hirdetés
hirdetés

Ígéretes küldőpiac

Szappanoperával nyerhetjük meg a koreai turistákat

Az ázsiai küldőpiacok kapcsán a legtöbb hazai turisztikai szakembernek Japán és Kína jut először eszébe, pedig a Dél-Koreai Köztársaságból közel annyi turista érkezik hozzánk, mint Japánból, a növekedés tempója pedig sokkal gyorsabb, mint a kínai relációban. Ezért is volt hasznos az a szakmai nap, amelyet a minap a Magyar Turizmus Zrt. szervezett a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapest Airport és a Koreai Kulturális Központ támogatásával Budapesten.

hirdetés

A jelenlegi növekedés tartós lehet, mivel a kilátásaink is jók – mondta a kulturális központ vezetője, Kim Jae Hwan. Magyarország a jövő piaca lehet a koreai turisták számára, ugyanis egyre jobban érdekli őket Kelet-Európa. Az is elhangzott, hogy túlnyomó többségük csoporttal érkezik, alig marad többet nálunk egy éjszakánál, és a Bécs–Prága–Budapest háromszöget járja végig.

ŐRÜLT TEMPÓ

Aranyossy Mihály, a Magyar Turizmus Zrt. irodavezetője hozzátette, hogy közel 100 ezer turista érkezett hozzánk tavaly Dél-Koreából, az eltöltött vendégéjszakáik száma megközelítette a 130 ezret. Az is látszik viszont, hogy az átlagos tartózkodási idejük csupán 1,3 éjszaka, míg a kínai vendégek 1,9 éjszakát maradnak.

Sztojanovits Kristóf, az MT Zrt. regionális marketingigazgatója adott részletes elemzést a koreai turisták utazási szokásairól. Elmondta, hogy nagyon szembetűnő a koreai forgalom felfutása: míg 2009-ben csupán 34 ezer koreai vendégéjszakát regisztráltak nálunk, addig 2013-ban már 102 ezret. Ehhez képest is kiugró a növekedés 2014-ben: a vendégszám 40, a vendégéjszakák száma 26%-kal ugrott meg egyetlen év alatt, így az év végére a koreai vendégéjszakaszám elérheti a 150 ezret, és így megelőzheti Japánt a küldőországok között.

A dél-koreai turistákat azért is szeretjük különösen, mert 91%-uk szállodában száll meg, így adózott jövedelem keletkezik a gazdaságban. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy csak 22%-uk érkezik repülővel, a többség busszal fedezi fel hazánkat. Ennek egyértelműen az az oka, hogy a Korean Air légitársaság Bécsbe és Prágába összesen heti hét járatot üzemeltet, a három főváros között pedig busszal közlekednek.

A koreaiak szeretnek olyan országokba utazni, ahol koreai cégek működnek, nálunk jó néhány ilyet találni, továbbá a szappanoperák helyszíneit is előszeretettel keresik fel. Az utóbbi évek egyik leggyorsabban felfutó desztinációja, Horvátország is annak köszönheti népszerűségét, hogy több ismert tévésorozatot forgattak déli szomszédunknál.

Hazánknak nincs turisztikai képviselete az országban, így a visegrádi négyekkel közösen promotáljuk a magyar turizmust, illetve tanulmányutakat szervez újságírók és utazásszervezők részére a nemzeti turizmusmarketingszervezet. Hamarosan azért elindul egy koreai nyelvű weboldal Magyarország látnivalóiról, benne elsősorban budapesti információkkal, és készül egy kiadvány is tízezer példányban. Sztojanovits Kristóf kiemelte, hogy a budapesti Koreai Kulturális Központtal karöltve állították össze a kiadvány tartalmát, így az teljes mértékben megfelel a koreai igényeknek.

ÁZSIAI TURISTÁK VENDÉGÉJSZAKÁINAK SZÁMA:

  KÍNA JAPÁN DÉL-KOREA
2011 116 100 134 700 60 700
2012 127 900 153 000 71 000
2013 138 500 162 800 102 000
2014 160 700 146 400 129 000

GULYÁS ÉS HALÁSZLÉ – TÁVOLI ROKONOK VAGYUNK?

Lengyel Miklós volt szöuli és phenjani nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy Dél-Koreát sokáig nem tartottuk fontos piacnak, ami nem is csoda, mivel 1989 előtt nem is volt hivatalos kapcsolatunk vele. A keleti blokk országai közül mi nyitottunk először feléjük, és ezt nem felejtik el.

Sokan ráadásul távoli rokonnak tekintenek minket, érdekes módon a halászlé és a gulyás ízvilága sem idegen számukra, hasonló fogások ott is megtalálhatók az étlapon. A magyarországi éttermeknek ezért érdemes lenne koreai nyelven is feltüntetniük ezeknek a fogásoknak a nevét. Nem esznek sósan, de szeretik a csípőset és a zsíros disznóhúst. Nem tudnak meglenni a tipikus korai rozspárlat, a szodzsu nélkül – hallhattuk.

