hirdetés
hirdetés

A Turizmus Törvény tervezetéről

A közelmúltban 25 szakmai szervezetnek küldte meg a tárca véleményezésre a turizmusról és vendéglátásról szóló törvény tervezetét. A korábban a turizmusirányításban dolgozó munkatársunk elemzése az anyagról.

Az előterjesztés egyik pozitívuma a vendéglátás beemelése a turizmusba. A „filozófiai” alapvetés is előnyére változott, mert a TDM modell kiemelésével központibb helyre került a turizmus lebonyolításához nélkülözhetetlen közcélú állami és területi intézményrendszer. De a konkrétumok hiányoznak.

hirdetés

A turisztikai szakma - joggal - sürgette a Turizmus Törvény megalkotását. Ezt nemcsak a szakma presztízse indokolja, erre a turisztikai termék és szolgáltatás minden mástól eltérő, sajátos jellege miatt van szükség. A turisztikai termék önmagában nem eladható, ugyanis két részből áll. A turista a vállalkozásokhoz nem köthető földrajzi, éghajlati adottságok, a kulturális, néprajzi és épített örökség miatt utazik el egy helyre.

Külön turizmus törvényben rögzíteni ennek az általános háttérnek a fenntartásáért, ápolásáért felelős állami, önkormányzati szervek feladatait, valamint a turisztikai vállalkozásokkal történő együttműködésük kereteit kell. Hiszen a turisztikai vállalkozások és szolgáltatások működését már szabályozzák a fennálló törvények és rendeletek. Az irigylésre méltóan kiválóan teljesítő osztrák turizmus törvények is kizárólag e „háttérfeladatokkal” foglalkoznak.

Hangsúlytalan önkormányzatok

A turizmus hátterét biztosító közcélú területi intézményrendszerként a TDM modell szerepel az előterjesztésben. Kérdés, hogy TDM modell a hosszú távú fennmaradását biztosító, még felettébb kidolgozatlan keretek között, igazi döntéshozatalai jogosultság hiányában erre képes-e? Az állam mellett az igazi területi gazda és felelős az önkormányzat, melynek tényleges súlyát a törvénytervezet csak zárójelben ismer el. „(A sok turistát vonzó, komplex turisztikai szolgáltatási kínálattal rendelkező desztinációkban az önkormányzatok jelentős felelősséggel és egyben pénzügyi bevételi lehetőséggel is rendelkeznek.)”.  Az új és már elfogadott Önkormányzati Törvényben viszont sajátos módon a turizmus szó nem szerepel! Az Önkormányzati Törvény szerint az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását. Következésképpen a turizmus általános feltételeinek biztosítása mellékes és tetszőleges lenne még a kiemelt turisztikai településeken is? Nincs szó benne az üdülőhelyi díjak és az IFA kiszabhatóságának és felhasználásának konkrét szabályairól sem.

Ki, miből tartja fenn a TDM-eket?

Nemcsak a TDM hálózat van messze a teljes kiépítettségtől, hosszú távú finanszírozása is bizonytalan. Az állami szint (Magyar Turizmus Zrt.) költségvetése nincs törvényben rögzítve. A biztos pontok az önkormányzatok, melyek kötelesek a turizmus közcélú feladataihoz a forrást biztosítani, ” A helyi önkormányzat az illetékességi területén beszedett helyi idegenforgalmi adó összegét, valamint a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési hozzájárulást helyi turizmust támogató célra köteles felhasználni”.

A Turizmus Törvény ebből a forrásból ugyancsak „ellátja” turisztikai feladatokkal az önkormányzatokat. A gyógyfürdők fenntartása, a városkép felújítása, karbantartása, a helyi reklámeszközök előállítása mellett csak egy pont a helyi TDM szervezethez való hozzájárulás. De e viszonylag csekély összeg mellett hozzá kell járulnia a régiós TDM fenntartásához is.

Hogy miből élnek majd a középszintet képviselő térségi TDM-ek, eléggé bizonytalan, hiszen a tervezet szerint „A térségi TDM szervezetek működését a helyi TDM szervezetek finanszírozzák.” Feltételezhetően állami és uniós pályázati támogatások és a vállalkozók hozzájárulása képezné a TDM-ek működésének további tartós pénzügyi alapjait, de erről részletesebb információt nem tartalmaz a tervezet. (Kivéve a 49.oldalon található kitételt, miszerint a régiós TDM - eket 50 százalékig az állam finanszírozná).

Túl korán, vagy túl későn?

Az 55 oldalnyi előterjesztés nyilván lerövidíthető. A szakmai definíciók átgondolhatók, például megkérdőjelezhető, hogy a közétkeztetés és a munkahelyi étkeztetés is e törvényhez került. A definíciókat és a turisztikai vállalkozásokra érvényes eddigi jogszabálygyűjteményt mellékletként csatolva lényegesen átláthatóbb is lenne az anyag. Tartalmilag mind a TDM modell részleges kidolgozásával, mind a felügyelő hatóságok kijelölésével kapcsolatban hiányérzetünk van. A kamarák szerepe megemlítésre se került. Lehet, hogy az Önkormányzati Törvényhez képest túl későn, a TDM modell és ebben az állam, az önkormányzatok és vállalkozások kötelezettségének részletes szabályozásához képest túl korán került terítékre a Turizmus Törvény?

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai