Börgönd lehetne az új Ferihegy?

Szerdára virradó éjjelig tartott a Malév-bizottság legutóbbi ülése, amelyen az az ötlet is felmerült, hogy a Székesfehérvár melletti Börgöndön kellene új nemzetközi repülőteret létrehozni a "ferihegyi repülőtéren tapasztalható kaotikus állapotok" megoldására. 

A Malév privatizációját, majd visszaállamosítását, és a Budapest Airport privatizálását vizsgáló bizottság jelentéséről szóló általános vitával fejezték be a képviselők a keddi napirend tárgyalását szerdára virradó éjjel.

Varga István, a 2012 második felében vizsgálódó bizottság fideszes elnöke expozéjában Napóleon waterlooi csatájához hasonlította a Malév ügyét, majd hozzátette, a ferihegyi repülőtéren kaotikus állapotok vannak: reménytelen a világ nagyobb városaiba eljutni, mert nincs közvetlen összeköttetés, a reptéri árak pedig magasak. A privatizációval azt érték el, hogy se nemzeti légitársaság, se pedig repülőtér nincs.

A további megállapításokról elmondta, az idő rövidsége miatt nem sikerült minden szereplőt meghallgatni és nem tudtak mindenfajta működést rekonstruálni. Azért csak 2010-ig vizsgálták az eseményeket, mert az unió bizottsága is eddig vizsgálódott az állami támogatások ügyében.

Ezekről Varga István azt mondta, minden állami beavatkozás szabályszerűtlen és jogszerűtlen volt. A privatizáció során a vevő semmilyen kockázatot nem vállalt, azokat az államra terhelte vissza, a 2007-esnél is rosszabb helyzetet pedig a szibériai anyacég csődje súlyosbította - mondta.

A bizottság javasolja, hogy készüljön vizsgálat egy másik nemzetközi repülőtér létrehozásáról, Varga István szerint a Székesfehérvár közelében lévő Börgöndön erre lenne lehetőség. Javasolják azt is, hogy vizsgálják át a Budapest Airport nemzetbiztonsági helyzetét és készüljön nemzeti légügyi stratégia is.

A börgöndi repülőtér: nagyszabású tervek, majd hosszú csend

A Börgöndi repülőtér Székesfehérvártól 10 km-re délre, a városhoz tartozó Börgönd közelében helyezkedik el. Megnyitása óta számos repülőnapnak és más rendezvénynek adott otthont. Az utóbbi években az Albatrosz Repülő Egyesület üzemeltette, így motoros- és vitorlázórepülő oktatásra, repülőgép-tárolásra, valamint sárkányrepülésre is mód nyílt a repülőtéren.

A repülőtér építését 1936-ban az 1/1 és az 1/2 Vadászrepülő századok Börgöndre telepítése után kezdték meg. A trianoni békeszerződés megkötései miatt csak rejtett formában történhetett a katonai repülés Fiat CR–30 és CR–32 típusokkal.

A második világháború idején (1939-től) a repülőtérnek fontos szerepe volt vadászrepülők és bombázók állomásoztatásában.1942-43-ban nagyszabású építkezések folytak a repülőtéren: új hangárokat és műhelyeket építettek.

1943-tól a Német Légierő is használta a repülőteret a Magyar Királyi Légierővel közösen. A repülőtéren a háború minden fontos repülőgépe megfordult, jellemzően Ju 87 Stukazuhanóbombázók, Bf 109 vadászrepülők és egy alkalommal az óriás Me 323 Gigant szállítógép is. A szovjet előrenyomulást követően 1944 decemberében a repülőteret elfoglalták az oroszok. A német és magyar repülőgépek helyére a szovjet Po–2 típusok kerültek.

A háborút követően az építő zászlóalj, majd 1951-től a Csatarepülő Ezred Il–10 típusú gépekkel, 1957 és 1973 között pedig a Légvédelmi Tüzér Rakéta Ezred szolgált Börgöndön. A Mechanikai és Technikai Csapatrepülő Parancsnoksága alatt 1973-tól két évig a könnyű helikopter osztály Mi–2-es helikopterekkel, 1975-től 1992-ig pedig a 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred Mi–2-es (két század) és Kamov Ka–26-os (egy század) gépekkel használta Börgöndöt. Ezen időszak alatt a repülőtéren kapott elhelyezést az ország egyetlen ejtőernyő javító és készítő műhelye is.

1995-től a repülést és a repülő sportokat az Albatrosz Repülő Egyesület képviseli Börgöndön, illetve ezzel együtt Székesfehérváron.

