Még a tavalyi év végén fogadta el az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt. E szerint teljes állami ösztöndíjjal 33 927 fő kerülhet be alapképzési és osztatlan egységes képzésre, részbeni támogatással pedig 15 550 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Az államilag támogatott mesterszakokra 19 600 főt vehetnek fel. A létszámkeret felosztása során a természettudományokra, valamint az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt. Olyannyira, hogy például az eddigi 4900 helyett 250 közgazdász tanulhat az idei évtől állami pénzen. A drasztikus csökkentés súlyosan érinti a turizmus-vendéglátás szakokat is.

Van olyan általunk megkérdezett oktatási szakember, aki nem akarja elhinni a hírt, amíg az a Magyar Közlönyben nem jelent meg és bízik benne, hogy a kormányzat mégis megváltoztatja álláspontját.

A Pannon Egyetemen azonban már most keresik a megoldási lehetőségeket, hogy azoknak a tehetséges diákoknak is lehetőségük legyen részt venni a képzésben, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a költségtérítéses formát.

Jancsik András, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, a Turizmus Tanszék vezetője megkérdezésünkre elmondta, két kritikát kell megfogalmaznia a keretszámokról hozott döntéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy a most hozott döntést semmilyen foglalkoztatási, elhelyezkedési statisztikával nem támasztotta alá a kormány. Folyamatosan hallani arról, hogy túlképzés van, erről azonban csak úgy lehetne megbizonyosodni, ha látszana, hogy egy adott szakon végzők mekkora hányada nem tud elhelyezkedni. A másik, hogy egy ilyen nagyságrendű, tulajdonképpen 94%-os csökkentést nem lett volna szabad egyik pillanatról a másikra megvalósítani, hanem több év alatt illett volna bevezetni. Nem is az intézmények, hanem a továbbtanulók miatt. A most érettségizők, akik gazdasági szakokra készültek tulajdonképpen egy hónappal a döntési határidő előtt tudták meg, hogy sokkal kevesebb lett az esélyük államilag finanszírozott formában bejutni ezekre a képzésekre.

A turisztikai képzés az elmúlt években vonzó volt a továbbtanulók körében, mondta el a dékán. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre több ilyen szak indult a különböző felsőoktatási intézményekben. Szintén a képzés vonzerejét mutatja, hogy a Pannon Egyetemnek már eddig is sok költségtérítéses hallgatója volt. A hallgatók elhelyezkedési aránya is jó. Az Egyetem felmérése szerint végzett hallgatói közül szinte mindenkinek sikerült fél éven belül elhelyezkednie. „A végzettek negyede-harmada nem a turizmusban, hanem az ágazaton kívül kap állás, ez mutatja azt is, hogy a diploma, amit a nálunk végzettek a kezükbe vehetnek más gazdasági területeken is jól hasznosítható.” – tette hozzá.

Jancsik András a döntés ellenére számít arra, hogy az érdeklődés a szak iránt továbbra is megmarad. Azok, akik eddig sem engedhették meg maguknak a költségtérítéses finanszírozást, most sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek, mondta. A Pannon Egyetem igyekszik mindent megtenni: vállalati ösztöndíjakat kutatnak fel, a szociálisan rászorulók számára megpróbálnak forrásokat találni. „A döntés hirtelen jött, így konkrét, jól kiépített megoldásaink nincsenek még, de sok a bíztató jel.” – folytatta Jancsik András, aki szerint az lesz a keretszámok csökkenésének az előnye, hogy több lesz az igazán elkötelezett hallgató. „Nem lesznek olyanok, aki konkrét elképzelés híján választják a szakot. Olyan hallgatók jönnek majd erre a képzésre, akik áldozni is hajlandók ezért. Ez növelni fogja a szakmai színvonalat. Nem beszélve arról, hogy a majdan végző kevesebb szakember fizetései is emelkednek.” – mondta a dékán. Hozzátette: bízik abban, hogy a káros hatások mérséklése érdekében előbb-utóbb sor kerül a kormányzati döntés korrekciójára is.

A keretszámok változása ellenére Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Gazdaságföldrajz Tanszék vezetője bizakodó. Kérdésünkre elmondta, hogy "A vizsgateljesítmény, a magas bejutási pontszám, a túljelentkezés a Corvinus minden szakán azt jelzi, hogy a jó gazdaságtudományi (és jogi) karokra szükség van, és a potenciális fizetős kereslet kihasználásával esetleg megtalálhatják a helyüket a mégoly mostoha felsőoktatási makroviszonyok között is.

A turizmus azért is kivételes jelentőségű kell(ene), hogy legyen, mert az egyetlen, világviszonylatban igazán jelentős természeti erőforrásunk hasznosítása leginkább a turizmus-közgazdász képesítésű szakemberek kezében van. A természettudományos diszciplinák erősítési szándéka éppen a turizmus területén találkozik a felsőoktatás hosszútávú nemzetgazdasági hasznával. Gondolom kitalálható; a magyar geotermális vízvagyonról van szó. Emellett egy másik természeti erőforrásunk hasznosításában is jelentős szerepet kell vállalniuk a turizmus-közgazdász szakon végzetteknek, s ez a magyar szőlőművelési és borászati potenciálunk. Azt gondolom tehát, hogy a Turizmus-vendéglátás szak megújításának éppen a természettudományok felé való kitekintés (erőforrásgazdálkodás, GIS-térinformatika, hidrogeológia, ökológia, területi tervezés) irányában kell orientálódnia, így keresni a helyét a kedvezőtlen keretszámok között.

Ismeretes, hogy a Corvinus Turizmus BA szak a Gazdaságföldrajz Tanszéken működik. A földrajz a legkomplexebb tudomány, a földfelszínen lejátszódó összes természeti, társadalmi és gazdasági folyamat térbeli elemzése beletartozhat vizsgálódási körébe. Ennek értelmében a most megújuló Tanszék olyan tantárgy bevezetését szorgalmazza, amely minden gazdaságtudományi BA szakon kötelező jelleggel a gazdasági (pénzügyi, kereskedelmi, politikai, marketing, stb.) folyamatok térbeliségére és a gazdasági folyamatok területi tervezésre irányítja a figyelmet; ezzel a hagyományosan társadalomtudományi gazdasági képzést közelíti egyrészt a szakpolitika által a jövőben fokozottan támogatni kívánt műszaki, másrészt a természettudományos vonalhoz. Véleményem szerint a klasszis sportolónak a knock out-ból is fel kell állnia, vagy legalább meg kell próbálnia felállni és tovább küzdeni. Ezt fogjuk tenni a Turizmus szak esetében is" - zárta gondolatait Tózsa István.

A 2012-es keretszámok