Élhetőbb bulinegyedet akarnak a VII. kerületi civilek

Prostitúció, drogfogyasztás és minden nap hajnalig tartó ricsaj…. ezekből lett elege a Belső-Erzsébetvárosban élőknek. A bulinegyedben élő civilek nem szeretnének mást, csak érvényesíteni a pihenéshez való jogukat. 

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoport körül szerveződő civilek azt szeretnék elérni, hogy a kerület a rengeteg szórakozóhely ellenére is élhető legyen.

A VII. kerületben alig egy négyzetkilométeren körülbelül 400 vendéglátó- és szórakozóhely működik, nyári estéken helyenként már a gyalogosok tömegei is képesek forgalmi dugót okozni.

A kerületben az elmúlt években sorra nyitották a vendéglátó- és szórakozóhelyeket, emiatt évről-évre nő a turisták száma, ami miatt egyre elviselhetetlenebb a lakók számára a helyzet.

A civilek szerint minden probléma forrása a 9/2013 számú önkormányzati rendelet -, amely négy éve gyakorlatilag teljesen szabadjára engedte a Belső-Erzsébetvárosban a vendéglátóhelyek üzemeltetőit.
A bejelentési kötelezettségnél sokkal több szabályt nem is kell betartaniuk új hely nyitásakor, amely aztán gyakorlatilag addig tart nyitva, ameddig csak akar.

Megkeresésünkre, a csoport egyik tagja Barta Veronika elmondta, hogy a számtalan bejelentés az önkormányzat és az illetékes szervek felé, mind hiábavaló volt idáig. A hatóság hárítja a probléma megoldását, a lakók pedig egyre kevésbé tudják elviselni a kerületben lévő éjszakai életet.

A polgármesteri hivatalhoz kiküldött levelükben arra szerettek volna választ kapni, hogy a fenti rendeletet a problémák ismeretében miért nem helyezték már hatályon kívül? Miért nem a lakók érdekeit szem előtt tartva alkották meg azt? Mivel indokolják, hogy a Belső-Erzsébetvárosban lakóknak a fent említett rendelet megalkotásával csökkentették a – pihenéshez, nyugalomhoz- való – jogaikat?

A hivataltól érdemi választ nem kaptak, pedig a civilek megoldási lehetőségeket is javasoltak, többek között a fizetős parkolási időszak kiterjesztését Belső-Erzsébetvárosban 20.00 órától 4.00 óráig. Szemetelés, tiltott helyen való dohányzás és alkoholfogyasztás, közterületen az erkölcstelen magatartás, 20.00 óra és 6.00 óra közötti hangoskodás, és háziállat tiltott helyre való bevitelének kiemelt bírságolását kérték a belső részeken. 

Azt is javasolták továbbá, hogy vendéglátóhelyen mély hang kiadására szolgáló összes eszköz (például mélynyomó) használatának teljes tiltását vezessék be a kerületben vagy - a vendéglátóhelyeket kötelezzék a környezetüknek 50 méteres távolságon belüli tisztántartására 0 órától 24 óráig, vagy ennek a költségnek az átvállalását.

A lakók érdemi válasz ellenére sem adták fel a harcukat, ezért július 13-án lakossági fórumot tartottak, melyre a polgármestert és a kerületi rendőrfőkapitányt is meghívták, de egyik sem jött el. Dr. Kiss Szabolcs, kerületi rendőrkapitány, az utolsó percekben, felsőbb utasításra közölte, hogy nem vehet részt a rendezvényen.

A gyűlésen Garai Dóra, a csoport alapítója elmondta, hogy a fő célkitűzésük egy valódi csendrendelet hatályba helyezése, mely a szórakozóhelyeknek éjfélig engedné meg a nyitva tartást.

A csoport továbbá kerekasztali beszélgetést is szeretne, melyen az önkormányzat és a vendéglátóhelyek is képviselnék magukat, hangsúlyozták, hogy nem ezeket a helyeket szeretnék ellehetetleníteni, hanem egy közös, minden fél számára elfogadható megoldást találni. 

A fórumon a lakosok hangot adtak véleményüknek, többen kiemelték a prostitúciót, az alkoholfogyasztást, a nyílt drogkereskedelmet, a szemetelést és a hangoskodást. A kerületben sok gyermek és család is él, de olykor „hányást kerülgetve viszik a gyerekeket az óvodába”.

A rendezvényen megjelent viszont Somogyi Csaba, a kerület rendészeti igazgatója, aki szerint a közterület felügyelők 24 órában teljesítenek szolgálatot. Elismerte ugyanakkor, hogy kevesen vannak, ráadásul csak szabálysértések ügyében intézkedhetnek.

"Ez az állapot, ami kialakult Belső-Erzsébetvárosban, ez az elmúlt 3-4 év terméke, ezt az irdatlan tömeget nem tudjuk kezelni, egy hétvégén becslések szerint 150-200 ezer ember fordul meg Belső-Erzsébetvárosban” – mondta.

Külföldön is vannak problémák

Barta Veronika, az Élhető Erzsébetváros csoport tagja szerint a megoldáskeresésben segítség lehet a külföldi példa. A kerületben tapasztalt problémák nem egyediek, több turistaparadicsom is már felhívta a figyelmet a hasonló helyzetekre.

Rikardo Novak nemrég megválasztott horvát független polgármester például le akar számolni a féktelen turistákkal, hogy megvédje Hvar hírnevét. A szigeten táblákon képekkel illusztrálják, mit nem szabad tenni. Hiányos öltözetben sétálni a városban 500 euró büntetéssel jár. Amennyiben a hiányos öltözet bikinit vagy úszónadrágot takar, a büntetés 600 euró. A legszigorúbb pénzbírságot, 700 eurót azokra szabják ki, akik közterületen fogyasztanak alkoholt és ételt.

A polgármester a rigorózus intézkedéseket azzal magyarázta: meg akarja állítani Hvar "turisztikai öngyilkosságát", amely azzal kezdődött, hogy a szigetet úgy reklámozták, mint világszínvonalú partihelyszínt.

Nemrég Ante Dabo, a Pag szigeti Novalja polgármestere kért elnézést a város hivatalos honlapján a helyi lakosoktól egyes turisták "barbár" viselkedése miatt.

A helyiek szerint a horvát Ibizának is nevezett Zrce Beachen az ittas, félmeztelen és bedrogozott turisták törnek-zúznak, lármáznak, nem tisztelnek senkit és semmit, ott vizelnek, ahol akarnak és félmeztelenül ülnek be bárokba vagy éttermekbe. A polgármester megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a város visszanyerje méltóságát.

Barcelonában már az Airbnbnek is ultimátumot adtak, melynek értelmében vagy leveszi oldaláról azokat az ingatlanokat, amelyeknek a kiadását nem engedélyezte a város, vagy 600 ezer eurós bírságot fizet.

Az érem másik oldala

Megkerestük a kerület egyik legjelentősebb szórakozóhelyét a Fogasházat is, ahol Géczi Richárd, - kommunikációs vezető elmondta, hogy bár nyitottak a közös megoldáskeresésre, arra a kérdésünkre, hogy mi lehet a megoldás, nem mondott alternatívát. 

Konkrét megoldások terén, az önkormányzatnál sem jártunk sikerrel, akik válaszként a már fent említett rendeletet adták, mely szerint:

„Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata közigazgatási területén az üzletek, így többek között a vendéglátóhelyek éjszakai nyitva tartását – törvényi felhatalmazás alapján – az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 9/2013. (II.22.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.
A Rendelet szerint a kerületben található élelmiszerüzletek – a Damjanich utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Lövölde tér - Rottenbiller utca által határolt terület, valamint a Thököly út - Dózsa György út - Verseny utca által határolt terület kivételével – 22 óra és 6 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve, ha az alkoholtartalmú italok árusítását ebben az időszakban beszüntetik, továbbá a vendéglátást folytató üzletek részére – a szállodák, illetve a Károly körút - Király utca - Erzsébet körút páratlan oldala - Rákóczi út által határolt terület kivételével, azaz a kerület jelentősebb nagyságú területén – 24 óra és 6 óra között kötelező zárva tartási időszak került meghatározásra”

A rendelet viszont pont azokkal a részekkel tesz kivételt, melyekre a panasz érkezik. Az önkormányzat szerint amennyiben egy konkrét vendéglátó üzlet megnyitását követően annak működésével szemben kifogás merül fel, a kereskedelmi hatóság, amennyiben azt az érintett lakók írásban, aláírásukkal ellátva kérelmezik, minden esetben megindítja az adott vendéglátóhely nyitva tartási idejének korlátozására, vagy az üzletben folytatott zeneszolgáltatás tevékenység megtiltására irányuló eljárást.

A fórumon is elhangzott és lapunknak is elmondta Barta Veronika- csoporttag, hogy a lakók már többször jelentették a problémákat, de az illetékes szervek nem tettek semmit, sőt a lakók szerint sok esetben válaszra sem méltatták őket.

Megkérdeztük Molnár Bencét is, a Szimpla kert kommunikációs vezetőjét, aki szerint, hozzájuk nem érkeznek civil panaszok, de ők is tudnak a fennálló problémákról.

Véleményük szerint a csendrendelet nem oldja meg a problémát, csak korábban az utcára tereli a bulizó tömeget, akik nyitvatartó hely híján, több energiával, közterületen vagy bérelt lakásaikban folytatják a mulatozást. Szerinte a megoldás iparági minőségbiztosítás, önszabályozás. Ingyen wc, ingyen víz, fokozottabb utcai ellenőrzés (rendőrség, biztonsági cégek és mediátorok). Turistáknak szánt kiadványok - "Budapesti buli kódex" - viselkedési tanácsok.

Biztonsági őrök és bárszemélyzet képzése az ittas vendégek kezelésére, megbízható taxi és egyéb fuvar társaságok bevonásával. Említette még, hogy nyugaton bevált gyakorlat, pl. az "éjszakai polgármester intézmény" alkalmazása. 

A civilek harca ezzel közel sem ért véget, július 27-én tüntetést szerveztek este tizenegy órától, ahol a kocsmatúrák helyszíneinél vonultak végig.

Az összegyűlt kétszáz fős tömeg megjegyezte, hogy pár tucat ember tiltakozó felvonulásához rendőrségi engedély és biztosítás szükséges; ahhoz viszont, hogy éjszakánként az erre szakosodott cégek szervezésében 50-100 fős tömegek számos alkalommal oda-vissza végigvonuljanak ordítva és a közterületet szennyezve a városrészen, nem hogy engedély nem kell, de a lakossági bejelentések után sem a rendőrség, sem a rendészet nem hajlandó semmit sem tenni.

A civilek kérdésünkre cáfolták a Magyar Nemzetben megjelent cikket, melyben a kerület polgármestere, Vattamány Zsolt azt mondta, hogy már tárgyalt civilekkel a problémáról. A csoport ezért nyílt levelet írt a polgármesternek, melyben azt kérték, hogy pontosan nevezze meg, kikkel tárgyalt ez ügyben? Illetve arra is szeretnének választ kapni, hogy a polgármester úr kit képvisel? A kerületi lakosokat, vagy azokat, akik a „bulinegyedből” élnek? A cikkünk megjelenéséig, nem adott választ a polgármester.

Ahogy a tüntetésen és a civilek fórumán is elhangzott, bár számukra a helyzet egyre kilátástalanabb és nagy szükség lenne hivatali támogatásra, nem fogják magára hagyni a kerületet, ahol születtek és éltek.


Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart problémáit

Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart problémáit 

A fővárosi önkormányzat kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról.
Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen

Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen 

Új zenei és művészeti fesztivállal bővül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programkínálata.
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival

Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival 

A Google Utcakép autói idén tavasszal újra visszatérnek a magyar utakra.
Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák

Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák 

Túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg Burger Barna az Országos Kéktúrán készült fotográfiái a Természettudományi Múzeumban
Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez 

A nagyobb rugalmasságra már a pandémia idején is volt igény.
Kertek a turizmusban,  turizmus a kertekben

Kertek a turizmusban, turizmus a kertekben 

Kétnapos, "Kertörökség a turizmusban" címmel konferencia vette kezdetét szerdán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat

Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat 

Több mint 80 kerékpárosbarát szolgáltató készül akcióval hétvégén a Föld napjára. 
Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került

Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került 

Az Év Tájházvezetője elismerést és a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége életműdíjat adták át Szentendrén, a Skanzenben.
Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont

Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont 

Esztergom minden korábbinál színesebb rendezvényszezont nyit az idei évben.
Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón

Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón 

A fesztivál során immár negyedszerre osztották ki a rangos NEB díjakat, amelyek innovatív és fenntartható európai projekteket díjaznak

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.