hirdetés
hirdetés

Vélemény a turizmusfejlesztési koncepcióról

Az ösztönzés és újragondolás nem elég!

Hamarosan lezárul a 2014-2024 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetése. Az anyaggal kapcsolatban részletesen véleményt juttatott el szerkesztőségünkbe Karsai Árpád turisztikai tanácsadó, amelyet alább leközlünk.

hirdetés

Élve a társadalmi egyeztetésre bíztató felhívással, ezúton teszem meg észrevételeimet a Koncepcióról. Jövőkép. Ha turisztikai vállalkozóként arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az NTK szerinti jövőkép elfogadható-e, ilyen Magyarországot, ilyen turizmust tekintek-e elérendő célnak, akkor a válasz igen, így a bíráló észrevételek is az előterjesztőkével azonos értékalapú kiindulást jelentenek.

A kérdésre, hogy az NTK ban szereplő átfogó és részletes célkitűzéseket, elérésükhöz vezető fejlesztési irányokat tekintem-e megfelelőnek, akkor már nemleges a válaszom. A közösen áhított jövőkép eléréséhez nézetem szerint az alábbiakat figyelembe vevő árnyaltabb építkezés szükséges.

Célrendszer I. Erőt adó Magyarország.

Tematikus termékszerkezet, termékspecifikus kiemelt célok.

Egészségturizmus – kiemelt cél. Az egészségturizmus mint kitörési pont priorálását nem vitatva, javaslom emellé az örökség-kulturális turizmus és a hivatásturizmus kiemelt prioritását tételezni. Ha a fő prioritások meghatározása a fejlesztési támogatások alapját képezi és e másik két termékspecifikus cél nem kiemelt cél, ez gyengíti az első prioritás sikeresélyeit is.

Magyarország turisztikai keresletében e másik két kínálati elem domináns, az egészségturisztikai motívummal érkezők igénye a kulturális kínálat, az attrakciók nyújtotta élményre a gyógyulástól elválaszthatatlan. „Mindent egy lapra feltenni” egyenlő lenne az új prioritás gyengítésével.

Ahogy az egészségturizmusért érkező vendégnél, úgy a MICE-vendégnél is az örökség-kulturális áttrakciók erősítik a pozitív választási döntést, s jót tesznek (feltételének is tekinthetők) a másik kiemelt prioritású termék eladásának.

Örökség-kulturális turizmus

Kiemelkedő természeti, kulturális értékeink fejlesztéséhez állami szerepvállalás, szakmai kontroll szükséges. Remek állami-régiós-helyi összefogásos desztinációfejlesztések (Pl. Balatonfüred, Gyula) mellett lehangoló látni egy emblematikus világörökség, Hollókő lelomposodását.

Az első hazai világörökség, ami az UNESCO szerint „élő közösség, melyhez hozzátartozik a mezőgazdasági tevékenység” - jobb sorsot érdemel. A 1,5 milliárd forintért felépíteni tervezett többcsillagos wellness hotel nem jó irány. Hollókő az egy főre eső turisztikai fejlesztésekben világelső, de a pénzek elfogynak, a fejlődés nem fenntartható, turisztikai bevételek lényegében nincsenek.

Csak az állam beavatkozása biztosíthatja az UNESCO kezelési terv szerint közösségfejlesztést, néprajzosok, kézművesek letelepítését, a falusi életet vállalóknak juttatások biztosítását, és mindezzel a cím visszavonásának elkerülését, a címből adódó előnyök kihasználását.

Az állami beavatkozás nemcsak az elhibázott fejlesztések szanálásában, de a nagyreményű, gazdasági hatáselemzésekkel felvértezett professzionális projektekben is fontos lenne, mint a Limes magyarországi szakaszának világörökségi előterjesztése köntösében többrégiós turisztikai kínálatfejlesztést indító, valódi gazdaságélénkítéssel kecsegtető, Duna menti turisztikai koordinációé. (Az Unesco „Római Birodalom határai” Program részeként - Ripa Pannonica, melyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma már támogatóan felsorakozott).

Területi fókuszú fejlesztések

Budapest, mint túlsúlyos sikerdesztináció jellemzésekor – a 10 éves koncepcionális fejlesztési irányok színvallása körében az NTK hihetetlenül visszafogott és szűkszavú. Az NTK a főváros stratégiáját tekinti irányadónak, pedig olyan nincs is jelenleg, hiszen a régi hatálya épp lejárt, egy elfogadásra nem került, rövid, sokat bírált új tervezet van még csak.

Addig amíg a fővároson belül a turizmus alkupozíciója a nullán áll, a Kormánynak kell kezébe venni és stratégialag irányítani a nemzetközi turizmusunkban domináns szerepű csúcsdesztináció: Budapest fejlesztését. Ennek hiányában az egész ország turisztikai versenyképessége gyatra lesz.

Budapest vezetésének turizmusellenes intézkedései miatt egyes fő buszos küldődesztinációk (Németország) a felénk irányuló szervezett turizmus bojkottját fontolják a parkolási retorziók miatt, míg versenytársainknál a városi utak buszsávjai nyitva állnak a turistabuszok előtt.

A néhány címszószerűen említett teendő (fürdővárosimázs, egyediségépítés , kongresszusi palota) tartalmilag helyes, de csak a kívánalom világába tartozik, eszközrendszer biztosítása nélkül.

Turisztikai szolgáltatások, vendéglátás fejlesztése

Hiányolható az anyag részéről egy erősebb színvallás a turisztikai fogadóképesség felépítésére. Az attrakciólétesítő projektek és szálláshelykialakítás, konferenciatermek mellett a sikeres turizmushoz más is kell: turisztikai miliő, sok elemből álló desztinációs környezet, amihez a turizmuskoncepció (fejlesztési pályázati kiirásokkal, állami támogatási rendszerrel) hozzájárulhatna. A turistainformáció rendszere az információs táblákon és touchinfokon át a letölthető QR-kódos info pontokig nélkülözhetelen. Ez is legyen a „támogatások alapjául szolgáló Koncepció” része.

Jelenleg a World Economic Forum 2013 Turisztikai Versenyképességi Listáján – a vendéginformáció alpontban 140 között a 102.helyen állunk, a lakosság turizmushoz való viszonyában pedig a 116. helyen. Világos, hogy azok legyenek a beavatkozási pontok, ahol le vagyunk maradva. A szolgáltató versenyképességét nagyságrenddel növelő (nemcsak információra, de foglalásokra is alkalmas) átfogó informatikai rendszer - amit egy-egy helyi TDM már kialakított – országos szintű fejlesztési kiírást indokol.

A vendéglátás nemcsak fogadóképességként de önálló attrakcióként is értelmező fejlesztési stratégiai célkitűzés lehetne: hazai gyorsétteremlánc (korábbi „Paprika” üzletlánchoz hasonló, továbbá Nyugati téri Bite bakery , Október 6. utcai Rétesház, kürtöskalács kemencék, tepertős pogácsa, stb. bemutatóhelyek), éttermi élőzene, tájjellegű, bio, egyediséget hozó hungarikum elemek támogatása. A támogatási célok hosszútávú, koncepcionális meghatározása szükséges.

II. Versenyképességet javító környezet kialakítása

Nem szól az anyag az egész koncepció megvalósulásának feltételét képező állami színvallás kérdéséről. Deklaráció szintjén „kiemelten fontos”olyan ágazatként definiája a turizmust, aminek kulcsszerepet szán, de hiányzik az az elköteleződés, ami biztosíthatná, hogy a koncepció nemes és vállalható céljai megvalósulhassanak. Ez pedig a versenyképesség javítása érdekében az állam elkötelezettsége a turizmus idegenforgalmi adóbevételeinek (és kiegészítésének) a turizmusba való visszaforgatására.

A turizmustörvény kihirdetése, ebben a a helyi fejlesztések forrásainak rögzítése, továbbá egyes nemzetgazdaságilag fontos , hozzáadottértéket teremtő tevékenységek áfájának európai szintre hozása azokat a sine qua non szabályozókat jelentik amelyek nélkül a versenyfutásban a súlyzókkal futó versenyzőnek nem lehet esélye.

E tekintetben e fejezet 3. pontja (Pénzügyi háttér) az IFA turisztikai célú felhasználásának „ösztönzését és a TC „újragondolását” ígéri csak, ami egy stratégiai tervdokumentumban a legerélytelenebb, eredménnyel nem kecsegtető módozatú feladat-kijelölés.

III. Intézményrendszer - TDM

A jelenlegi szervezetrendszer gátja a Nemzeti Fejlesztési anyagokban kijelölt célok elérésének. A turizmust egy sok államtitkársággal felálló minisztérium (NGM) irányítja. Emellett a fejlesztési források meghatározásában az NFM, számos területen pedig még a NVM illetékes. Emellett viszont az USZT II. szerint a gazdaság új kitörési pontját adni hivatott Egészségturizmust kézenfekvően szabályozni képes EMMI-nek nincs hatásköre a gyógyturizmus stb. fejlesztésében.

Egy ilyen multiszektoriális iparág egységes irányítást követel, s álláspontom szerint semmi nem eliminálja a szakma régi elvárását az önálló turisztikai államtitkárság felállítására vonatkozóan. A Kormány számos területen képes volt sokszor unortodox módszerekkel is átalakítani az államigazgatás és gazdaságszabályozás különböző területeit, éppen itt az ideje, hogy a turizmust is radikális átalakítással a nemzetgazdasági célok megvalósítására alkalmas szervezettel lássa el.

Azon országokban, ahol a turizmus hasonló aránnyal képviselteti magát a gazdaságban, sokhelyütt turisztikai minisztérium van. Éppígy indokolt lenne egy a korábbi OIB majd NTB szerű a sokszektorú iparág koordinációját szolgáló tanácsadó szervezet fenntartása. Elengedhetetlen a Koncepció stratégiai tervezési elemeinek megvalósulását ellenőrző , monitoringrendszer felállítása is.

IV.Nemzetközi nyitás, marketing

Véleményem szerint egy hosszútávú koncepcióban nem szükséges küldőpiacokat kiválasztani és azok felé való nyitottságot rögzíteni , hisz egyrészt már a nyitottság fenn is áll (az MT Zrt. sikeres kampányai nyomán növekvő oroszországi beutaztatás révén), másrészt a trendek igen változóak és akár a közeli Európa is felértékelődhet.

A piaci munka hosszútávú turizmus- fejlesztési szintű kérdése inkább a nemzeti propaganda marketingforrásainak konzekvens (az éves költségvetési alkuktól, a turizmusiparág rossz alkupoziciójától függetlenedő) támogatása kell legyen.

Karsai Árpád , turisztikai tanácsadó
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

Minden, ami Klasszis TopDesign 2022 versenyünkről tudható: pályázati kiírás, kategóriák, a hazai és nemzetközi zsűri tagjai, a verseny menete, díjátadó gála, valamint a győztesek bemutatása.

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk