hirdetés
hirdetés

Az ETC és az UNWTO két közös projektje

Kutatás Oroszország és Kína turizmusáról

A közelmúltban elkészült két kutatás a 39 európai ország nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő Európai Turisztikai Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) együttműködésében Oroszország és Kína turizmusáról, amelynek lebonyolításában és a tanulmány elkészítésében az ETC kutatói csoportjának tagjaként aktív részt vállalt a Magyar Turizmus Zrt. is.
hirdetés
'

Oroszország az egyik legdinamikusabban bővülő, Magyarország turizmusában is fontos szerepet játszó küldőpiac. Az orosz kiutazó turizmust vizsgáló tanulmány – a rendelkezésre álló adatok feldolgozása mellett – a turisztikai szakma képviselővel folytatott interjúk, valamint a potenciális (a következő három évben európai utazást tervező) utazóközönség körében végzett megkérdezések eredményeire épül, és kiemelten fókuszál Európára mint desztinációra.

Kína ugyancsak az egyik vezető küldőpiaca a világ turizmusának: a UNWTO előrejelzése szerint a külföldi utazásokra 2007-ben ötödik legtöbbet költő ország 2020-ra 100 millió nemzetközi turistaérkezést generál. A tanulmány szakmai és nagyközönségi megkérdezések eredményein alapul.

Oroszország

– A turisztikai költés alapján a világ 9. legnagyobb küldőpiaca
– Az utazáshoz kapcsolódó vásárlások tekintetében – Japán és az USA után – a harmadik legfontosabb piac
– 13 egymillió fő feletti lakosú város található az országban
– A statisztika szerint több mint 16 millió orosz él külföldön
– 2001 és 2006 között a szabadidős célú utazások/üdülések száma évente 13,2%-kal bővült
– A legnépszerűbb desztináció Ukrajna, Kína, Finnország, Törökország, Észtország, Lengyelország és Litvánia
– A külföldi utazások során komoly korlátozó tényezőt jelent a vízumkötelezettség
– A külföldi utazások 56%-a szabadidős céllal, további 19%-a rokonlátogatási és 25%-a üzleti céllal történik
– A lakosságnak mindössze 15%-a járt már külföldön
– A fő információforrások az internet, a „szájhagyomány” és az utazási irodák
– Moszkvában több mint 4200 utazási iroda működik

Oroszország

142 milliós lakosságának mindössze 15%-a utazott már valaha külföldre, ám a kereslet gyorsan nő. A külföldi utazás szabaddá válása mellett a kereslet növekedésének motorja a gazdag olajkészletnek köszönhető gazdasági prosperitás és növekvő jövedelmek, továbbá az erős rubel. 2000 és 2007 között évente átlagosan 6,6%-kal nőtt az orosz GDP, és miközben Oroszországot sem hagyja érintetlenül a 2008–2009-es gazdasági válság, az orosz gazdasági növekedés rövid és középtávon jóval meghaladja majd a világ átlagát. Az infláció (amely 2007-ben 9%-os volt) és a munkanélküliség (amely 6,5%-ot tett ki ugyanekkor) csökkent 2000 óta, habár a 2008. évi infláció értéke várhatóan 10,5% fölött lesz. Miközben az ország különböző régióiban lakók, illetve a különböző korosztályok között eltérőek a jövedelmi szintek, a „szürkegazdaságnak” a vásárlóerőre gyakorolt hatását sem szabad alábecsülni. Mi jellemzi tehát a tipikus orosz turistát? Először is, a UNWTO adatai szerint Oroszország a kilencedik legnagyobb küldőpiac a világon a turisztikai kiadások tekintetében: az orosz utazók 2007-ben 34,3 millió külföldi utazást tettek, és 22,3 milliárd dollárt költöttek el külföldön. Miközben 2000 és 2007 között évente 9,4%-kal nőtt az utazások száma, a költés évi 14,0%-kal emelkedett. Az orosz piac meglehetősen heterogén. Az orosz internethasználók számát 2007-ben 59 millióra becsülték, ami a lakosság 43%-ának felel meg – ezzel Oroszország a második helyen áll Európában.

A Magyarországra irányuló orosz beutazóturizmus, 2004-20082007-ben a 34,2 millió kiutazásból mindössze 9,4 millió volt szabadidős utazás. Az üzleti utazások Oroszországban az európai küldőpiacok átlagánál nagyobb részarányt képviselnek. A szabadidős célú utazásokat a késői foglalás jellemzi: 75%-ukat az indulást megelőző két hétben foglalják le. A FÁK országain kívül a legkedveltebb desztinációk: Kína, Finnország, Törökország, Egyiptom, Észtország, Litvánia, Németország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország. A vendégéjszakák számát tekintve a legnépszerűbb európai úti célok: Törökország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Németország és Ciprus. (Néhány ország, például Franciaország, nem közölt az összehasonlítást lehetővé tévő adatokat.) Európa egyre inkább szembesül a távoli desztinációk, Délkelet-Ázsia és Észak-Afrika konkurenciájával. Az orosz légi közlekedés látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, és Moszkva, illetve Szentpétervár mellett egyre több regionális repülőtér kerül közvetlen összeköttetésbe az európai légi kikötőkkel. A légitársaságok száma is folyamatosan növekszik, 2007-ben már több mint ötven légitársaság indított menetrend szerinti járatokat.

Az Oroszországban képviseletet fenntartó turisztikai hivatalok száma gyorsan nő, akárcsak a piacon megjelenő szállodáké és szállodaláncoké. Ám helyszíni képviseletet létrehozni és fenntartani igen költséges.

Néhány érdekesség az utazásszervezőkkel, utazási irodákkal készült interjúkból: Európa legnagyobb vonzerejét a kulturális örökség jelenti. A turisták legfontosabb információforrásai a nyomtatott kiadványok és a kültéri hirdetések, továbbá a televízió és a rádió. Az internetet nem említették a megkérdezettek. Népszerűek a speciális érdeklődést kielégítő szervezett utak, például a bolhapiacok, aukciók felkeresése, a bor- és sajttúrák, a filmek köré szerveződő utazások, a legnagyobb azonban a tengerparti utazás iránti kereslet. A wellness, az üzleti utazások, az incentive utazások esetében ugyanakkor még jelentős fejlődési lehetőségek vannak.

Az orosz fogyasztók számára a legfontosabb szempontok az úti célról való döntés során: a helyszín újdonsága, a jó hangulat, a szállás minősége, a tanulás lehetősége és a szabadság érzete. Utazásuk tervezése során kifejezetten érdeklődnek a praktikus információk (például nyitvatartási idők, árak, lehetséges kirándulások stb.) iránt.

Kína

– A világ egyik legdinamikusabban fejlődő küldőországa
– Európa piaci részesedése továbbra is alacsony
– Az 1,3 milliárd fős lakosság 41%-a él városokban
– A dinamikus gazdasági bővülés ellenére alacsony az egy főre eső GDP (2006- ban 2020 USD)
– A legnépszerűbb európai desztinációk – Oroszország mellett – Németország, Franciaország és Nagy-Britannia
– Nő a szabadidős utazások aránya
– A családok elsősorban július–augusztus hónapban kelnek útra, míg az üzleti utazások „főszezonja” a májustól októberig tartó időszak
– A legnépszerűbb a városlátogatás, a tengerparti utazás és a körutazás; egyre kedveltebbek továbbá a földközi-tengeri hajóutak
– A szervezési nehézségek ellenére nő az egyéni utazások iránti kereslet
– Általában gyermekek nélkül utaznak
– Egy európai utazás során átlagosan 1500-3000 eurót költenek, az egy napra és egy főre eső költés alacsony, akár 50 euró alatti
– Az utazók jellemzően 1-2 hónappal az utazás előtt hoznak döntést
– Az internetnek elsősorban az információkeresésben van szerepe
– A kulturális és kommunikációs különbségek az utazásokat is jelentősen befolyásolják
– Jelenleg több európai országot keresnek fel egy utazás alkalmával, de a trend a kevesebb desztináció/alkalom felé mutat
– 19 európai reptérről van közvetlen járat Kínába, ami heti 234 járatot jelent

Kína

A tanulmány szerint Kína a nemzetközi turizmus egyik legdinamikusabban növekvő szereplője: 2006-ban a külföldi utazások száma elérte a 34,5 milliót, ami 2000 óta átlagosan 22,0%-os növekedésnek felel meg. A külföldi utazások 70%-a azonban Hongkongba és Makaóra irányul, Európa részesedése 5% körüli. Az erős szabályozottság megnehezíti az európai szolgáltatók munkáját is, nehéz fenntartható és nyereséges üzletmenetet elérni az alacsony árakkal dolgozó, egy utazás során több desztinációt/országot felkereső kínai kiutazóturizmus piacán. A gazdasági mutatók optimizmusra adnak okot: Kína a világ harmadik legnagyobb országa, 1,3 milliárd lakossal.