A tervek szerint 20-25 milliárd forintos fejlesztés 2008 szeptemberében kapta meg a jogerős építési engedélyt.[7] Az eredeti tervek szerint 2010 tavaszára a repülőteret egy két kilométer hosszú kifutópályával, egy ötezer négyzetméteres utasterminállal és kiegészítő létesítményekkel kellett volna bővíteni. A beruházó úgy tervezte, hogy a kibővítés utáni első évben 150 ezer, a hetedik évben kb. 1,5 millió utas fordul majd meg a légikikötőben.[8] A fejlesztések ugyanakkor csak nagyon lassan haladtak, az építési engedély kiadása utáni harmadik évben a tervekből még semmi sem valósult meg.Jelenleg a repülőtéren jelentős beruházás előkészítése van folyamatban. Az Alba Airport fejlesztési szerződést kötött a repülőtér területét birtokló Székesfehérvár és Aba vezetőivel, valamint a repülőtér fejlesztésébe bekapcsolódott Biggeorge's-NV ZRt. A repülőteret a fejlesztésekkel nemzetközi repülőtérré és a fapados légitársaságok számára is elérhetővé kívánják tenni. A beruházás 2008 áprilisában az ürgepopuláció áttelepítésével vette kezdetét, ennek elhúzódása miatt az építkezés kezdetét 2010-re tervezték. (Forrás: wikipedia)

A történtekért egyetemleges felelősség terheli a szocialista és szabaddemokrata kormányokat - mondta.

Gruber Attila, a Fidesz vezérszónoka közölte, hogy rögzítették a Malév múltját is, amelyből kiderült: nem volt fontos a gazdaságos üzemeltetés, nem volt optimális méretű flotta, a tengerentúli járatok évi 4,5 milliárdos veszteséget okoztak és sorozatosan rossz stratégiai döntéseket hoztak a cégnél.

Emellett semmilyen stratégia nem volt, csak a magánosításra koncentráltak, a privatizáció során pedig megkerülték a szabályokat. Elmondta azt is, hogy az üzemeltetés a jogszerűség határán mozgott és semmilyen koncepció nem volt a továbbműködésre.

Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter szerint a 2010-es kormányváltás és a 2010 év vége közötti időszakot sem vizsgálták meg, illetve a kormányhoz köthető politikusokat sem hallgattak meg.

A cél az volt, hogy megpróbáljanak rákenni mindent az elődökre - tette hozzá. Hangsúlyozta: elhibázott a jelentés, mert a Malév csődjeinek valós okait nem tudják meg, valamint a leállást megelőző másfél évet sem vizsgálták. A képviselő cáfolta azt, hogy ne lett volna koncepció, mint mondta: 2009-ben készült egy terv arra az esetre, ha leállna a Malév. Megjegyezte: minden évben komoly veszteségei voltak a cégnek, de működőképesen tartották, amely örökös "kötéltánc" volt. Megjegyezte még, hogy a bizottsági jelentés több valótlanságot állít és nincs tekintettel a valóságra.

Aradszky András (KDNP) szerint házszabályellenes lett volna a 2010 utáni időszakot vizsgálni, mert nem volt hozzá felhatalmazásuk. Közölte továbbá, a rendszerváltás előtt is veszteséges volt a cég, privatizálása azért sem sikerült, mert a légiforgalmi tevékenység önmagában nem volt nyereséges, az állam csak azért tartotta fenn, mert más csatornákon a fenntartásra fordított pénz visszafolyt az államhoz.

Az akkori kormányok 2002-ben lépéskényszerbe kerültek, de akkor semmit nem léptek, és csak azért került az orosz Borisz Abramovicsékhoz a cég, mert nem volt más jelentkező. Berta Szilvia (Jobbik) szintén kifogásolta, hogy csak a 2002 és 2010 közötti időszakot vizsgálták. A teljes igazság megismeréséhez 14 évet kellett volna vizsgálni, mivel 2002 előtt is voltak fontos, meghatározó lépések.

A feltárás szempontjából minden fontos személyt nem tudtak meghallgatni, így sem Borisz Abramovicsot, sem Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, sem Váradi Józsefet, a Wizz Air (és korábban a Malév) vezérigazgatóját, sem Martin Gausst a Malév korábbi vezérigazgatóját. A cél az volt, hogy az derüljön ki, csak a korábbi kormányok miatt "züllött le" a reptér és ment csődbe a Malév. Hozzátette: támogatják a Budapest Airport nemzetbiztonsági átvilágítását és a légiközlekedési koncepció kidolgozását is.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, 2010-ben "kárfelméréssel" kezdték a munkát, ekkor kiderült, az Aeroplex Central Europe Kft-n és a Malév Ground Handlingen kívül semmilyen vagyona nincs a Malévnak, és bár 2011-ben emelkedett az utasszám, és volt nyereséges hónap, a gazdaságos üzemelését nem tudták kitermelni.

Elmondta azt is, hogy a Budapest Airport hitelekkel terhelt működése is hozzájárult a Malév leállásához, mert a hitelek miatt magasan tartotta a reptéri díjait. Hangsúlyozta: nem tettek le arról, hogy üzleti alapon létrejöjjön egy új légitársaság, de nehéz a pénzügyi és légügyi környezet, olyan szakmai befektető pedig nem jelentkezett, aki üzleti alapon csinálna új társaságot. 

Újhelyi István levezető elnök lezárta az általános vitát, majd bezárta az ülést is. A Ház a jövő héten, várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.

Forrás: MTI


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.