A koreai emberekre jellemző, hogy nagyon sokat dolgoznak, így egy évben maximum két hét szabadságuk van. Ezért maradnak rövid ideig egy városban, hiszen minél több országot kell kipipálniuk néhány nap alatt. Egyszerre hagyománytisztelők és modernek. Lengyel szerint koreai nyelvű kiadványokkal, nekik kidolgozott speciális programcsomagokkal és közvetlen légi járattal lehetne még jobban fellendíteni a koreai turistaforgalmat Magyarországon.

Óriási lehetőség van a koreai celebekben is, ugyanis ezrek indulnak útnak egy-egy népszerű sorozat hatására a forgatási helyszínekre. Horvátország hihetetlenül népszerűvé vált az utóbbi időben, éppen egy ott játszódott szappanopera hatására. Sajnos mi, magyarok nem használtuk ki igazán, hogy Lee Byung-hun főszereplésével nálunk forgatták az Iris című filmet.

Új, speciális csomagajánlatokkal – golf, gyógyvíz és fesztivál – lehetne egy-két éjszakával meghosszabbítani a koreai turisták tartózkodását, de a nászutasprogramok is érdekelnék őket.

TILOS A SÜLT KRUMPLI

A koreai turistákat egy nálunk élő, idegenvezetőként és étterem-tulajdonosként dolgozó honfitársuk mutatta be közelebbről a konferencián. Justin Min Kim elmondta, hogy eltérő igényekkel és szokásokkal rendelkeznek a különböző korcsoportokhoz tartozó turisták. A legidősebbek, az 50–70 év közöttiek három- négy hónappal előre lefoglalják útjukat, a programváltozást nem tolerálják és csak koreai ételt fogyasztanak. Sült krumpli semmiképp ne legyen a tányérjukon, mert akkor úgy gondolják, gyorséttermi kosztot kapnak. Mivel nehezen boldogulnak a latin betűkkel, képes étlappal várjuk őket. Konzervatívok, ezért ledöbbennek, ha miniszoknyás vagy tetovált felszolgálókkal találkoznak. A konzervatív beállítódás igaz a második csoportra is. A középkorú turisták általában serdülő gyerekükkel érkeznek, ők azok, akik csak utazás előtt egy hónappal döntenek arról, hogy útnak indulnak. A koreaiak bárány- és pulykahúst nem esznek, és a folyami halat sem szeretik. Étkezésnél először az idősebb vendégeket kell kiszolgálni, mégpedig a férfiakkal kezdve, a középkorúak esetében viszont a nőké az elsőség.

FESZTIVÁLOZÓK, ORVOSTANHALLGATÓK

Érdekes módon a legfiatalabbak azok, akik akár több hónapra előre eltervezik érkezésüket. Ők árérzékenyek, képesek néhány ezer forintért olcsóbb repülőjegyet vásárolni, és vevők a különleges, egyedi élményekre, például szívesen mennek a Sziget Fesztiválra.

Kim szerint komolyabb marketinggel sokkal több koreait lehetne idecsábítani a magyarországi egyetemekre, külön toborzóprogramokat lehetne indítani, mivel a családok szeretik előre megnézni, hova íratnák be a gyereket. Ehhez képest egyedül a Pécsi Tudományegyetemnek van koreai nyelvű honlapja. Érdemes lenne szerinte kilépni a Bécs– Budapest–Prága arany háromszögből, és horvátországi, boszniai és montenegrói úti célokkal kombinálni a klasszikus útvonalat. Imádják a koreai vendégek az olyan programokat, amelyekbe bevonják őket, legyen szó közös szüretelésről vagy népviseletbe öltözésről, mivel szívesen vesznek részt a helyi, hagyományos élményekben.

POTENCIÁLIS ÜZLET A SZOMSZÉDBAN

Szlovéniában valóságos robbanás történt a koreai vendégforgalomban az utóbbi három évben, tavaly már 68 ezer vendégéjszakát töltöttek el az alpesi országban, az idén pedig várhatóan a 80 ezret is eléri ez a szám – tudtuk meg Karmen Novarlictől, a Szlovén Turisztikai Hivatal főosztályvezetőjétől. Tavasszal még charterjáratok is közlekednek közvetlenül Koreából Szlovéniába. Többségük (43%) az Alpok hegyvidékeit keresi fel, és csupán 18%-uk tölt el egy éjszakát Ljubljanában. Érdekes módon alig van átfedés (10%) a Szlovéniába és a Magyarországra utazó koreai turistacsoportok között, vagyis itt óriási növekedési potenciál rejlik mindkét ország számára.

Szántó Zoltán
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai