Busan nincs közel Budapesthez, de tetszőleges európai városhoz sem, ezért akármennyire is flottul szervezzük meg az ideutazást, rongyként érkezünk meg. Ez csak azért érdekes, mert ami itt fogadott, az ebből a félájult állapotból is képes volt kipörgetni.
Helyszín
Dél-Koreából eddig alig láttam valamit: repterek, metrók, vonatok, buszok, autópályák vettek körül az elmúlt 24 órában, de ezek pont elég bámészkodnivalót jelentenek elsőre. Minden hatalmas, tömött, hosszú és hi-tech. Persze tudtam, hogy Szöul a világ második legnagyobb várostömörülése, mert benne van a Lonely Planetben, de az azért fura érzés, hogy egy megálló metróval, simán hosszabb a négyes metró teljes nyomvonalánál.
Busan a második legnagyobb város, 3,5 millióan laknak itt, brutális méretű kikötőkkel, elképesztő úthálózattal, ahol egy végig autópályán száguldó taxival is egy óra volt eljutni a szállodába a repülőtérről. A felhőkarcolós, kikötős, autópályás városképhez pedig hozzá kell adni a tengert és kisebb-nagyobb hegyeket a környéken, amitől nemcsak érdekes, hanem szép is az egész.
Busan azért is logikus választás egy ázsiai reklámfesztiválhoz, mert a fontosabb központoktól (Tokió, Sanghaj) pár órás repülőúttal ide lehet jönni, ráadásul van tengerpart, rengeteg étterem és bár, amik szintén elengedhetetlen feltételei a reklámfesztiváloknak.
Kényeztetés
Az újságíróság azzal jár együtt, hogy sokan kedveskedenek apróságokkal, hogy ezzel olajozzák meg az aktuális kéréseiket. Itt ez is több és gazdagabb. Ez a fesztivál eleve jól tartja az eseményre jegyet vásárló közönséget: utaztatás a különböző helyszínek és a szálláshelyek között, etetés-itatás egész nap, bulika minden estére, stb. Ami viszont az Ad Stars vendégeinek jár, az messze túl megy azon, amivel korábban ilyen eseményen találkoztam. Az egészen az látszik, hogy míg a Cannes Lions-jellegű, menő nyugati fesztiválok abból indulnak ki, hogy örülj, hogy ott lehetsz, itt ők örülnek, hogy eljöttél.
Program
Először a nyitóbulira mentem el, ami nyilván a globalizációs törekvések miatt egy ír kocsmában zajlott, ahol belekóstolhattunk az izgalmas ír kocsmakonyha remekeibe (fish&chips, rántott csirkeszárny, stb.), illetve a többféle brit sörbe és töménybe. Kb. kétszázan voltak, beszélgettek, táncolgattak és darts-oztak.
Az Ad Stars fő helyszíne a BEXCO-ban (Busan Exhibition & Convention Center) van, ami egy hatalmas kiállítóközpont, benne több párhuzamos rendezvénnyel: az Ad Starson kívül itt zajik az Ad:Tech nevű konferencia is és még csomó más esemény is.
Az Ad Stars blokkja egy csomó kiállítóstandból, több előadóteremből és az elengedhetetlen etető, itatóhelyszínekből áll. Az esemény fontosságát meg a gazdasági pezsgést jól mutatja, hogy nagyjából a reklámipart célzó minden nagyobb cég kiállít: az Adobe-tól a HP-n, a Panasonicon keresztül a Samsungig, mindenki be akar valamit mutatni. A legnépszerűbb természetesen a VR-vidámpark, azon belül is a hullámvasút-szimulátor, amit majd kipróbálok, ha nem lesz olyan hosszú a sor.
Emberek
Az Ad Stars közönsége jellemzően huszonéves, vagy néha egészen középiskolásnak kinéző ázsiai fiatalokból áll. A fesztivál a közönség összetétele alapján még inkább tűnik regionálisnak, mint globálisnak. A nagyjából háromszáz fős előadóteremben tíznél nincs több nem ázsiai. A szervezők szerint koreaiak mellett japán és kínaiak vannak a legtöbben.
Forrás: Kreatív Online