezni köztük. Egyik szlogenjük éppen ezért az volt: „Ocio ae gambe che go el careo”, vagyis „Vigyázz a lábadra, bevásárlókocsival jövök”. Többen “R-Esistiamo" feliratot tartalmazó táblát tartottak a kezükben, mely ebben az írásmódban egyszerre jelenti azt, hogy „létezünk” és azt, hogy „ellenállunk”.

A tüntetést egy Generation 90 elnevezésű, nemrég alakult, a húszas-harmincas éveiben járó fiatalokból álló csoport szervezte, akik ezzel annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy a velencei lakosok életét már-már ellehetetlenítik a tömegesen érkező turisták. A számítások szerint Velencében az elfogadható napi maximum turistaszám 33.000 lenne, a valóságban azonban naponta 60.000-70.000 turista érkezik a városba.



Egynapos turisták, égbe szökő ingatlanárak, mindent elárasztó tömeg

Ennek negatív hatásait pedig felsorolni is hosszú: a turisták minden egyes nap szó szerint blokkolják a szűk utcákat, sikátorokat és a hidakat, a vaporettókon – vízibuszokon – nem lehet elférni a rengeteg, sokszor bőröndökkel közlekedő látogatótól, akik sokszor a csatornákban fürdőznek és a Szent Márk teret is elárasztják, ráadásul éjjel-nappal zajonganak. Az albérlet- és lakásárak rendkívüli módon megemelkedtek, a turizmuson kívül nincs elég munkahely más szektorokban, és a hagyományos, helyiek által igényelt üzletek helyét már szinte mindenhol átvették a szuvenírboltok, az óceánjáró hajók pedig kárt okoznak a tengeri környezetben. Nem beszélve arról, hogy a turisták jó része csupán egy napra érkezik, ami azt jelenti, hogy úgy „használják el” Velencét, hogy közben a város abból nem profitál, hiszen nem hagynak ott elég pénzt például szállásra vagy étkezésre – korábbi statisztikai adatok szerint évi 25 millió turistából csupán 8 millióan szállnak meg. Ilaria Borletti Buitoni olasz kulturális államtitkár egyszer úgy nyilatkozott: „Velencét lassan megöli a turizmus. Megfullad a reggel érkező, este távozó látogatók tömegétől, akik keveset vagy semmit nem hagynak maguk után, és szabályosan elhasználják Velencét.” Claudio Scarpa, a velencei szállodások egyesületének elnöke igazat adott az államtitkárnak, hangsúlyozva, hogy az otthon készített szendviccsel érkező és azt az utcán fogyasztó látogatók valóban elárasztják a várost, és kevés pénzt költenek. Ugyanakkor sokba kerülnek, mivel sokat kell utánuk tisztítani Velencét.

„Nem önmagában a turizmus ellen szólalunk fel, hanem amiatt, hogy az elmúlt sok-sok év alatt mennyire rosszul irányították és kontrollálták az idegenforgalmat – nyilatkozta Giampietro Gagliardi, a Generation 90 egyik tagja. – Ez részben a velenceiek hibája, hiszen már évtizedek óta megmutatkoznak az intő jelek, amiket azonban figyelmen kívül hagytak. A turisták közel 65%-a csupán egy napra érkezik hozzánk, ami azt jelenti, hogy igénybe veszik a szolgáltatásokat, például használják a mellékhelyiségeket és itt hagyják a szemetüket, azonban nem hoznak bevételt a városnak. Ettől a tömegturizmustól szabadulnánk meg, és egy minőségi turizmus irányába szeretnénk elmozdulni, melynek része, hogy az ide látogatók legalább négy-öt napra megszállnak nálunk. Abból senki nem fog profitálni, ha Velence egy hatalmas >>témaparkká<< válik. Ideje befejezni a panaszkodást, és elkezdeni cselekedni.”

{youtube|id=WUdAlsBimss}

Mi lehet a megoldás?

Bár drasztikus lépések még nem történtek az ügyben, javaslatok már születtek és kisebb változtatásokat is bevezettek. Idén júniusban például életbe lépett az a szabály, miszerint a helyiek és a városban dolgozók a turisták előtt szállhatnak fel a velencei vízibuszokra. Először nyolc vaporetto-megállóban – többek között a Santa Lucia vasútállomásnál, a Rialtónál és a Szent Márk téren – vezették be az elsőbbségi sort, amelyet a Venezia Unica Oro elnevezésű kártyával lehet használni. A kártyával 1,50 eurót fizetnek a 75 percig érvényes menetjegyért. A turistáknak ugyanezért 7,50 eurót kell fizetniük, és csak „másodikként” szállhatnak fel a vízi járművekre. Emellett az Önkormányzat tavaly fogadta el azt a törvényt, melynek megszegőit bőröndönként 500 euró összegig büntethetik, ha nem felfújható gumikerekekkel van ellátva a poggyászuk. Azok ugyanis szabadon és zajmentesen húzhatók. A problémát az okozza, hogy – mivel Velencébe nem mehetnek be az autók – a turisták a nap (és az éjszaka) minden órájában folyamatosan és főleg csoportosan érkeznek vagy indulnak, és csak gyalog tudnak közlekedni. Ha pedig nincs megfelelő (vagyis felfújt gumikerekes) poggyászuk, azt kézben kell vinniük. De az is felmerült már, hogy a reggel érkező, este távozó „villámturistákra” vetnének ki belépőjegyet. A Velencébe való belépőjegy 1983 óta napirenden szerepel, és ez alkalommal is egyszerre kísérte helyeslés és ellenvetés. Velence polgármestere a városba behajózó tengerjárókra is különadót vetne ki. Ezen kívül egy új hajózási csatorna tervét is bemutatták: ennek megépítésével a több ezer utast szállító óceánjárók az eddiginél is jobban megközelíthetnék a városközpontot anélkül, hogy kárt okoznának a tengeri környezetben. Az 1,2 kilométer hosszú csatorna megépítése 140 millió euróba kerülne.