A GDP 2000 óta átlagosan évi 10%-kal bővül, ami a diszkrecionális jövedelmek emelkedésével is együtt jár. A gazdasági változások mellett a demográfiai változások is az utazásokat támogatják, az előrejelzések szerint 2025-re az ún. középosztály eléri az 500 millió főt.

Figyelembe véve, hogy a statisztika csak az érkezési országot (ahol a kontinensre belépnek az utazók) méri, Európában a legnépszerűbb úti célok közé Oroszország, Németország, Ausztria és Svájc tartozik. A tour-operátorok által programozott országok között Németországot Franciaország és Olaszország követi. Európa legnagyobb versenytársa az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália.

Egy európai utazás során a kínaiak átlagosan 6–8 országot keresnek fel, a visszatérő utazók ennél kevesebbet. Európába az átlagosnál több férfi érkezik – az üzleti utazásoknak köszönhetően. Az utazók fele 25 és 44 év közötti, azonban az idősebb korosztályok esetében is dinamikus bővülés jellemzi a távoli, tengerentúli utazásokat. Európába a legtöbben a május–szeptember közötti időszakban érkeznek, az utazók több mint fele a családjával kel útra. 2006-ban több mint 670 utazási iroda foglalkozott kiutazóturizmussal. Az ADS rendszer az utazásszervezőket is erőteljesen szabályozza, azokat például, akik „elveszítenek” utasokat, időlegesen vagy véglegesen törlik az ADS-irodák listájáról.

Kínában a lakosság 12%-a „online”, ami 162 millió internetfelhasználót jelent. A világhálót a külföldi utazások során elsősorban tájékozódásra és nem foglalásra használják, ami a következő években várhatóan így is marad, hiszen a vízumok beszerzéséhez az utazási irodák nyújtanak segítséget. Annak ellenére, hogy Európa a kínai utazók „álomdesztinációja”, a kontinensre irányuló utazások száma volumenét tekintve továbbra is alacsony – és meglehetősen árérzékeny. Az országban 30 külföldi – ebből 17 európai – turisztikai képviselet működik. Európa mint turisztikai desztináció egységesen jelenik meg a kínai piacon. A Magyarországra irányuló kínai beutazóturizmus, 2004-2008Ezt a képet befolyásolja az euró és a schengeni övezet. Az ismert európai jelképek, épületek (mint például az Eiffel-torony vagy a Colosseum) mellett a kínai utazók körében nagy igény mutatkozik a vásárlásra, a helyi szokások megismerésére. A negatív percepciók között az „arrogánst”, „drágát” említik, illetve hogy az európaiak „nem értik meg a kínai látogatókat”. És hogy mivel lehetne javítani Európa mint desztináció megítélésén? A kutatás során megkérdezett szakértők az egyszerűbb vízumot, a jobb minőségű kínai ételeket, az útvonalak nagyobb választékát, a kínai nyelvű promóciós és információs anyagokat, valamint a légi kapacitás bővítését említették.

A tanulmányok az ETC www.etc-corporate.org honlapján keresztül vásárolhatók meg, áruk 75–75 euró. A tanulmányok magyar nyelvű összefoglalói a Magyar Turizmus Zrt. által kiadott Turizmus Bulletin című szakmai folyóiratban fognak megjelenni.

Magyarországi helyzetkép

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2008-ban 311 565 orosz és 62 691 kínai vendégéjszakát regisztráltak. A korábbi évek kedvező tendenciáit követően 2008-ban is dinamikus bővülés jellemezte ezen fejlődő küldőpiacokat: az oroszok 17,0%-kal, a kínaiak 13,4%-kal több vendégéjszakát töltöttek hazánkban, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján Oroszország hazánk 11., Kína 29. legfontosabb küldőpiaca. Míg minden 100 kínai vendégéjszakából 75-öt a főváros mondhat magáénak, ugyanez az arány az orosz piac esetében „csak” 63%, aminek hátterében az egészségturisztikai szolgáltatások (Hévíz, kelet-magyarországi fürdővárosok) népszerűségét szükséges kiemelni. A Magyar Turizmus Zrt. oroszországi és kínai külképviseleteinek tevékenységét tartalmazó 2009. évi marketingtervek letölthetőek a www.itthon.hu honlap szakmai oldalain belül, a http://itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/marketingterv- akcioterv linkre kattintva.

További információ:
Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport
Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113.
• Telefon: 06-1/488 8710 fax: 06-1/488 8711
• E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piaci iránytű
Fogadóóra: minden csütörtökön 14–17 óráig, előzetes bejelentkezést követően.

 

 

 

 

'
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai