A szövetség a sajtótájékoztató során az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos észrevételeit osztotta meg a hallgatósággal.
Vancsura Miklós, a szervezet ügyvezető elnöke, Dr. Németh István, a szövetség elnöke és Dr. Ákoshegyi György, főtitkár elmondták, hogy a Széchenyi-tervhez fűzött javaslataikat a jövő héten továbbítják az illetékes szervekhez. Ez már a második javaslatcsomag, mivel a szervezet augusztusban már elküldött egy lobby anyagot.
A szövetség három területre szeretne fókuszálni: új fürdőt csak ott lehessen fejleszteni, ahol a meglévő természeti erőforrás indokolja; a műemléki fürdők technológiai fejlesztését folytatni szükséges; a fürdők mellé tervezett szállodákban ne legyen wellness központ, hogy a vendégek a fürdő szolgáltatásait vegyék igénybe.
Az elnök szólt a finanszírozási problémákról, amely az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatok számára egyre komolyabb feladat. A fürdőktől elvárják, hogy kedvezményeket (diák, nyugdíjas, iskolai úszásoktatás) nyújtson a látogatóknak, melyek a fürdők gazdaságosságát tovább veszélyeztetik. A fürdők nem eredményorientált létesítmények, inkább közönségteremtő helyek, csak a ráépülő szolgáltatások azok.
A pályázatokkal kapcsolatban a versenysemlegességet hangsúlyozták. Az eddigi gyakorlat szerint, amíg a dunántúli beruházások 50 százalékos önrésszel valósultak meg, a keleti országrészen elég volt 30 százalékot felmutatni. Az elnök szerint viszont a nyugati országrész fürdőinek az osztrák konkurenciával kell versenyeznie, ezért kifejezetten hátrányos volt, hogy a befektetés felét saját forrásból kellett fedezniük. Különösen annak tudatában, hogy az osztrákoknál a támogatás mértéke eléri a 90 százalékot. Azt is méltánytalannak tartják, hogy a pályázatnyertes a bürokrácia miatt csak 6-8 hónapos várakozás után kezdhet a fejlesztésbe.
A szövetség úgy véli: nem érdemes Magyarországot a vizek országaként aposztrofálni, ha a helyi lakosság a fürdőbe járást és a kezeléseket nem tudja megengedni magának. A kezeléseket az OEP jelenleg a 2007-es szinten finanszírozza. A fürdők azonban még a 4 milliárdos OEP keretet sem töltik ki az adminisztráció bonyolultsága miatt. Ennek következtében az önrész egyre növekszik, amely 1,5 millió embert érint, nagyrészt kevésbé tehetős betegeket. A fürdők több mint 50 milliárdos bevételéből 30 milliárd különböző adók formájában visszafolyik a költségvetésbe.
Amit a szövetség elsősorban szeretne, az az inflációkövető finanszírozás, az ÁFA csökkentése - már 15%-nál jelentősen javulna a helyzet - és a jogszabályi környezet modernizálása - tájékoztatott a Napi Turizmus munkatársa.