Velence polgármester-helyettese szerint több megoldás is létezne a problémára. Egyrészt a főszezonon kívül olyan programokat, eseményeket kell rendezni a városban, amelyek miatt az eddig a nyári főszezonban érkezők egy része az év más szakában látogatna Velencébe. Így a főszezon kevésbé zsúfolt lenne. Másrészt a város turisták által kedvelt részei mellett a főbb turistaútvonalon kívül eső kulturális intézmények, múzeumok stb. felújítására, fejlesztésére is szükség van, hogy az utazók ne egy helyen tömörüljenek, hanem el lehessen őket „teríteni” az egész városban. Egy távolabb eső kerületben például felújítottak egy múzeumot, nem sokkal később pedig nem csak a múzeumot, de a mellette lévő épületeket is számos turista kereste fel. Kisebb kezdeményezések is segíthetnek ebben – készítettek például egy térképet, amelyen Velence ökoturisztikai helyszíneit jelölték meg, így ezeket város szerte könnyen be lehet járni. Ez abban is segít, hogy az ide látogató turistákat környezetbarát szemléletre tanítsa.

Persze nincs egyedül Velence ezzel a problémával. Spanyolországban is voltak már hasonló jellegű tüntetések - az országban idén 67 millió turista látogatására számítanak, ami jóval több, mint az ország teljes, 47 milliós lakossága -, de a világ számos, népszerű úti céljában egyre nagyobb problémát jelent a hatalmas turistaáradat, amely rendkívüli módon zavarja a helyi lakosokat vagy rombolja a környezetet. Éppen ezért egyre több desztinációban döntenek úgy, hogy bizonyos szigorításokat vezetnek be annak érdekében, hogy csökkenjen vagy legalább ne emelkedjen a látogatók száma, de van, ahol egyenesen kitiltják őket, vagy a nagy komplexumok építését nem engedélyezik.

Forrás: The Telegraph


Új kiállítások Ausztriában, amelyeket látni kell

Új kiállítások Ausztriában, amelyeket látni kell 

Három új kiállítás, ahol átélhetjük az osztrák életérzést.
Nem áprilisi tréfa: a gyerekek idén nyáron tényleg ingyen szállnak meg a dubaji szállodákban

Nem áprilisi tréfa: a gyerekek idén nyáron tényleg ingyen szállnak meg a dubaji szállodákban 

A tavaly meghirdetett és szuper sikeres Kids Go Free promóció idén is elindult és már 56 dubaji szálloda ad lehetőséget a 12 éves kor alatti gyerekkel utazóknak, hogy kedvezményes áron nyaraljanak idén.
Luxusóra, kerékpár és szemüveg - kávézaccból

Luxusóra, kerékpár és szemüveg - kávézaccból 

Topdesigner termékek készülnek újrahasznosított kávézaccból.
Ingyen bort kínál egy étterem a telefonjukat nem használó vendégeknek

Ingyen bort kínál egy étterem a telefonjukat nem használó vendégeknek 

A veronai Al Condominio étterem tulajdonosa azt mondja, hogy a kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált.
Ausztria meghosszabbítja a határellenőrzést Szlovénia és Magyarország esetén

Ausztria meghosszabbítja a határellenőrzést Szlovénia és Magyarország esetén 

Május közepétől Ausztria további hat hónappal meghosszabbítja a belső határellenőrzést Szlovéniával és Magyarországgal.
Három kihagyhatatlan látnivaló Bázelben

Három kihagyhatatlan látnivaló Bázelben 

Svájc legrégebbi egyetemvárosa a magyarok körében olyannyira népszerű, hogy a Svájcba irányuló repülős forgalmat a Budapest-Bázel útvonal vezeti.
Rekordévet zárt az osztrák dizájner bevásárlóközpont

Rekordévet zárt az osztrák dizájner bevásárlóközpont 

A számok alapján 2024-re is új látogatói rekordra számítanak.
A világon először: a görög kormány kártalanítja az erdőtüzek által sújtott turistákat

A világon először: a görög kormány kártalanítja az erdőtüzek által sújtott turistákat 

Az ingyenes utalványok május 31-ig, illetve az őszi szezonban lesznek érvényesek.
Dubajba készül? Ezek a meglepetések és látnivalók várják...

Dubajba készül? Ezek a meglepetések és látnivalók várják... 

Idén nyáron 65 napon át tartó kedvezmény-fesztivállal várja Dubaj a magyar látogatókat.
Összefogás Ausztriában a turizmus jövőjéért

Összefogás Ausztriában a turizmus jövőjéért 

A Schönbrunni-kastélyban tartott prezentációval debütált Ausztria legnagyobb magánkezdeményezésű szakmai összefogása.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.