Az új attrakcióktól lendülhet fel a turizmus a száz kőműves falujában

Az elmúlt évben több mint ezer turistát fogadtak Perkupán. Többségük érdeklődő fiatal volt, akik főleg a nyári főidényben táboroztak az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó faluban. A szlovák határ közelében, erdők által körülvett több mint kilencszáz lakosú település a természeti adottságai alapján manapság főleg a bakancsos és autós turisták kedvelt helye.

Az egykor száz kőműves falujaként emlegetett Perkupán a sajátos stílusban fennmaradt házak igazi építészeti remekművek, amelyek ma is őrzik az egykori stílust a Petőfi- és a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A hófehérre meszelt és egyedileg díszített épületek jelenleg is többnyire otthonként szolgálnak. Közülük 13-at alig másfél évtizede újították fel - pályázati támogatással - 20 millió forintért. A legalább százéves épületek műemléki védelem alatt állnak. Mint turisztikai attrakciókat szívesen mutatják a vendégeknek.

A perkupai stílus

Főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén a XVIII. század végétől a XX. század közepéig épített parasztházak jellegzetes stílusa Perkupa településről kapta a nevét. Itt a kőműves mesterség hagyományosan apáról fiúra öröklődött. A mesterek a XVIII. század végétől a környékbéli kúriák, kastélyok építése közben egymástól tanulták el a barokk, a copf, a klasszicista és eklektikus stílusjegyeket, melyeket a falusi házakon a népi építészet díszítő motívumaival: virágokkal, szőlőfürtökkel, szívekkel kombinálva alkalmaztak. A stílus ma leginkább a falu egykori főutcáján fennmaradt házakon tanulmányozható. Egy jellegzetes perkupai házat tájházként működik. A száz kőműves utolsó leszármazottja Bodnár Dezső, tavaly hunyt el a községben.

Komfortos európai falu

"A turizmusnak nemcsak jelene, hanem jövője is van Perkupán - hangsúlyozta a polgármester. - Ennek jó alapjaival rendelkezünk, hiszen komfortos európai falu a miénk. Kiépített közmű- és internethálózattal, aszfaltos utakkal fogadjuk a vendégeket. A térségben nagyon fontos az összefogás, ezért egymás irányába nyitottunk és arra törekszünk, hogy az adottságokat kihasználva újabb attrakciókat hozzunk létre. Többek között még jobban szervezzük meg a turisták fogadását és étkeztetését valamint fejlesztjük tovább a lovas- a vadász-, a bakancsos- és a gyógyturizmust." A faluban azonban jelenleg kevés a szálláshely, emiatt főleg átmenő turisták látogatnak Perkupára. De ezen azzal szeretnének változtatni, hogy a következő időszakban újakat létesítenek. A faluba érkező vendégek egyébként szívesen tesznek sétákat ezen a településen, hogy gyönyörködjenek az építészeti emlékekben. Ám sokan tovább utaznak Jósvafőre, Tornanádaskára, Szinpetribe és Aggtelekre, hogy az ottani nevezetességeket is megismerjék. A perkupai önkormányzat tulajdonában levő égervölgyi ifjúsági tábort működtető vállalkozó folyamatosan fejleszti is azt. Jelenleg még idényszerűen, főleg a nyári hetekben fogadnak vendégeket, de hamarosan téliesítik a tábort. A másik ifjúsági szálláshely a szintén vállalkozó által üzemeltetett Őrhegy Vendégház. Az önkormányzat jelenleg egy volt szolgálati lakást alakít át, ahol turistákat helyeznek majd el.

A falun több patak folyik keresztül. A partjukon épített házak, utak, utcák és kőhidak egy szabályosan megtervezett település képét mutatják. A látnivalókhoz tartozik a római katolikus templom is, amelyet Ybl Miklós tervezett. Az egyhajós imahelyet 1865-ben Szent István tiszteletére szenteltek fel. A másik érdekesség, a 1797-99 közt emelt, kőfallal körbekerített református templom. A szépen felújított tájházban állandó kiállításon mutatják be a perkupai építészeti stílus kialakulását és jellegzetességeit. Ezekről régi fotók sokaságát őrzik a községházán, valamint a tájházban is. Hogy mennyire jó hírük volt a perkupai építő mestereknek, az is bizonyítja, hogy a szomszédos községekben, például Varbócon, Égerszögön, Teresztenyén, Bódvarákón napjainkban is fellelhető jó néhány az általuk épített házakból.

A költő, aki hű maradt a szülőhelyéhez

Perkupa szülöttje volt Kalász László (1933-1999) költő, könyvtáros, pedagógus. Sárospatakon szerezett tanári diplomát, majd Hajdúszováton oktatott. 1984-től Szalonnán könyvtárosként dolgozott tovább és részt vett a Napjaink folyóirat szerkesztésében. A Hetek néven ismert költői csoporthoz tartozott. 1985-ben jelent meg a közös antológiájuk: Az ének megmarad címmel. Kalász László líráját a táj, a természet, a szerelem és a hűség szőtte át. Néhány versében visszatekintett szülőfalujára Perkupára. Több önálló kötete jelent meg. Mindössze 65 évet élt és Szalonnán hunyt el. A hamvait Perkupán temették el. A költőt 1970-ben Radnóti-, 1975-ben József Attila-díjjal tüntették el. Nyolc évvel később, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kis keresztjét is. Kalász Lászlóról elnevezett művelődési ház is szintén sok figyelmet kap. A következő években pedig azt az egykori otthont, ahol a költő nevelkedett az önkormányzat a családdal közösen szeretné emlékhellyé alakítani.

Ha nyár, akkor Görhő és opera

Perkupa központjában - a 27. számú főút mellett - a turisták eligazodását segíti az az információs tábla, amely a 2011-ben felújított Bódva-völgyi tanösvényről nyújt fontos ismereteket. Ez két és fél kilométer hosszú útvonal, - amely ettől a táblától indul -, a Köszvényes-kútnál működő Bódva-völgyi Madárvonulást-kutató és Természetvédelmi Tábornál ér véget. A perkupaiak az idén újdonságokat terveznek. A nyár közepén - hagyományteremtéssel - kulturális- és gasztronómiai fesztivált szerveznek a tájház udvarán. Ezen a falu speciális ételkülönlegességét a kukoricadarából sütött úgynevezett Görhő-t készítenek majd. Az a céljuk, hogy ezt meg is kóstolják majd az érkezők. A másik szintén kiemelkedő nyári rendezvény a falu szülöttjének, Szegedi Csabának, a Magyar Állami Operaház művészének és társainak operaestje lesz. Ezt a helyi református templomban tartják. Bíznak abban, hogy mind a két jeles esemény még több turistát vonz majd Perkupára. Így a helybeliek mozgalmas nyárra számítanak.