hirdetés
hirdetés

Választási segédanyag

Hogyan kezeli a négy parlamenti párt választási programjában a turizmust, azaz azt az ágazatot, amely a GDP-nek csaknem a 9 százalékát adja, és ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 300 ezret?
hirdetés

Négyévente mindannyiunknak muszáj választania, bár a döntés nehéz lehet. A Turizmus Trend azzal próbálja olvasói számára megkönnyíteni a választást, hogy ismerteti a négy parlamenti párt turizmussal kapcsolatos választási programját, illetve az ágazat jövőjével, valamint a fejlesztés irányaival és forrásaival kapcsolatos elképzeléseiket. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a kormányra kerülő pártok eredeti koncepciója a koalíciós tárgyalások során módosulhat. A feltett kérdések megoldása néhány esetben a kormányzat hatáskörébe tartozik, tehát a pártoktól az ezekre kapott válaszok szükségszerűen nem teljesen relevánsak.

Kérdések

  1. Tervezik-e a régiós rendszer átalakítását?
  2. Változtatnának-e a régiók irányításán?
  3. A kiemelt üdülőkörzetekkel kapcsolatban terveznek-e változásokat?
  4. A turizmushoz kapcsolódó adókulcsokon változtatnának- e?
  5. A turizmushoz kapcsolódó kormányzati struktúra átalakításán gondolkodnak-e?
  6. Mit tartanak a legjobban eladható (fejlesztendő) turisztikai termékünknek?
  7. A korábbinál több állami pénzt fordítanának-e a turizmus fejlesztésére? Mennyi pénzt pályázhatnak meg a kis- és középvállalkozások, lesznek-e új alapok, növelnék- e az MT Rt. költségvetését?
  8. Mit tartanak a leggyorsabban megvalósítandó turisztikai fejlesztésnek?
  9. Mennyire tartják hatékonynak az országmarketinget jelenlegi formájában?

MDF: legyen Magyarország az egészség szigete!

Az MDF turizmusfejlesztési koncepciójának meghatározó eleme az egészségügy fejlesztési programja. Eszerint nem csak a wellnessturizmussal vagy az egyénileg ide utazó nyugati turistákkal kellene foglalkozni. Tárgyalni kellene a határon túli és a nyugat-európai biztosítókkal arról, hogy azok finanszírozzák betegeik Magyarországon történő ellátást is, elsősorban a rehabilitációt. E módon a magyar betegek ellátását segítő egészségügyi rendszer is továbbfejlődne, miközben a magyar gazdaság számára bevételt jelentene. Az ellátórendszer fejlődése munkát teremtene a hátrányosabb helyzetű déli, délkeleti régiókban még a mezőgazdasági beszállítóknak, a bioélelmiszer-termelőknek is. A feltételek megteremtéséhez EU-forrásokat és a magántőkét is igénybe lehetne venni. Arra kérdésre, hogy mindehhez mekkora tőkére lenne szükség és mikorra valósulhatna meg, Pusztai Erzsébet országgyűlési képviselő azt válaszolta, hogy mindenképp hosszabb és több lépésből álló folyamatról van szó. Az is a tárgyalások előrehaladtával derül majd ki, mekkora tőkére lenne ehhez szükség.

Pusztai Erzsébet komoly lehetőséget lát még a konferencia-turizmusban; jóval több lehetőség állna előttünk, ha felépülne a nagyon hiányzó kongresszusi központ. A konferenciákat érdemes lenne szerinte wellness típusú programokkal összekötni. Fontos lenne a kulturális programkínálat bővítése is, beleértve a magyar népi kultúra magas színvonalú terjesztését is.

MSZP: a turizmus az egyik húzóágazat

Az MSZP a modern versenyképes ipart, az üzleti logisztikai szolgáltató központokat, valamint a turizmust tartja olyan húzóágazatnak, amely biztosítja Magyarország sikerességét. Az ágazat fejlesztése a párt szerint nemcsak élénkíti a gazdaságot, munkahelyeket teremt, fejleszti a vidéket, hanem az emberek életminőségét is javítja. Az MSZP programjában – mint Pál Béla politikai államtitkár kérdésünkre elmondta, az ágazat interszektorális jellege miatt -, a turizmussal, az ágazattal kapcsolatos elképzelések több helyen is megjelennek, például a közlekedés fejlesztése és a vállalkozások élénkítése kapcsán is. A programban olyan kulcsszavak szerepelnek, mint az „erős, esélyteremtő és az esélyeket kiegyenlítő állam”, „bátor fejlesztéspolitika”, „felelős gazdaságpolitika”, nemzeti modernizáció és progresszió".

  1. A cél a regionális intézmények megerősítése, hogy minél több döntés helyben születhessen meg.
  2. A régiók és kistérségek hatáskörének és szerepének növelése az önkormányzati finanszírozás átalakulásával valósulna meg. Cél annak elérése is, hogy a források 50 százalékáról helyi szinten szülessenek a döntések.
  3. Az MSZP elképzelései szerint kiemelt turisztikai övezet Budapest, a Balaton, és igen fontos a Tisza térségének valamint a Dunamente integrált fejlesztése.
  4. Az alapelv az, hogy csökkennek a vállalkozások, az állampolgárok és a családok adóterhei. Ennek megfelelőem a tervek szerint átalakul a helyi adózás rendszere is.
  5. Pál Béla szerint a kialakult rendszer (Magyar Turisztikai Hivatal, Magyar Turizmus Rt.) biztosítja az ágazat stabil szakmai irányítását. Az MSZP szerencsésnek tartaná, ha a jövőben egy területen összpontosulnának a turizmussal, a vendéglátással és a szállásadással kapcsolatos kormányzati felada-tok. A közigazgatás reformjáról, – s arról hogy hány minisztérium lesz, hová tartozik a turizmus – érdemben majd a választások után lehet dönteni.
  6. A nemzeti szintű prioritások közé tartozik a gyógy- és egészségturizmus, a wellness-, fitnesz-szolgáltatások fejlesztése, az örökségturizmus (világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, falusi turizmus, lovasturizmus, gasztronómia, kiemelt rendezvények) és a kongresszusi turizmus, amibe beletartozik az 5 ezer fő befogadására alkalmas kongresszusi központ mielőbbi megépítése, valamint a turistafogadás feltételeinek javítása.
  7. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ezermilliárd forint felhasználását célozza meg 2006 és 2015 között. A pénz nagyobb része EU-s forrásokból származik, de fontos lesz az állami rész, az önkormányzatok és a magántőke szerepvállalása is. Az MT Rt. költségvetése várhatóan évi 5-6 milliárd forint között mozog majd.
  8. A kongresszusi központot a következő ciklusban felépítik. Csaknem ugyanilyen fontos a repülőtéri gyorsvasút megépítése is, és az igen fontos kategóriába sorolható a vidéki repülőterek fejlesztése, a műemlék-fürdők felújítása és a gyógyfürdők rekonstrukciója. Ezek a beruházások párhuzamosan is futhatnak.
  9. Az államtitkár szerint abban, hogy tavaly Magyarország 19,3 millió vendégéjszakát könyvelhetett el, nagy szerepe volt az MT Rt. komoly és színvonalas szakmai munkájának. Sokat ígér az idei „Nagy ízutazás” nevű program is, hiszen Magyarországon 2006. a bor és gasztronómia éve. Az ország imázsának alakítását, megjelenítését célirányosabbá lehetne tenni, ha tovább erősödne más tárcákkal, ágazatokkal az együttműködés egy egységes Magyarország kép kialakítása érdekében, amelynek előmunkálatai már megkezdődtek.

SZDSZ: liberális pragmatizmus

Az SZDSZ választási programjában a vidék, a vállalkozások és az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolja össze a turizmust. A program nem hirdet külön turisztikai programot, hanem az a célja, hogy megteremtsék a megfelelő hátteret a turisztikai vállalkozások fejlődéséhez. Így elsősorban az utak, a vasutak és a szélessávú internetes hozzáférés fejlesztését tartják fontosnak. A regionális és a kistérségi fejlesztésekkel kapcsolatban az az SZDSZ álláspontja, hogy a szétaprózott önkormányzatok nem képesek komoly fejlesztésekre. Jobb eredményt lehet elérni, ha egy adott kistérség több hasonló adottságú települése fog össze, és adott filozófia köré szervezi a turizmust. Központi támogatások lesznek, de a cél, hogy a vállalkozói tőke, a kedvező feltételekkel felvehető hitel és a pályázatok jelentsék a fejlesztések forrásait. „Az állam szerepének arra kell korlátozódnia, hogy akár állami pénzből is megoldja az oktatást, lehetővé tegye, hogy a vállalkozók szakemberekké váljanak” – mondja Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

  1. A régiók kialakítása ellen nincs kifogásunk, legfeljebb az, hogy nem működnek - mondja Dióssy. „Elmozdulás nem volt ezen a téren az elmúlt négy évben. Nem akarunk másfajta felosztást, az se lenne jobb. Többpárti összefogással lehetne csak segíteni: a kistérségeket kell megfelelően működtetni, lehetőleg az önkormányzatok számának csökkentésével.”
  2. Az SZDSZ ezt mindenképp szükségesnek tartja. A feladat a kompetencia áthelyezése megyei szintről kistérségi szintre.
  3. Az SZDSZ szerint nem államilag kell meghatározni, mi legyen kiemelt üdülőkörzet. A Balaton fontos, de nem az üdülőkörzetté nyilvánítása jelent valódi segítséget, hanem az, ha a kormány kiáll a jó elképzelések mellett és akár Brüsszelben is lobbizik érte.
  4. Az SZDSZ az egységes, 20 százalékos kulcsokon alapuló adórendszer mellett van. Ezt két év alatt, fokozatosan vezetnék be. Az adórendszert megtisztítanák a kedvezményektől és azokat más formában juttatnák el a jogosultaknak.
  5. Az SZDSZ rossznak tartja azt, hogy jelenleg tárca nélküli miniszter felügyeli a turizmust. Az elképzelések szerint tíz minisztérium lenne, a turizmus pedig a létrejövő Terület- és Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz tartozna. Arról, hogy konkrétan mely intézmények megszüntetését tartják szükségesnek, Dióssy Gábor nem nyilatkozott, azt azonban hangsúlyozta, hogy a turizmus fejlesztése több mint területfejlesztés.
  6. Gyógyturizmus, konferenciaturizmus, falusi turizmus. Nagy lehetőségek vannak a termálturizmusban, de az SZDSZ szerint nem fürdőket kell építeni, hanem inkább komplex szolgáltatások nyújtására kell törekedni. Hatalmas lehetőségek rejlenek a vidéki munkaerőben. „Csodát tudnának tenni, ha sikerülne őket »átcsatornázni« a turisztikai szolgáltatásokat nyújtók közé. 
  7. A turizmus fejlesztésére nem szándékozik a korábbinál többet fordítani az SZDSZ, sokat tenne viszont a turizmust támogató infrastruktúra fejlesztéséért, illetve az ágazat működési feltételeinek javításáért. Be lehetne vonni a magántőkét és az önkormányzatokat, az állami mellett pedig EU-s források is rendelkezésre fognak állni.
  8. Az infrastruktúra fontosságát hangsúlyozó elképzeléseinknek megfelelően a ferihegyi gyorsvasút megépítését.
  9. Az SZDSZ szerint nem hatékony az országmarketing. Túl sokan foglalkoznak vele, jobb lenne, ha kevesebb kampányt bonyolítanának, hatékonyabban.

Alulról építkező rendszert javasol a Fidesz

Mivel a legnagyobb ellenzéki pártnak csaknem három hét nem volt elég ahhoz, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, az interneten próbáltunk tájékozódni arról, mi a Fidesz elképzelése a turizmusról. Az ágazat irányításáról Bánki Erik fideszes képviselő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagja nyilatkozott a Turizmus Panorámának. Szerinte létre kellene hozni egy alulról építkező desztinációs menedzsmentrendszert. A piramis alján a helyi, kistérségi desztinációs menedzsmentszervezetek állnának, amelyeket a helyi önkormányzatok és vállalkozások hoznának létre, és amelyek feladata az lenne, hogy gondoskodjanak a kutatásról, a termékfejlesztésről, valamint a marketingről, és az értékesítéshez is segítséget nyújtsanak. Jogosítványaik a tervek szerint széles körűek lennének: beleszólhatnának a települések rendezési tervébe, ők adhatnák ki a turizmussal kapcsolatos működései engedélyeket. A piramis következő, regionális szintjén a Regionális Fejlesztési Ügynökség, az RMI és a RIB áll, amelyeket összevonnának. A harmadik szinten a nemzeti desztinációs szervezet állna, amely egyesítené azokat a felelősségi és jogköröket, amelyeket ma az MT Rt., a Magyar Turisztikai Hivatal és a területet felügyelő államtitkárság gyakorol.

A Fidesz továbbá fontosnak tartja a belföldi turizmust, bár azt kétli, hogy ennek motorja az üdülési csekkek intézménye lenne. Bánki szerint sokkal fontosabbak a Széchenyi-terv projektjei, hiszen a fürdő- és szállodaberuházások mellett egy sor panzió és vendéglátóhely is megújult.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai