hirdetés

Összefoglaló a Nemzeti Turisztikai Bizottság részére

A felsőfokú turisztikai oktatás helyzete a bolognai rendszerre való áttérés után

A szakmai felsőoktatás helyzetével foglalkozó cikksorozatunk keretében most azt az összefoglaló anyagot adjuk közre, amelyet a Nemzeti Turisztikai Bizottság október végi ülésére készített dr. Jandala Csilla, a Harsányi János Főiskola intézetigazgatója.
hirdetés

Az elmúlt években jelentős változások zajlottak a magyar felsőoktatásban. Megváltoztak a bejutás feltételei (kétszintű érettségi), megváltozott a képzési struktúra, a végzettség megnevezése. A változásokat az ún. bolognai folyamatként emlegetjük, amely egyrészt egyszerűbb felsőoktatási szerkezetet (a korábbi nagyjából 400 szakhoz képest jóval kevesebb, alig 100 szakot), másrészt jól egymásra épülő képzési szinteket (3 éves, szakképzettséget is adó Bachelor és 2 éves Master) jelent. További sajátossága, hogy csak annak a szaknak enged zöld utat, melynek van „kimenete”, azaz amelyről tovább lehet lépni magasabb képzési formába. Előnye a horizontális és vertikális mobilitás lehetősége és az adott képzési ágon, illetve szakon belül elvárható tudás megszerzését biztosító tantárgyak/ tananyagok kötelezővé tétele.

Oktatási munkabizottság alakul

A Nemzeti Turisztikai Bizottság legutóbbi ülésének egyik fontos napirendi pontja a felsőfokú turisztikai oktatással kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Dr. Jandala Csilla, a Harsányi János Főiskola Turisztikai és Gazdálkodási Intézetének igazgatója a turizmust is oktató 13 magyarországi felsőoktatási intézmény bolognai folyamattal kapcsolatos tapasztalatait gyűjtötte össze. Az NTB tagjai arról állapodtak meg, hogy a turisztikai felsőoktatással foglalkozó munkabizottságot hoznak létre a felsőoktatási intézmények, az oktatási tárca, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a turisztikai szakállamtitkárság és az NTB képviselőinek részvételével. A másik fő napirendi pontként a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke, dr. Csizmadia László tájékoztatott arról, hogy milyen hatása lehet a falusi turizmusra annak, hogy január 1-jétől megszűnik a falusi vendéglátás adómentessége. A Magyar Leader Szövetség alelnöke, dr. Mészáros István a vidékfejlesztés további lehetőségeit körvonalazta. Mindkét szakember leszögezte, hogy szövetségeik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a falusi turizmust ne érje hátrány a közeljövőben. Ebben a Nemzeti Turisztikai Bizottság is segítségükre lesz – tájékoztatta a Napi Turizmust Faragó Hilda, az NTB titkára.

Csak azok az intézmények kapnak engedélyt a Magyar Akkreditációs Bizottságtól (MAB), amelyek megfelelnek a MAB által előírt feltételeknek: kellő számú főfoglalkozású és tudományos minősítéssel rendelkező tanárt foglalkoztatnak, infrastruktúrájuk megfelel a hallgatói létszámnak. A diploma mellékleteként kiadott dokumentum – magyar és idegen nyelven – részletesen tartalmazza a teljesített krediteket, az egyes tantárgyak tematikáit és a vizsgaeredményeket. Mindez elősegíti a diplomák külföldi elismerését, illetve a munkáltató számára pontos információkat közöl a jelentkező munkatárs tudásáról.

Ezek a folyamatok természetesen érintették, érintik a turisztikai felsőoktatást is. A leglényegesebb változás az, hogy a korábban kétféle szakon (idegenforgalom és szálloda, valamint vendéglátó és szálloda) folyó főiskolai képzés helyett a napjainkban egyetlen, turizmus- vendéglátás szakot indíthatnak a felsőoktatási intézmények. A képzés 3 éves Bachelor-képzés, amelyet egy féléves kötelező szakmai gyakorlat egészít ki.

A végzettek „közgazdász turizmus-vendéglátás alapszakon” végzettséget szereznek, és a végzettség tartalmazza a választott szakirányt is. Ez óriási változást jelent, hiszen az eddig megszokottakon túl, mint például szállodai menedzser, utazásszervező, vendéglátó menedzser, ezután olyan végzettséggel is találkozhatunk, mint például rendezvényszervező, települési-térségi-önkormányzati szakértő, egészségturisztikai-rekreációs menedzser, esetleg ökoturizmus-menedzser vagy animátor. Ugyanakkor van olyan intézmény is, amelyik nem él ezzel a lehetőséggel, és általánosabb, hagyományosabb modellként, mintegy a régi struktúrát követve idegenforgalom és szálloda, valamint vendéglátó és szálloda szakirányokat hirdet. A munkáltató számára ezek hasznos információk, mivel egyértelműen kitűnik, milyen ismeretekkel rendelkezik a végzett hallgató.

A jelzett változások egyik legbizonytalanabb pontja a szakmai gyakorlat kérdése volt, hiszen a korábbi két féléves szakmai gyakorlat ideje az új rendszerben egyetlen félévre csökkent.

A szakmai gyakorlat rendje: jelenlegi helyzet

A MAB által jóváhagyott szakalapításnak megfelelően a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók a 7. félévben féléves kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelynek értéke 30 kreditpont.

A felsőoktatási intézmény szerződést köt a szakmai gyakorlat helyszínével, a szerződés tartalmazza a menedzserasszisztensi gyakorlat kötelező elemeit:

  • A hallgató forgatás alapján megismerkedik az adott vállalkozás, intézmény legfontosabb munkaköreivel, gyakorlati tapasztalatokkal mélyíti el elméleti tudását, és felkészül a tanulmányait követő záróvizsgákra

  • A hallgató munkáját a helyszínen kijelölt és a szerződésben megnevezett instruktor útmutatásával, ellenőrzésével végzi, gyakorlatáról beszámolót készít, amelyet láttamoztat az instruktorral

  • Az instruktor véleményezi a hallgató munkáját, és igazolja a gyakorlat teljesítését

  • A főiskola a gyakorlat ideje alatt kapcsolatot tart fenn az instruktorral

A hallgatók általában a következő területeken töltik gyakorlatukat:

  • Szállodák és egyéb szálláshely-szolgáltatók, szállodavállalatok központi osztályai

  • Speciális szálláshelyek (gyógy- és wellnessszállodák, konferenciaszállodák stb.)

  • Wellness- és egészségturisztikai szolgáltatók

  • Vendéglátó vállalkozások és azok központi osztályai, cateringszolgáltatók

  • Utazásszervezők, utazási ügynökségek (utazási irodák)

  • Rendezvényszervezők, konferencia- és kongresszusszervező vállalkozások és intézmények

  • Turizmus központi és helyi irányítási szervei: Turisztikai Szakállamtitkárság, Magyar Turizmus Rt., Tourinform-hálózat, önkormányzatok és egyéb regionális és helyi turisztikai irányítók

  • Nemzeti parkok

  • Közlekedési vállalatok

  • Kutatóintézetek, turisztikai és egyéb menedzsment- tanácsadó vállalkozások

A lehetséges szakmai gyakorlati helyeket a képzést támogató szakmai szövetségek, intézmények segítségével a felsőoktatási intézmény közvetíti, ajánlja fel a hallgatóknak. Lehetőség van arra is, hogy a hallgató egyénileg keressen gyakorlati helyszínt (akár külföldön is), de ebben az esetben is az oktatási intézmény előzetesen ellenőrzi, megfelel-e a helyszín a követelményeknek.

Problémák

Napjainkban 13 felsőoktatási intézmény rendelkezik MAB-akkreditációval turizmus-vendéglátás BA szak indítására. Közülük 10 intézmény a 2006–2007-es tanévben indította a képzést, azaz jelenleg töltik szakmai gyakorlatukat a végzős hallgatók.

A csatolt 1. sz. táblázat az egyes intézmények tantervében előírt szakmai gyakorlat hoszszát tartalmazza. Az összkép meglehetősen kaotikusnak tűnik. Annak ellenére az, hogy 2004-ben a turizmus-vendéglátás BA szak alapításakor az alapító intézmények megegyeztek abban, hogy eleget tesznek a turizmusszakma „követelésének”, és igyekeznek minél hosszabb gyakorlatra küldeni a hallgatókat. Ráadásul a szakmai szövetségek ilyen szellemben adták támogató nyilatkozataikat is az intézményeknek.

A szakmai gyakorlat hossza az egyes felsőoktatási intézményekben
Intézmény neve Szakmai gyakorlat időtartama
(az egyes intézmények által tantervileg előírtak szerint)
Budapesti Corvinus Egyetem 15 hét
Budapesti Gazdasági Főiskola* 5 hónap idegenforgalom és szálloda szakirányon,
és 1+4 hónap vendéglátó és szálloda szakirányon
Harsányi János Főiskola* 6 hónap
Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája*
(Budapesti Kommunikációs Főiskola)
640 óra (=min. 4 hónap)
Károly Róbert Főiskola* (Gyöngyös) 13-15 hét
Kodolányi János Főiskola* 15 hét (szemeszterrel egyezően)
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Apáczai Csere János Főiskolai Kar (Győr)
3+3 hónap idegenforgalom és szálloda szakirányon (6. félév)
3+3 hónap vendéglátó és szálloda szakirányon (5. félév)
Pannon Egyetem (Veszprém)* 4 hónap (=16 hét)
Pécsi Tudományegyetem
Illyés Gyula Főiskolai Kar (Szekszárd)
14 hét
Szolnoki Gazdasági Főiskola* 15 hét
Eszterházy Károly Főiskola (Eger) Még nincs szakmai gyakorlatos évfolyammal tapasztalatuk
Debreceni Egyetem Még nincs szakmai gyakorlatos évfolyammal tapasztalatuk
Miskolci Egyetem Még nincs szakmai gyakorlatos évfolyammal tapasztalatuk
* A megjelölt intézmények egyidejűleg több mint 100 hallgatót küldenek gyakorlatra

A táblázat szerint a „félév” értelmezése nem egységes: az oktatási tárca (és a MAB) szerint a félév egyenlő a szemeszterrel, de ez is tekinthető 13–15 hétnek, ha csak a szorgalmi időszakot vesszük alapul, de tekinthető 17–18 hétnek, ha a vizsgaidőszakot is beleszámítjuk. Van olyan főiskola, ahol a gyakorlat egyértelműen hat hónapig tart (ez a leghosszabb). A vizsgált főiskolák, egyetemek képzésében a turizmus különböző hangsúllyal szerepel, következésképpen az is lényeges, hogy összesen hány hallgatót kell szakmai gyakorlat címén elhelyezni. A felsőoktatási tájékoztatókat tanulmányozva megbecsülhető, hogy most, 2009 őszén kb. 1300–1500 turizmus-vendéglátás BA alapszakos diák tölti gyakorlatát a szakmában. Az intézmények csaknem mindegyike a tantervnek megfelelően az utolsó, azaz a 7. félévre teszi a szakmai gyakorlatot: a kivételt a vendéglátásra specializált képzésre hivatkozva két intézmény jelenti, de ez nem a teljes gyakorlat, hanem csupán a gyakorlat egy részének előbbre hozásával jár.

A fentiek alapján megállapítható, hogy 2010 tavaszán hivatalosan egyetlenegy hallgatóra sem számíthatnak a szakmai gyakorlatos helyszínek, azaz nem lesz gyakornok, akit foglalkoztatni lehetne.

Ha figyelembe vesszük a tényt, hogy bizonyos szakterületeken a tavaszi és nyári időszak kiemelten fontos, például az előbbi a rendezvények szervezése, utóbbi az animációs gyakorlatok lebonyolításának időszaka, illetve hogy vannak olyan területek (például egészségturizmus), amelyek egész évben folyamatosan szeretnének hallgatókat fogadni, azt láthatjuk, hogy a turizmus szakmai szempontjai, igényei és a MAB által megkövetelt, jóváhagyott képzési rendszer nincs összhangban egymással. A gyakorlati helyek sok esetben csak akkor fogadják a hallgatókat, ha ők a jelzettnél hosszabb ideig vállalják a munkát, és eleve így írják ki pályázatot. Gondot jelent néhány felsőoktatási intézményben az is, hogy régóta meglévő külföldi szakmai gyakorlatos kapcsolataikkal hosszú távú megállapodást kötöttek a jelenleginél hosszabb időtartamra.

A hallgatók, ha vállalják a többletgyakorlatot, hátrányba kerül a többiekkel szemben. Összességében az a hallgató, aki öt hónapnál több időt tölt szakmai gyakorlaton, nem tudja időben, a tantervnek megfelelően befejezni tanulmányait, csak később tud a záróvizsgán részt venni, hallgatói jogviszonya megkérdőjeleződik, később kap diplomát, azaz hátrányba kerül a rövidebb időt szakmai gyakorlaton töltőkkel szemben a továbbtanulásra jelentkezéskor (évet veszít) vagy éppen az álláskereséskor.

Javaslatok

A jelzett problémák, ellentmondások kiküszöbölésére óriási segítséget jelenthet a szakmai irányító szervezetek, szövetségek támogatása a következő pontokban:

Vállalkozásokkal kapcsolatban

  1. A szakmai gyakorlatos helyszínek vegyék figyelembe a hallgatók kötelezettségeit: a tanterv szerint legkésőbb a 6. félév szorgalmi időszakának végéig (általában május 15.) megkötött szerződéssel kell rendelkezniük. Számos gyakorlatos fogadóhely ezt nem veszi számításba akkor, amikor ennél későbbi időpontra tervez interjút, versenyeztet hallgatókat. Sokan éppen ezért elállnak egy-egy vonzó lehetőség megpályázásáról, pedig képességeik alapján alkalmasak lennének a betöltésére. Időben küldjék meg igényeiket, hogy a tantervi előírásoktól eltérő időben szervezendő gyakorlatra a hallgató méltányosságból engedélyt kaphasson.

  2. Látszólag javíthatna a helyzeten, ha nem a 7. félévben, hanem korábbi félévben is szerveződnének a gyakorlatok. A MAB által a turizmus-vendéglátás szak szakindítási kérelmében jóváhagyott tanterv szerint azonban a szakmai gyakorlat megalapozását szolgáló speciális tantárgyak (szakirány tárgyak) csak az utolsó tanévben kerülhetnek meghirdetésre.

  3. Kérjük, preferálják a turizmus-vendéglátás szakos hallgatókat, hiszen más, például marketing vagy pénzügy-számvitel szakos hallgatók is jelentkezhetnek, jelentkeznek turisztikai vállalkozásoknál szakmai gyakorlatra.

MAB-bal és érintett minisztériumokkal kapcsolatban

  1. Nem hivatalos forrásból származó az a hír, hogy a Pénzügyminisztérium tervezi a szakmai gyakorlatok eltörlését arra való hivatkozással, hogy az arra a félévre járó normatíva jelentősen megterheli a költségvetést. A Rektori Konferencia már tiltakozott a tervezet ellen, de a veszély nem hárult el.

  2. Annak ellenére, hogy évek óta a turizmusvendéglátás BA szak a legkeresettebbek közé tartozik a felvételizők szempontjából, a MAB plénumának és illetékes szakbizottságának nincs turizmustémában tudományos fokozatot szerzett tagja. Ha ebben változás következik be, minden bizonnyal segíteni fogja a szakma érdekeinek jövőbeni érvényesítését. Addig is kérjük a társadalmi szférát képviselők közé alkalmanként meghívott turisztikai szakemberek közbenjárását a szakmai gyakorlatok presztízsének helyreállításában, illetve a turizmus-vendéglátás szakot érintő speciális struktúra (2 féléves szakmai gyakorlat) esetleges visszaállításában.

Összességében a meginterjúvolt felsőoktatási intézmények készek egy 2. félévi gyakorlat állami normatíva nélküli finanszírozásának megvizsgálására (a hallgatói jogviszony fenntartásával). 

40 éves a turizmusképzés a BGF-en

Az idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Kara. Ebben az alkalomból tavaly ősszel indítottak ünnepi rendezvénysorozatot, mely idén november 4-én jubileumi emléküléssel zárult. Dr. Zimányi Krisztina, a BGF dékánja kiemelte, a főiskola oktatási filozófiájában mindvégig nagy szerepet kapott a magas szintű elméleti oktatás mellett a gyakorlatorientáltság. A főiskola kezdeményezése nyomán valósult meg akkoriban egyedülálló módon, hogy két féléves szakmai gyakorlatot is tartalmazott a hallgatók képzési programja, és mai napig a gyakorlatorientáltság a kar fő vonzereje – hangsúlyozta a dékán. A bolognai folyamat által egy félévre csökkentett szakmai gyakorlatot az intézmény is kevesli, és több turisztikai szervezettel összefogásban kezdeményezi az eddigi gyakorlat visszaállítását. Tervezik, hogy 2010-ben az első bolognai rendszerben végzett hallgatók és a turizmusképzést is kínáló többi felsőoktatási intézmény bevonásával konferenciát szerveznek, hogy levonhassák a szükséges konzekvenciákat, és esetleges változtatásokat kezdeményezhessenek a bolognai rendszert illetően – mondta el dr. Szalók Csilla, a Turizmus Intézeti Tanszék vezetője. Az intézmény a hazai turizmusoktatásban egyedülálló módon angol és német nyelven is nyújt képzést, amelyen félévenként 130–150 diák vesz részt. Ezen hallgatók körét a jövőben kínai és vietnami diákokkal szeretné bővíteni a főiskola, és azon fáradozik, hogy cserediákprogramot építsen ki a két ázsiai országgal. Bővítené szeretnék a gyakorlott vendégoktatók körét, és tervezik, hogy összefogják a szakmát a főiskola egykori diákjaiból álló Alumni Klubban.

Dr. Jandala Csilla, Turisztikai-Gazdálkodási Intézet, igazgató Harsányi János Főiskola
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Utazási irodásként miképp készülnek a majdani esetleges nyitásra?

Kiadónk társoldalai